Lenne értelme? Nem tudom... (beszélgetős fórum)
Miért vársz tőle még mindig szabályos kapcsolatot, amikor látható, hogy neki pont így jó?
Tuti normális nő vagy a számára, garantáltan kellemes időtöltés, de nem akar lehorgonyozni.
Ez nem baj, ha fel tudod vállalni. Ha Neked közben felbukkan a Nagy Szerelem, akkor úgysem fogsz vele találkozni és a dolog megoldódik a maga módján. Te is tarthatod őt kellemes talonnak. Még az is lehet, hogy ha nem várnál el tőle egy-egy találkozás után folyamatos kapcsolattartást, akkor nem érezné szorongatva magát, és ő keresne gyakrabban. Abból meg akármi is kialakulhatna...
Nem gondolsz semmit rosszul.
Hagyd a fenébe a pasit.
Pont ezt utálom benne úgymond. Felbukkan a semmiből, felkavarja bennem az álló vizet és utána nézek mint hal a szatyorban hogy mi van.
Vele érzem azt hogy egy hullámhosszon vagyunk. Mindig nagyon jókat beszélgetünk, ismerjük egymás gondolatmenetét. Ha úgy veszem, rengeteg a 11 év. Most leírva is belegondoltam. Deja vu érzésem is van, pont az érettségim előtt ismerkedtünk meg egy közös barát által, és most újra érettségizek hogy bekerüljek az egyetemre újból :)) Nem tervezek semmit, úgy érzem nem nekem kell keresnem, de az sért, hogy kedd óta sem volt képes válaszolni. Hogy gondolta akkor így?
Én így tennék. De nem az én életem. Te döntesz.
Sajnálom. Biztos idealizálod ezt a pasit, ha ennyi ideje kattogsz rajta. :/ Mit tett érted? Milyen közös élményekben volt részetek? Nem tudom, mire készülsz, de nem kell összeveszned vele. Fogadhatod a közeledését, de maradj józan, ne láss bele túl sokat, és annyit adj, amennyit kapsz. Közben építgesd az életed, és a pasizástól se zárkózz el, mert jöhet más, jobb.
Az agyam harcol a szívemmel....
akkor hol itt a probléma,
Pont ezért nem tudok hinni neki. 5 percre sem tud elszakadni a munkától, hogy válaszoljon nekem? Ne nézzen hülyének... Nekem is van dolgom bőven, mégis tudok válaszolni annak aki keres engem. Ilyen szempontból bukott a történet nálam.
Ha a szép szavak, ígéretek helyett inkább a tetteit tartanád számon, akkor tudnád, hogy hányadán álltok.
ha eddig nem ,,,tepert,,,utánad,ezután sem fog,
de ha olyan okos vagy,hogy orvosira akarsz menni,
ezt vajon miért nem látod magadtól,
gondold már végig,
Értem. Szerintem vonulj vissza, hagyd, hogy teperjen! Ha nem igyekszik, felejtsd el!
Nem a gyerek kérdésre gondoltam mikor leírtam neki, hanem a fiatalságomra. És azt sem akarom éreztetni hogy egy 30+-os nő öreg, mert szó sincs róla, de ne játszadozzon már velem mire betöltöm a 40-et is.
Nem túl korai a biológiai óráddal terrorizálni? :/
Januárban úgy mondta/ beszéltük, hogy addig nem akar szexet míg ki nem alakul valami, mert nem akarja elcseszni úgy mint eddig. Hát nem tudom... Bizonyítson utána hiszek.
Szerintem nem érdekled, legalábbis nem komolyak a szándékai. Max. felpróbálna, azt is csak nyáron, szóval nem túl lelkes. :D
Bocsánat, nem neked szántam a válaszomat fiti48! :)) Rossz helyre kattintottam.
Nekem egy megbízható férfira van szükségem, akármennyire szeretem, mi lenne a garancia arra hogy negyedjére se ejtene pofára? Semmi... Nekem is vannak érzéseim, és sajnos lassan a biológiai órám is ketyeg majd. Ezt is kihangsúlyoztam neki. Nem 19 és 21 évesek vagyunk, mint 2007-ben. 30-asok vagyunk már!
Ugye nem nekem akartad címezni, mert én is
pontról-pontra így gondolom!
Hogy ha így az elején nem teper, majd pont júniusban fordulna a kocka? Na ne már...
egy próbát megér, ha mégsem, túl sok veszteni valód akkor nincs.
Jól gondolod, hogy ott kell hagyni, telnek az
évek és neked biztosan lenne más férfi jelentkező, aki igazán csak téged szeretne, adj esélyt magadnak, ne várj, akármennyire is úgy érzed, hogy őt szereted!
Mert szerintem (de lehet csak szerintem, cáfoljatok meg ha rosszul gondolom), hogy ha én csúszok vissza seggen ahhoz akit "szeretnék", akkor próbálnám elnyerni a bizalmát, és nem parlagon hagyni nyárig.
Majd nyáron lecsóztok, ha ebben maradtatok, és ha úgy alakul... Ráérsz akkor filózni. Miért nem hagyod békén? :D Éld az életed!
A lelkem mélyén én is így gondolom, meg is írtam neki, hogy ha megint el akarja játszani negyedjére azt amit eddig, inkább soha többet ne keressen. Elegem van ebből. Még a semmi is több lenne, mint a totális bizonytalanság.
Azt nem tudom te mit tegyél, csak azt, hogy én hagynám őt "karriert építgetni" !
Ha már most sincs meg benne az a lángolás ami a
szerelem kezdetén azért minden férfiban benne van,
akkor nem sok esély lenne, hogy később kialakul.
Azért 11 év alatt lett volna ideje mindenre,
ha komolyan akart volna tőled valamit!
Dióhéjban elmesélem. 11 éve ismerek egy férfit, 2 évvel idősebb tőlem, én 30 leszek idén. Kisebb időközönként felbukkan az életemben. Valahogy nem tudunk elszakadni a másiktól. Nekem ő az igazi, sosem éreztem ilyet férfi iránt. Voltak kapcsolataim, de sosem tudtam olyan szerelmes lenni mint belé. Ő is nagyon vonzódik hozzám, de valahogy ő hátrált ki mindig, mielőtt kialakultak volna dolgok. Idén januárban szintén ő keresett meg. Egyrészt nagyon örültem neki, másrészt bennem van a félsz iránta. Negyedjére (!!!) ugornánk neki a dolognak, és én megmondtam ekkor neki, hogy döntsön. Most vagy soha. Most per pill mindketten zűrös időszakot élünk, ő most próbálja megalapozni a jövőjét anyagilag, hogy családot alapíthasson idővel. Én újra felvételizek az egyetemre- az orvosira, és az emelt biológia és kémia érettségire tanulok. Megbeszéltük, hogy mindketten ha túl vagyunk a nehézségeinken, nyáron belecsapunk a lecsóba. De őszintén, nekem az nem tetszik, hogy hiába írta hogy szeretné addig is ha beszélnénk, nem igazán keres, mindig a munkára keni. Kedden rá írtam, szerettem volna tisztázni a dolgokat, mert ez nekem így nem pálya. Nekem is van dolgom bőven, de csak lenne időm arra a valakire, akit nagyon kedvelek, és én csúsztam vissza seggen hozzá, nem? Utálom a kifogásokat. Kedden visszaírt, hogy külföldön van ügyfélnél, dolgozik, este visszaír. Azóta is ír.... Nem tudom megérdemelné-e az újabb esélyt. A szívem húz hozzá, de az agyam nemet mond, hogy nincs bizalom. Nehéz, mert szeretem.... Ti mit tennétek?
További ajánlott fórumok: