Különös találkozás a bátyámmal (beszélgetős fórum)

Fogadd részvétem.

Nekem nincs testvérem de sajnos tudom mi a gyász:(

Nekem a kislányom jött hozzám nagyon sokszor, halála után. Aztán egyszer csak nem jött többé. Leszületett máshova. Tudom, hogy a nagyobbik fiamat ő küldte nekem ajándékba, a 3 éves szenvedésért amit vele együtt éltem át. (Adoptált kislány volt, a halála után szültem az első "saját" fiamat)

A második kisfiamat talán egyszer láttam a halála után. Mintha csak az a pár óra amit itt töltött velünk, meg sem történt volna, viszont küldött maga helyett mást, aki éppen itt alszik mellettem.

Hol olvastad?

Bocsi, de már elfelejtettem,mert annyi könyvet olvastam

Nem, nem hallottam ilyet.

Én azt olvastam, hogyha valaki emberi alakban leszületik egyszer, akkor az az is marad.

Bár olvastam azt is, hogy valami igen nagy bünt elkövetőt (pl: népirtás)visszasorolják "állati" leszületésben.

Nem, a többi rokonom még nem született le.

Lehet,hogy édesapád,öcséd,nagyszüleid is élnek valahol,de nem emberi testben.

Lehet egy fa,vagy hangya,vagy valamilyen élőlény alakban,nem rég olvastam róla egy könyvet.

Erről nem hallottál?

Én az anyukámról álmondtam szinte minden éjjel ezt.

22 éves voltam amikor meghalt, de egyik óráról a másikra. fél 10-kor agyvérzést kapott 10-kor a korházban voltunk vele, 1 órakor halott volt.

Ezt nem lehetett akkor felfogni, és épp ezzel az állandó álommal kötöttem ide a két lét közé.

A Te egy álmod nem jelenti azt, hogy apukád nem ment el.

Csakhogy Pusi Te nem tudod elengedni. Én is elengedtem már azt megelőzően többször, mégis itt maradt. ezt onnan vettem észre, hogy egyre több pont olyan betegégem lett, mint ami neki volt.

Én szerncsés voltam, mert 2003-ban csoportos utazáson voltam Romániában és a buszon volt 2 házaspár, akik táltosok voltak. Egy este az idősebbik hölgy jött oda hozzám, hogy látszik rajtam, hogy fáj a lelkem.Pont elgondolkodtam és az édesanyám felöl. Elbeszélgettünk, majd bementünk a szobámba, ahol elmondta, hogy ki Ő és miben tud segíteni, még az sem kell, hogy higyjek benne. Minden mindegy alapon belementem, és az anyukám tényleg elment, mert láttam elmenni.

Hogy tovább "idegeljelenk" azóta egy táltos kislánytól megtudtam, hogy újból leszületett, Ausztráliában él és kislány lett. Az összes többi rokonom (édesapám,öcsém,nagyszüleim) még nem születtek le, pedig nagyon régen meghaltak ők is.

www.taltos7.hu

Itt találsz:)

Látod érdekes dolgok ezek.

A szüleim már jóval hamarabb meghaltak mint a bátyám és még sohasem álmodtam velük.

A bátyámmal is most először.

Én csak egyszer álmodtam apummal aki már régen meghalt,de akkor is azt,hogy egyszer csak hazajött,hogy ő nem halt meg csak elutazott.

Többen is meghaltak már a családomban,de velük nem álmodtam még.Érdekes dolgok ezek.

Nem szoktam álmokkal foglalkozni és nem is nagyon hiszek benne. Szerintem a tudatalattink dolgozza fel a napközbeni történéseket.

De anyukámmal, aki majdnem 30 éve elment már, majd' minden nap álmodom. És nem úgy találkozunk, hogy ő 'halott'! És beszélünk telefonon és nagyon jó érzés. Reggel egész másképp ébredek. De az álomnak van egy állandóan visszatérő részlete: amikor én hívom őt telefonon - mobiltelefonon 1979-ben!! - nem tudunk beszélni, mert tárcsázás közben folyton eltévesztem a számát. És már zokogok álmomban és kiabálok, hogy ilyen nincs, hogy nem tudom Anyu számát és már csuklom a sírástól és akkor... felébredek. És ilyenkor mindig könnyes a szemem. Rettenetes érzés. (De hangosan nem kiabálok, azt mondaná a férjem.)

Pedig elengedtem Őt. Megbeszéltük álmomban. 56 éves volt.

Jó,de hogyan?

Sokat gondolok rá az biztos és sűrűn kijárok a temetőbe.

Ne menjek olyan sűrűn,vagy mit csináljak,hogy ilyen álmok ne gyötörjenek?

Napokig a hatása alatt voltam.

Hidd el, hogyí ő szeretne már elmenni. Nem jó a kát lét között neki.

Talán ezzel jelezte, hogy engedd el "át szeretne kelni"

Ez meg nagyon hitetlenül hangzik...

Arra nem gondoltál még, hogy esetleg "csak" a teste halt meg?

Nagyon élethűen hangzik...

Én a nagymamámmal szoktam "találkozni",és álmomban is tudatában vagyok,hogy ő nem lehet az,hiszen halott.De sosem kérdezek rá,úgy teszek,mintha...és olyan jó érzés,hogy legalább ott találkozhatunk.Párszor föl is hívott álmomban..7éve nincs,de valahogy nem tudom/tudtam földolgozni.

Én még sohasem álmodtam vele mióta meghalt.

Napokig az álom befolyása alatt voltam.

Ahogyan nézett rám, és a puszinál felébredtem.

Talán akkor lettem volna megnyugodva,ha ad egy puszit!

Nagyon szerettük egymást,soha semmiféle nézeteltérés nem volt köztünk,ezért nem értem,hogy miért nézett úgy rám és puszit sem adott.

Sziasztok

Én is nagyon-nagyon régen veszítettem el az Édesapámat és sajnos kevésszer álmodok Vele.Egyszer reggel annyira jó volt,azt álmodtam,hogy kézenfogva szótlanul sétálunk.Amikor ébredeztem,még éreztem a melegségét és az illatát is.Nem akartam felkelni,minél tovább akartam dédelgetni ezt az érzést.

Sajnos a Bátyámmal,aki szintén régen elment motorbalesetben,nem álmodtam még.

Szeretnék többet álmodni Velük,fájdalmas ugyan,de feltölt

Szép estét