Kollégiumi problémák, bántalmazás (beszélgetés)

Legvégső esetben kollégium-, vagy ezzel együtt iskolaváltás lesz a megoldás. Albérlet nem opció, mert nem tudnám fizetni.

Az a baj, hogy úgy gondolom, a fiam sem vétlen az egészben, mert elég nagy szája van és durván tud kommunikálni. Próbáltam beszélni vele erről is, de akkor meg én lettem a szar anya, aki nem áll mellette...és végül is igaza van, mert semmi nem lehet indok arra, hogy így zaklatják, piszkálják a lakótársai...

Szomorú, hogy el kell jutni odáig, hogy verekedés legyen a dologból. Gondolom, akkorra a leány lelke már végtelenszer sérült...

Beszéltem a kollégiumi nevelővel. Ő nyitottnak mutatkozik a probléma kezelésére, ámbár nem látom, hogy átlátná a probléma súlyát, szinte elbagatellizálja a helyzetet, hogy ilyen előfordul...pedig azért számunkra nagyon nagy súlya van, hogy otthangyja e a középsikolát a gyerek, emiatt esetleg veszít egy évet...Plusz az, hogy a nevelő elbeszélgetett a bántalmazókkal, csak visszaütöt, mert mostmár árulkodó címke is a fiamra került.

Nekünk ugyanez volt az iskolában. Nevelt kislányom van, gyönyörű, fegyelmezett, sokkal komolyabb és érzékenyebb mint a kortársai. Kiszúrták maguknak, meg is verték.

Bementem az iskolába, és megmondtam az igazgatónak, hogy nem fogadom el se a verbális agressziót, se a bántalmazást. Tegyen valamit! Azóta - nem pont ez miatt - több gyerektől megváltak. De még mindig fenyegették a leányt. Egyik reggel felkelt, közölte, hogy most bemegyek és megverem (a fő hangadót). Bement, lerángatta a székről, és megverte. Azóta viszonylag csend van.

Mindenesetre ezt a megoldást nem tanácsolom, de tény, hogy az iskola dolga ezt intézni, ugyanis a gyereknek joga van képességei szerinti intézményben, nyugodtan tanulni. Amennyiben nem megy, másik iskola! (Én is ezt ajánlottam fel a leánykának, nem akart élni vele, ahhoz itt túl jó az ösztöndíj! ... és ugye van az a pénz,...! :D)

Fiam idén került középiskolai kollégiumba. Csendes, komoly, de lobbanékony és túlérzékeny gyerek. Apakép, férfikép nélkül nőtt fel.

Úgy, ahogyan anno az óvodába-iskolába kerüléskor, itt is "kiszúrták" maguknak a többiek, a közösségi hangadók...és mostanra már számára elviselhetetlen szintre jutottak a szóbeli bántalmazással.

Nem tudja kezelni a helyzetet, én meg itthonról nem sokat tudok segíteni a végtelen, de hibábavalónak tűnő beszélgetésken kívül. Ott akarja hagyni az iskolát emiatt.

Van valami bevált megoldás arra, hogy lehet lekezelni a bántalmazókat?