Kisebbségi érzés (beszélgetés)
Sziasztok!
Szeretném ha ide hasonló problémával küszködők írnának, vagy olyanok, akik ezt le tudták küzdeni. Mert én szeretném, az én életemet borzasztóan megkeseríti...
Nincs önbizalmam, mióta megszületett a kisfiam... egyedül nevelem, és ha ismerkedek mindig úgy érzem hogy kevesebbet érek... ebből rengeteg konfliktusom van :(
Féltékeny vagyok mindenre és mindenkire, azt hiszem állandóan hogy mindenki akar valamit a barátomtól, és mindenki persze jobb nálam,okosabb, szebb, mert nekem nincs önbecsülésem...
Semmi értékeset nem találok magamban amit lehetne szeretni, és ezt előbb-utóbb a környezetemnek is bemagyarázom... :( futva menekül ki merre lát... :( borzasztóan rossz érzés...
Nem vagyok hajlandó megismerni pl. a barátom barátait, főleg a nő barátait, mert nincs hozzá merszem... :( Előre leírom őket, hogy mit fognak gondolni, hisz van egy gyerekem, biztos azt gondolják hogy meg akarom fogni a barátjukat magamnak, már előre szégyellem magam és elzárkózok... :(
Ez annyira nem normális hozzáállás, én is tudom... de nem tudok tenni ellene... a barátom most épp szakítani készül... mert annyira kibírhatatlan lettem... :(
Nem tudok kérdezni, mert nem merek kérdezni semmit! Előre félek a választól, hogy kivel hol járt a barátom és mit csinált... ha mesél egy sztorit és van benne egy női szereplő, elvesztem az érdeklődésemet, és nem is érdekel miről beszél, csak arra figyelek hogy mit mond a Nőről... és vajon mi lehet köztük? :(((
Nagyon szenvedek a saját gondolataimtól! Menekülök mindenki elől...
Nagyon sok rossz kapcsolaton vagyok túl, akkor még nem volt kisebbségi érzésem. Azt gondolom hogy sokszor eljátszották a bizalmam és talán azért zárkózok el "amit nem tudok az nem fáj alapon" ennyire el a külvilágtól... megcsalni is sokszor csaltak meg, ami még a mai napig fáj... Pedig most végre egy ritka normális emberrel hozott össze a sors, akit nem zavarja a kisfiam, nem jár el bulizni, mégse tudok bízni... :(
Örülnék ha tudnátok segíteni, nem akarok agytúrkászhoz fordulni, hogy teletömjön gyógyszerekkel, a problémámat nem tudja megoldani, mert ezt magamban kéne rendeznem. Elviekben mindig megy, tanácsot adni bárkinek tudok és használ is, csak a saját életemmel nem boldogulok... :(