Kinek jár fogyatékossági támogatás? (tudásbázis kérdés)

Pl a látássérültnek 90% látásvesztésnek kell lenni!

A mozgássérültnek szintén...nem értem, hogy most ezen mit nem ért valaki?

Nem vitázok benne vagyok...de bárkinek ez nem jár..

Vak vagy, béna vagy?

Ha az illetőre ezekből valamelyik vonatkozik akkor kaphatja a segélyt, és akkor jár a MÁK kártya...de mondom ehhez valóban súlyosan fogyatékosnak kell lenni...én nagyon jól tudom a törvényeket hisz magam már gyerekkorom óta kapok csp-t annak idején ezt választottam, és kapom a MÁK kártyát is...

sajnos most sok ilyen jelegű segély megváltozott...a lényeg még szigorúbbak a törvények ami sztem nem baj...csak a baj az, hogy azok szívnak akik valóban rokik:(((

Itt például elég részletesen le van írva.

[link]

A 18. életvt betöltött személy,ai látási,hallási,mozgás szervi fogyatékkal él,ill. szellemi fogyatékos ill. autista.

Halmozottan fogyatékos az a személy aki a felsoroltak közül min 2-vel rendelkezik,és mások segitségére szorul rendszeresen.

Az OORSZI birálja el a becsatolt háziorvosi vizsgálati papirok alapján.

Az igénylő lakóhely szerinti Kincstár igazgatóságán kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványon.

Csatolni kell a házi orvosi beutalót,a betegségre vonatkozó összes orvosi igazolást,ha gondnokság alatt áll akkor a gondnoki kirendelő határozatot.

Az ellátást legkorábban az igénybejelentés hónapjának első napjától lehet megállapitani.

Összege a mindenkori öregségi nyugdijminimum 65 %-a,halmozottan fogyatékos esetén 80%.

A jogosulti kör meghatározása és a fogyatékossági támogatás mértéke

23. §

(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként, minimális látás-maradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű.

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

– halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

– halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű.

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (3) értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű.

d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (4) autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.

e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (5) mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy

b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy

c) az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (6) halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez az 1. számú mellékletben meghatározott, az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni.

g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (6) a beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a nyolcvan dB felett van.

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.

(2) A törvény alkalmazásában önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. §

Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

(3) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha

a) vakok személyi járadékában részesül,

b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

(4) Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;

b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja;

(5) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem

a) az Európai Unió tagállama,

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, vagy

c) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,

távolléte alatt az ellátás szünetel.

(6) Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

23/A. §

(1) A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti esetekben,

kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket, (2011.-ben 18 525 forint)

b) 80%-a, (2011.-ben 22 800 forint)

ba) a 23. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti esetben,

bb) a 23. § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

(2) Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, őt a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékának megszüntetését követően

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének vizsgálatát nem kéri;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének hiányát megállapítják.

Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek a betegsége 18. éves kora előtt megvolt.

És legalább minimum 87% munkaképesség csökkenése van.

tehát az illető vagy sulyosan nem lát, vagy mozgásképtelen stb...nagyon megszigorodott...bárkinek nem adják meg, sőt aki születésétől fogva tartósan beteg még annak sem adják meg....

Tehát nagyon súlyos betegségek mellet adják meg....