"Kettős élet" (beszélgetős fórum)

Nem feltétlenül szükségeltetik középvezetônek lenne ahhoz, hogy az embernek konyhakertje legyen.

A napi hülyeség után direkt élvezet a kertben kapirgálni tévézés helyett!

Ha ezt szeretnéd csinálni,próbáld meg!Mi igaz nem panelban hanem albérletben laktunk évekig,de alig vártuk hogy saját házunk legyen kerttel.

Munka mellett is csináltuk,igaz most itthon vagyok így könnyebb és állat is csak macska + 2 nyuszi van.

De én szeretem csiálni,kikapcsolódás a gyomlálás,kapálás,télen mindíg alig várom hogy tavasz legyen!

Két dolgot jegyeznék még meg:úgy lenne jó ha apárod is segítene mert egyedúl munka mellett nehéz.Meg ha állatokat akartok legyen olyan ember akire rá tudjátok bízni, ha mondjuk néhány napra el szeretnétek menni valahová.

egyetértek vele

persze van akinek megy és tudja sétáltatni, játszani vele, nagyobb az udvar, az jó.

Egyébként nekünk van kutyánk, de én mindig sajnálom, többre lenne szüksége, de én nem tudom neki megadni, mert annyira nem vagyok kutyás - párom miatt van a kutya eredetileg, de közben a munka mellett elfárad ő is annyira (korán kelés, házfelújsítás)hogy kutyát sétáltatni már nincs kedve. En meg vinném sétálni, de mivel nagy termetű én meg kevésbé nagy, így nehezen bírok vele ha jön egy másik kutya... pedig mikor GYED-en voltam, úgy vittem volna magunkkal, de így nem vállaltam be... ha kisebb kutya lenn , igen, de szőnyegcirka a páromnak meg nem kutya... úgy hogy nem jó ez így, de most már ez van, ha úgy alakul, én nem is fogom támogatni a másik kutya ötletét, mikor hozzánk került még csak ketten voltunk (most már van kislányunk) és az úgy más volt valahogy, délutánonként volt rá időnk, elvittük kutyasuliba is, de azóta mióta gyerkőc van és felújítottuk a házat, nem jöhet be- mivel én takarítok, nem párom :P

Ott kezdődik minden, hogy kedved van hozzá. Onnantól fogva nincs akadály. Nem mindig minden sikerül úgy, mint szeretnéd, de megéri szerintem. Egyik éven ez válik be, másik éven más.

Mondjuk az a 3000 nm elriasztana engem is. Nekünk csak kb. 300 nm a vetemény, plussz egy kis gyep, ebbe nem kell beleszakadni.

Én leköltöztem egy megyeszékhelyre, építkeztünk. Két gyereket neveltem és dolgoztam. Volt konyhakert, műveltem, és mivel a munkásoknak is főztem hétvégenként volt mindig néhány csirke, 10-15.

Élveztem, de magát a várost nem szerettem, a mentalitást, amit ott tapasztaltam.igaz a közvetlen szomszédokkal mindig jól kijöttem, a kollégákkal is. Mégsem tudtam jól érezni magam, Így visszaköltöztünk a fővárosba, a nyüzsgőbb életet szeretem. Imádom a vidéket, legyen az akár tanya is, de maximum nyáron,elvonulni kicsit a csendbe, a jó levegőre, de hosszútávon nem jön be. Volt így jó pár ismerősöm, több, mint a fele visszaköltözött.

Ilyen fíling is van néha.

De azért márciusban már zabszem van az ember fenekében... amint teheti, fut ki a kertbe, mint a mérgezett egér:)

Nekem ez ennél sokkal "kisebb" volumennel sem ment. Pár éve sikerült végre házba költöznünk, persze Pest, szóval a kert nem nagy, de akartam pár sor paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, ilyesmit. Első éven ültettünk, de nemigen volt rá idő. Minden nap fél6 k érek haza, a párom is sokat dolgozik, a gyerek is "elvisz" egy csomó időt, hétvégén meg gyerekprogram + saját hobbink (sziklamászás, tehát ha megyünk, az egész napos elfoglaltság). Szóval nem volt idő pl. gazolni sem, úgy meg nem volt értelme. Szóval maradt a virágoskert, a fűnyírás, locsolás - az is épphogy megvalósítható egy gyerek + két főállás mellett.

De ezek mi vagyunk, mi más dolgokat előrébb helyeztünk, szóval ha neked/nektek ez lenne a fő elfoglaltság szabadidőben, akkor biztosan működhet. Sok sikert :)

Sziasztok!

Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat, igazán aranyosak vagytok és sokat segítettetek, megerősítettetek abban, hogy érdemes csinálni! Nagyon örültem azoknak a beszámolóknak is, akik leírták saját tapasztalataitokat!

Nekem nagyon nagy kedvem van hozzá, megmondom őszintén, mikor családiban laktunk anyósoméknál+volt egy olyan munkahelyem, ahol rohangáltam, mint a mérgezett egér egész nap (volt, hogy enni alig volt időm), alig vártam, hogy hazaérjek és kint legyek a kertben, igaz nekünk nem volt nagy kert, néhány gyümifa, meg a kutyák, de olyan élvezettel tudtam kint lenni, feltöltött. És most meg van egy viszonylag kényelmes irodai munkahelyem, hazamegyek a kis 37 nm-es panelba, rendberakom kb. fél óra alatt és megesz az unalom, a semmittevés és ha hiszitek ha nem, jobban elfáradok ebben a semmit-nem-csinálok-egész-napban, mint amikor melóztam.

Mindig is közel állt a szívemhez a természet, már gyerekkoromban is egy régi parasztházikóról álmodtam, tyúkudvarral, malaccal, veteményeskerttel... Bár mondjuk elég távlati még a terv, 3,5 év múlva fizetjük ki a lakásunkat, szóval addig várunk, de mihamarabb szeretnénk innen elmenni.

3000 négyzetméter az sok, mégha otthon vagy és nincs más dolgod is :)

a konyhakert azért vihető.

miért ne lehetne? Faterom csinálta a fóliasátrat felásta a kertt, vetett... közben meg tervezett, járt tárgyalásokra, igazgatta az emberkéit. Nem ő volt a nagyfőnök, de voltak alatta jópáran.

hazajött ledobta az öltönyt és irány a kert.

Ha ezamolyan hobbi is, nem kényszer, akkor simán menni fog. hajrá!

Igy van! egy kevéske elég! akkor jut idő másra is.

Ahogy lentebb írtam én ennek a "levét iszom".

S megéri?

Én azért is lehet nem szeretem, mert nem tudom anyám pl mit csinál, de tök jó hogy van elrakva fagyóban pl zöldbab, de valahogy mégsem olyan az íze...(amúgy szerintem a fagyasztóval votl a baj) na most ha nem ízlik, akkor minek?

Hát lehet most itt én lészek az első vészmadár:)

Bár attól függ az egész hogy mennyire van valóban kedved hozzá...

1. vezetői munka... én amit látok - amerikai cég, na az mellett nem kertészkedik egyik sem, szinte minden nap 5-6kor mennek el.S ha olyan vezetői akkor hívnak fel amikor valaki gondol egyet...

2. az is kérdés mekkora kertre gondoltál...

Én családi házban laktam gyerekként, s most is már anyuka, feleségként. Szüleim mai napig kertészkednek, fólia sátor, paprika, paradicsom, borsó, krumpli.... nem tudom, én úgy érzem nem éri meg. Az a sok meló amit csinálnak, meg a sok öntözés ára, korán kelés mert melegben gyomlálni nem leányálom... Aztán meg mikor érik dömging van, s ha kell éjszakában nyúlóan kell elrakni a paradicsomot pl mert az ugye megromlik, vagy meggyet. S van hogy anyósom is, apám is, s már olyan sokat kapunk, hogy ki kell dobjam, pedig én is teszek el pl a tökből a hűtőbe... NEm lehet tárolgatni, aztán menjél másnap dolgozni... no, lehet ez valakinek tényleg kikapcsolódás, de lehet hogy én gyerekként megutáltam, vagy már egy lazább generáció vagyok, de nekem inkább kikapcsolódás egy Balaton, egy fagyizás délután, egy séta a gyerekemmel.... No igen, és ha gyereket is szeretnél... Egy ideig kevés időd van mellett, aztán több, ő is ellesz az udvaron, de mellette kétszer annyi ideig tart ugyanaz, mert én nem zárom ki a gyerekem ha ilyet csinálok, de aztán csak figyelni kell hogy ne több kárt csináljon mint hasznot :D

Szóval én így látom...

Most is családi házban lakom, de megelégszem a benti virágaimmal, a teraszunk most készült el oda most ülettem virágokat, egy ici-pici kert elég nekem, most paradicsomot ültettem... de volt év amikor több mindent, de pl a cukorborsóból (mikor még GYED-en voltam) lett egy levesre való, aztán tavaly a paradicsomból semmi nem lett, mindenhol elvitte a betegség... na és aki rengeteg ületett, gyomlálta is, öntözte is (én mondjuk ezt sem viszem túlzásba, csak ha már tényleg nagy a szárazság), s végül semmi nincs belőle, az nagyon király érzés :(

NA szóval tégy be látásod szerint. :)

Én úgy vagyok vele, hogy egy picike, amolyan kis konyhakert okés, ahova tényleg ilyen hobby szinten kimegy az ember picit megkapálja fél óra alatt, csodálkozol a virágain, aztán termésén, s ha sikerül de jó leszedni... Ennyi, de hogy este 8után a napi főzés mellett még befőttet is pakoljak...vááá :P

De, ha egyszer nyugdíjas leszek, lehet több kedvem lesz hozzá.

Kertes házban lakom..A házban nappali konyhával , két nagy szoba, mellékhlyiségek.Van mit takarítani..Ketten lakjuk a párommal, mert a gyerkőcök kirepültek, akik gyakran hazalátogatnak

unokástúl..Sokszor kell erre is készülni..Én du.5-re érek haza a hivatalból..Aztán főzés,ha nem is mindennap.A párom csak így jut meleg kajához és én is ebből viszek a munkahelyre.Van nagy kert 3 ezer négyzetméter.Sok gyümölcsfa kb.30, málna, ribizli stb..Fűnyírás a férjem feladata.

Konyhakert, szinte mindent termelünk. Tavasztól őszig feladja a leckét..Öntözést pedig ketten!!csináljuk kb. egy óra..A termények leszedése,gyomlálás stb..emellett semmire nincs időm. Sokszor este tizkor érek be ..Lekvárok befőzése már "kikapcsolódás" zöldségek, gyümölcsök eltevése, feldogozása.. Ha esik az eső, kész öröm..:) Pld: Ha beérik a borsó, le kell szedni, nem lehet más programom. Lehet, hogy a telet jobban szeretem? :)

Miért ne lehetne? Csak kedv és elhatározás kérdése az egész.

Nekünk otthon paradicsom, uborka, cukkini, zeller és fűszernövények teremnek. Apukám foglalkozik vele, ültetésen kívűl naponta kell locsolni ha nem esett az eső, és időnként gazolni. A mi veteményesünk nem olyan túl nagy, befőzésre nem elég, de két marokkal tudjuk falni, annyi terem. :)

Lehet. Mi panelben lakunk, és vidéki házhoz járunk ki heti néhány alkalommal. Férjem 8 óránál többet dolgozik (én kevesebbet), úgy kéri a szabadnapjait, hogy együtt mehessünk. Elfáradunk, ugyanakkor fel is töltődünk jó levegőn. Cserébe jó pár fajta zöldséget soha nem kell vennünk, tele van a kamra finom lekvárral, befőttel, krumplival, paradicsomlével, fagyasztó zöldségekkel. Hullott gyümölcsöket kifőzetjük pálinkának.

Tény, hogy nincs strandon héderelés, unalomból ide-oda csavargás, fesztiválozás stb. Bár a téli hónapokban mindenre jut idő.

Ha már nem kell munkába járni, arra más tervünk van.

Persze, hogy lehet. Ha tenyleg csak napi 8 orat kell dolgoznod. A tyukoknak eleg reggelente enni-inni adni es este ujra megnezni oket. Hetvegen pedig van idod kitakaritani a helyuket. A kertet nyaron naponta, 2 naponta locsolni kell, kulonben nem sokat terem majd. Hetvegen pedig gyomlalni. Mi raktunk le nejlont, igy gyomlalni-kapalni nem kell, az ontozest pedig vekony csovekkel oldjuk meg, szoval eleg csak kinyitni a csapot este 1 orara es nem kell slaggal kinlodni.

Szoval valojaban szervezes kerdese az egesz.

Simán. Szüleink is ezt csinálták, mi is ezt csináljuk. Kevesebb TV (én egyáltalán nem tévézek), internet, több értékteremtő munka. Már a saját paprikánkat esszük, volt retek, újhagyma, borsó, eper, málna, pirosodik a paradicsom, vannak kisrépák, kis tökök. Más az íze. :) Dolog van vele, de nem kell megszakadni 3 áron, és sok minden belefér.

Napi 8 óra mellett bőven jut rá idő, energia. Meg kell találni a szépségét, s örömmel csinálni. Nekem is soká tartott, de már nem nyűgként tekintek rá. Gondolkodom 5-6 tyúkon is. Az se sok meló, pár éve még voltak, akkor apukám gondozta őket. Mindig volt friss tojás.

Vágj bele! Menni fog.

Lehet. Édesapám szőlővel foglalkozott sokáig.

Eljárt két műszakban nyolcórázni, sokszor volt túlóra, mégis belefért a több háztáji szőlő művelése.

Mi párommal ugyan állatot nem tartottunk, de több, mint negyed hektáron volt zöldséges kertünk, úgy, hogy mindketten vezetők voltunk, saját vállalkozással.

Meg tudtuk oldani. Reggel korábban kellett kicsit kelni, illetve hétvégén kertészkedtünk jobban, ha több idő volt rá.

Már nincs meg a nagy kert, beköltöztünk városba egyéb okok miatt, hiányzik is. Több munka volt, de élveztük, így a fáradtság is kellemes volt.

Ha ezt szeretnéd, akkor menni fog. :)