Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Karácsonyi népszokások - Betlehemezés, regölés cikk

Karácsonyi népszokások - Betlehemezés, regölés

A regölés a téli napforduló szokása, már a 16. században jelen volt. Általában karácsony másnapján, 26-án kerül rá sor, és újévig járnak a regösök.


A betlehemezés a karácsonyi ünnepnek már régóta része, ez egy dramatikus játék, amely Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és népszokásként élt tovább.

Regölés:

A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés Európában általában ismert szokásának magyar változata. A néprajzkutatók szerint finnugor eredetű. István napjától, december 26.-tól újévig jártak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak is házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.


A 16.-17. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A kifordított báránybőr bundát viselő legények láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz mentek, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.

Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket, majd köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról legenda valamely változatáról, elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái, majd a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak és végül egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.


A hej regő rejtem refrénű termékenységvarázsló ének:

Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.

Amoda is keletkezik egy sebes patak,

Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.

Csodaféle szarvasnak

Ezer ága-boga,

Ezer ága-bogán

Ezer misegyertya

Gyulladván gyulladjék.

Oltatván aludjék.

Ej regö-rejtem,

Regö-regö-regö-rejtem!


Itt is mondanának

Egy szép leányt,

Kinek neve volna,

Német Franciska volna,

Ej regö-rejtem,

Regö-regö-regö-rejtem!


Amoda is mondanának

Egy szép legényt,

Kinek neve volna:

Varga Mihály volna,

Ej, regö-rejtem,

Regö-regö-regö-rejtem!


Regöljük a gazdát,

Vele az asszonyát;

Ej regö-rejtem,

Regö-regö-regö-rejtem!


Sarokban a zacskó,

Tele van százassal;

Fele a gazdáé,

Fele a regösöké,

Ej, regö-rejtem,

Regö-regö-regö-rejtem!


Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk.

Tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!


Betlehemezés:

A magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb többszereplős pásztorjátéka.

A legrégibb magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő 1684 és 1694 között, amelyet Liptay István ecsegi plébános jegyezett fel.


Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát:

Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét.

A pásztoroknak, akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)

A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés.


Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.

A bábtáncoltató betlehem leginkább a Balaton-felvidéken szokás, a „Szállást keres a szent család” elnevezésű szokás, pedig a Dunántúlon terjedt el. Egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, amelynek során egy festett szentcsalád-képet december 15.-től kezdve, minden nap, énekszó közepette más-más házba költöztetnek.




Írta: tinendo, 2008. december 23. 17:03
Fórumozz a témáról: Karácsonyi népszokások - Betlehemezés, regölés fórum (eddig 5 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook