Isten szeret teged! (beszélgetős fórum)
Én is egyetértek, pedig hívő vagyok.
Nem fogom a gyermekemet megkereszteltetni...
A kereszténnyé válás egy személyes döntés kérdése, és hitet feltételez, amire egy csecsemő nem képes.
Mondtam olyat, hogy hitetlen vagyok?
Fanatikusság? Eddig ezt leginkább a hívők oldaláról tapasztalom.
Merre terelje? Arra, hogy legyen érző ember, érezze magát a bőrében jól, segítsen másokat, ne bántson senkit, hozza ki magából a lehető legtöbbet.
Ha angyalokról beszél, ne torkolja le, ha Buddháról kérdez, válaszoljon neki, ha Istenről, arra is.
Attól hogy én Istenben hiszek, vagy Buddha tanait követem, netán a muszlim vallás áll a legközelebb, a gyerek még egy önálló személyiség, nem erőltethetem rá a saját meggyőződésemet.
Tereld? :))))
Merre?
Ugyan ne legyetek vakok. A gyerek látja, hogy hitetlen vagy, akkor azt gondolja, hogy ez egy normális állapot (az is). Ha hiszed Istent, akkor arra fogja azt hinni (ez is az). Ha hívő vagy, nehezebb megmagyarázni a "másik oldalt", ha nem vagy az, szerintem könnyebb, ha nem vagy fanatikus.
Igazad van.
Párom is így gondolta, csak a felesége nem...
hát elméletben talán, de pl én egyik szülőmre sem hasonlítok.mármint belsőleg..
teljesen más személyiség vagyok mint ők.
igy feltehetőleg a gyerek sem biztos hogy bármiben hasonlítani fog rám.hiába. már most nem formálhatom őket saját képemre:))
Nálunk a nővéremék jártak úgy, hogy a kisebbik gyereket nem akarták megkeresztelni. (A nagyobbik még abba a korban született, mikor "kommunizmus" volt, és örültek akárhogy is a keresztelőknek.) Azt mondták, hogy nem volt templomi esküvő, bár a tesóm meg van keresztelve, mert anno a keresztanyja ellopta a keresztelőre. :)
Szóval úgy tartották meg a templomi esküvőt, hogy végülis a sógoromnak van templomi esküvője, de a tesómnak nincs. A gyerek viszont meg lett keresztelve.
Mellesleg mind a két gyerek katolikus iskolába járt, és amit otthon beleneveltek hitet, azt az iskolába megutáltatták velük. Azt gondolom, hogy az efféle iskolák is csak addig voltak jók, amíg "tiltott" volt. Ugyanúgy, mint a "piros" könyv.
igen. ezzel egyetértek.mi sem kereszteltük meg egyik gyereket sem.és nem azért elsősorban mert mi a vallástól elzárkózunk , meg istentől is,hanem azért, mert nagykorukban eldöntik.csak mert a szülő keresztény az nem jelenti azt hogy a gyerek is az legyen. ennek semmi értelme, pláne ugy ha a gyerek nagy korában rájön hogy mondjuk pl. a buddhizmus jobban bejön neki akkor meg nem is volt értelme.
tehát mi nem hiszünk, de a gyerek ha akar, hihet.
akkor majd megkeresztelkedik. ki nem tagadjuk:))))
de ráerőltetni sincs értelme.szerintem:)
Pároméknál is így volt anno...
Ők is szerették volna a gyereket ilyesmi irányba terelni, de az egyház nem keresztelte meg a lányát...
Páromnál itt ásta el magát az egész egyház...
Én református gimnáziumba jártam, mégsem hiszek Istenben, legalábbis nem abban, (vagy inkább nem úgy) akit az egyház hirdet...
Nem vagyok ateista, mert elhiszem hogy van valami felsőbb erő, aki felettünk áll...
De nem érdekel, hogy ez pontosan ki, mi, mert ezt mi emberek úgysem tudhatjuk.
Szerintem csak annyi a fontos, hogy jó emberek legyünk, tisztességesek és tudjunk szeretetben élni...
És teljesen mindegy, hogy az ember kiben, miben hisz (vagy akár nem hisz semmiben) ha jó ember...
Az egyházakat viszont nagyon nem szeretem :(
Főleg a katolikus egyház szemlélete egyes dolgokban, számomra nagyon ellenszenves, de vannak minden egyházra jellemző dolgok, amikkel nem értek egyet és ami miatt ellenük vagyok...
Egy pl a sok közül:
Párom a szó szoros értelmében nem vallálos (bár ő is hisz valakiben), nincs megkeresztelve.
Viszont a lányát valamiért szerette volna megkeresztelni, talán a felesége miatt...
Mindenesetre az egyház nem engedte, azt mondták, ahhoz a páromnak is meg kell keresztelkednie...
Azért utasítottak el egy gyereket, mert az apja nem az ő vallásukat gyakorolja...?
Szerintem ennek nem így kéne működnie.
Inkább örülnének neki, hogy egy gyerek, azt a vallást fogja gyakorolni, amit hirdetnek, ahelyett, hogy feltételeket szabnak.
Mindenkinek abban hihessen, amiben akar...
És ez ne másoktól függjön...
Szerintem.
értem..
megvilágosodtál?:)))
Igen az:))
Én sem hallottam még ezt a kifejezést arra a "cselekedetre":DDDDDDDDDDDDDDDDDD
További ajánlott fórumok:
- Isten szeretete - beszélgessünk róla és a bibliáról
- Neked hogyan esne, hogy miközben a szerelmed Téged simogat, szeretget, a volt barátnőjéről mesélne?
- Téged szeretnek az állatok vagy nagy ívben elkerülnek?
- Lehet hogy az anyukád a testvéredet jobban szereti mint téged?
- Amikor/ha megtaláltad azt az embert, aki mind közül a legjobban szeretett téged... Te is annyira szeretted? Vele maradtál?
- Aki igazán szeret téged, annak te vagy a legfontosabb?