Isten (beszélgetés)

Nem tök mindegy!Csupán az számít ami téged tesz azzá!:))

Ha ez téged azzá tesz,lemondások,és áldozatok nélkül,akkor az csúcsszuper!:))))

Nem...nagyon nem...:O))

Amiről te beszélsz,az maximum időleges kellemes állapot...de nem boldogság...

nem tök mindegy, hogy mitől vagyok boldog?

mi tesz boldoggá? vagy boldogabbá?

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben

hiányosságom váljék jósággá benned

Én úgy gondolom,hogy ha az a célom,hogy a másik boldog legyen mellettem,akkor azt csak úgy tudom elérni,ha látja,hogy én is boldog vagyok...de nem attól vagyok boldog,hogy ő boldog...mert attól,hosszú távon én nem leszek az...és a szavaidból azt érzem,hogy te ezt gondolod,pedig nem így van.

Hidd el,hogy csak akkor lesz harmonikus a kapcsolatotok,ha te is boldog vagy,és ő is...egyformán,egymás mellett,és nem egymás alatt,felett...mert akkor mind a ketten sérültök.

Feladás???

Nem kell magadat feladni...

Nem,az nem saját érdek ha magad mellé helyezed...

Amikor magad mellé helyezed,akkor lesztek harmóniában,akkor alakul ki az,hogy mindegyikőtök egyenrangú,és épp annyira fontos.

Sziasztok!

Ez csak akkor igaz, ha a céljaid egybeesnek azzal, amit igazán szeretnél. Ha csak magadra kényszeríted ilyen-olyan okokból kifolyólag, akkor nem sül el jól.

és ha azt mondom, hogy az én akaratom, kívánságom az, hogy a másik boldog legyen, ez a célom?

akkor az én akaratom teljesül, ha teszek érte:)))

ha a szeretet tettekben nyilvánul meg..

és a tetthez kell az akarat...

nem a szeretetet akarom, hogy jöjjön, hanem ki akarom fejezni tettek által..

Amint valakit előtérbe helyezel,onnantól a te akaratod eltűnik.Ezzel nem harmonizálsz,hanem egyből elbillented a mérleget....a kettő között van a megoldás.

Ne előtérbe helyezd....inkább magad mellé.

amit mondasz más szavakkal:

magamat szeretem a legjobban

senki sem előzhet meg a fontossági sorrendben..

Én mondom:

szeretem magam, fontos vagyok magamnak, de

nem én vagyok a legfontosabb, ha kell másokat előtérbe helyezem magamnál

és nem magamat szeretem a legjobban

Ez a különbség a gondolkodásunk között

Cast.

Nekem úgy tűnik kicsit összezavarodtál,ami természetes néha,ha annyi minden új kerül az ember látószögébe.

Érzem,hogy jót akarsz,de a jót nem lehet akarni,az vagy jön,vagy nem.

És azt hiszem meg kellene találnod azt,mi a különbség az önfeláldozás,és az Önfeladás között.

..lehet hogy rosszul érzem,de a gondolataid által,szerintem a második működik az életedben...

...pedig a kettő igen mást jelent...

Ezt papoltam, amikor azt írom, hogy szeresd felebarátod, mint tenmagadat..

de ezt már leírtam..

Hű, de kavarjátok, ezt meg én nem értem. Hogy jön ez ide..

Azt hiszed hogy az agapé szeretettel csak úgy születik az ember? Nem. Végig kell járni a lépcsőfokokat. Először önzőnek kell lenni, kiba...ottul. Utána fel kell ismernek, hogy rajtad kivül vannak még más emberi lények is, na az már a philia..

Majd csak azután jön az agape..

Én se voltam mindig ilyen, most se vagyok igazán, csak botladozok ezen a téren, néha sikerül, néha nem...

Oké...de miért pöccensz be??

Ha minden rendben van...akkor nem kell!:O))

Ha egyensúlyban érzed a dolgot akkor nincs probléma.

Nekem nem az jött le a szavaidból,de ha így van,akkor annak örülök.

Az hogy szeresd magadat ez nem önző.

Hogy ne helyezz másokat magad elé, ez sem önző.

Egészséges önértékelésből adódik.

Mindenki egynerangú. Senki nem több a másiknál.

És azt mondom, szeresd magadat. Különben miért gondolnád, hogy más szeretni tudná azt, amit te sem tudsz.

Na rohannom kell.

Pápá.

baromság, fontos vagyok magamnak, de egy bizonyos szintig...

nem csap át önfontoskodó, önmagamat előrehelyező túlzásba...

Persze, döntéseimnél figyelembe veszem, hogy nekem jó e az, amit teszek, de nem elsősorban,és nem mindenekfelett, mindenáron

ha kell tudok lemondani, de az inkább kompromisszum...

Szeresd magadat és ne helyezz másokat magad elé.

én pedig ebben nem érzek harmóniát..

ez egy önző álláspont.. szerintem

egyébként fura, de ha másokat előtérben helyezem magammal szemben, ha segítek és sikerül boldoggá tennem a másikat valamivel, az engem boldoggá tesz, nekem örömet okoz.

ebben van az egyensúly:)))

„Bármi történjék is, szeretlek, és mindig szeretni foglak. ”

Azt mondtad még tegnap,amiért nem szenvedsz meg ,az nem fejlődés,mert az csak úgy jön,belőled.

Azt mondod,hogy mindig másokat helyezel előtérbe önmagaddal szemben.

....akkor ezt miért nem tetted meg akkor ,anno...

akkor hogy is működik ez a „Bármi történjék is, szeretlek, és mindig szeretni foglak. ”

?:))

Hűűűűűűűűű...ezt nagyon egyszerűen és szépen mondtad!

Ennyi a lényeg.....a többi már csak a szavak csavarása....élj,érezz,gondolkodj.....a sok filózás biztosan jó...csak mikor éled meg,mikor tapasztalsz.....:-)

Én nem tudom,csak azt milyen az egyszerű ,belőlünk áradó(és nem tudatos)szeretet.

Amikor megtelik a szíved a sok szépséggel,amit látsz,vagy hallasz egy zenét,vagy melegséggel tölt el egy ember ,vagy a fák,vagy a virágok......

Olyankor nem érzi azt az ember,hogy előtérbe helyez bármit is önmagával szemben,inkább azt érzi részévé válik az életének,hogy ott van benne,vele,általa.....

Ezt nem tudatos ,ez vagy jön ,vagy nem.