Isten (beszélgetés)
Ja, nem arra gondoltam, hogy napi 8 óra. Hanem hogy például semmi családi élet, mert inkább elmegy futni, mert a családi élet nem ad neki semmit, mivel csak megfelelési vágy vezérli. Aztán ennek legtöbbször kiégés a vége.
A profi sportolók természetes, hogy 8 órát eddzenek, vagy többet. Én arra gondolok, amikor csak ez van és nem is annyira gyerekként, hanem felnőttként.
ha arra gondolsz, hogy pl mennyi áldozattal jár eyg tizenéves sportolónak - hogy nem lehet magánélete meg barátai , nem tud bulizni ..stb. - akkor ez egyfelől szerintem nem feltétlen megy túl a határon - ha őt a sport annyira boldoggá teszi, hogy ezeket nem hiányolja.
másfelől meg az örök megfelelési vágy és a mániákusnak tűnő életvitel csak a külső szemlélőnek tűnik úgy.
egyébként egy profi hegedűs is napi 8 órát gyakorol és tölt a hgegedűjével :)
sok ilyen hivatás van.
sőt, pl mást jelent a munkamánia egy japánnak és pl egy spanyolnak. vagy Neked.
Na igen. Így :O)
Köszi a bepontosítást.
...vagy példának okáért itt vagy TE és a hoxázási szenvedélyed
:)
Hát igen, bár profi sportolónál is túlmehet úgy a határon, hogy más nem is érdekli, csak ez. Mondjuk egy örök megfelelési vágy miatt.
Így a családnak mellőznie kell, stb.
Szóval nem is olyan egyszerű kérdés ez :)
nem csak a határtól függ, hanem a konkrét szenvedélytől is.
egy profi sportoló nem beteges függő, egy amatőr hobbisportolóval szemben. szerintem ez nem más rovására nála, mert ez a hivatása is.
sőt, az egyéntől is függ.
Azóta is ezen kattogok. Hogy most van-e egészséges szenvedély, vagy nincs.
Ha valakinek a szenvedélye a sport, akkor az rossz?
Szerintem ez olyasmi lehet, hogy hol a határ. Meddig hívhatom még szenvedélynek, mármint lefelé, ameddig erősebb, mint egy szimpla hobby, de még nem megy más rovására.
:)
"természetes szenvedélyek"
ez tök érdekes gondolat. tetszik.
valóban arra asszociáltam alapból, nekem a szenvedély az valami akaratot felül író, életvitelt károsan befolyásoló érzés.
Nyilván vannak fokozatai és az sem elhanyagolható, hogy mi vált ki valakiből szenvedélyt, de ...:)
Nekem már a legártatlanabb szenvedélyes film rajongó is orvosi eset, ha munka vagy tanulás rovására a moziban csücsül napestig, vagy pl. egy szenvedélyes szerető, én félnék tőle:)) noha tudom, hogy esélyem egy szál se, eme kihívásra:))
Na persze! :o))
Nagyon sokszor elmondtam, leírtam Neked, hogy Fatával hasonlóan gondolkodunk, de nem mindig és mindenben értünk egyet ..... de ettől még nem esünk egymásnak, és a barátságunkat ez nem befolyásolja. Mi ebből nem csinálunk vérre menő harcot. :o)))
Frászt:))
Nagyon sok mindenben nem értettünk már(értünk)egyet,de ez soha nem okozott problémát:))
....ööö....mire gondolsz ez alatt?:)
Túrót. Titkoltátok, inkább ellenem vetettétek be.
Bevonzottam eme tulajdonságotok termékét :)))
Én meg azt hittem, hogy csak velem tudtok szóelemzésről vitatkozni :)))
De tök jó, hogy nem :))))
Olvass vissza egy kicsit,innen indultunk:))
Erről beszélgetünk épp.
Én pl arról,hogy a szenvedély az ember alapvető "jellemzője",talán még kódolva is van valamelyik dns spirálba:))
..és arról,hogy akkor válik függőséggé,ha szokásunkká válik az a bizonyos "akármi",amit szenvedélyesen csinálunk.
Amikor meghatározza a mindennapjainkat.
Amikor szokássá válik.
Márpedig a szenvedély ezt hozza magával,hisz örömöt,jót ad mindig,és az ember hajlamos ezek felé orientálódni....ebből alakul ki a függőség.
És mindenki függő,csak mindenki máshoz ragaszkodik.
Én pedig azt mondom,hogy ez minden emberben jelenlévő dolog.
Egyszóval minden ember valahol szenvedély beteg!:DDDD
Persze.
Nem véletlenül nevezik "szenvedélybetegségeknek" a függőségeket.