Isten (beszélgetés)

Igen, tudom hogy ő másképp látja ezért is kedveltem meg és azért mert nem mond soha semmi tutit.

Meg veszem!!!

Szia! :)

Igen. A Szabadíts meg a Gonosztól!

Nem a betegekről ír... szerinte nincsenek is beteg emberek. :) Vagyi agy betegek, mert azokat normál dokikhoz küldi.

:) Én is szeretem.

Akkor te minek fogod fel azt, ha valamit nem jól csinálsz és ezért nem azt kapod, amit szeretnél?

Hogy hívod? :)

Mindenkinek más jön le.

Van akinek jó ha büntetésnek fogja fel van akinek nem.

Én nem fogok fel semmit büntetésnek, de a felelősséget sem hárítom.

Nem az a lényeg, hogy elfogadjuk, hogy azért tréh az életünk, mert valamit rosszul csináltunk és ezért bűnhődnünk kell , csupán rájönni, hogy azért kerültünk ebbe a helyzetbe, amit tettünk, ahogyan gondolkoztunk.

Ez a felelősség vállalás.

Ha ez meg van, akkor rá fogunk tudni jönni, hogy hol a hiba és így lesz lehetőség, hogy kijavítanunk, ami miatt nem jól működnek a dolgaink.

Hát amit az igazságosságról ír, az bizony söprés :)

De amire nagyon jó, hogy a felelősséget nem kell vállalnunk a következményekért.

Na erre tökéletes az ilyen elmélet :)

Boldogságra csak átmenetileg. Mert amikor jönnek a követezmények, akkor lassan rájövünk, hogy hiába próbáljuk manrtázni, hogy ez nem büntetés, akkor jön nagyobb :)

Szóval a boldogsághoz ez sajna nem a megfelelő gondolat.

Felelősséghárításra viszont tökéletes :)

Szia, ez új könyve?

Gondolom itt a "betegekről ír a könyvben.

Szeretem a könyveit.

Ebben én béna vagyok...

Nem tudom sajna. :(

Az ismétlés egy nagyon jó módszer a bevésésre:DDD

Nem tudom van a neten valahol könyve feltöltve?:)

:)))

Számomra is sok megnyugtató gondolata van. Nekem is szimpi. :)

Ezáltal szerintem nagyon könnyű olvasni a könyveit és elég sokat ismétli is önmagát, na de melyikük nem...

Picit ez jellemzi őt:

"A pszichiátria a világon mindenütt a rendőrség szerepét játssza. Visszatereli mindazokat, akik véletlenül rájöttek arra, hogy másként is lehet látni a világot, mint úgy, ahogy megtanítottak bennünket."

F.A.

Feldmár András...nem olvastam még semmit tőle, inkább csak róla, illetve egy-egy gondolatát.:)

Nagyon szimpatikus gondolatai, törekvései vannak...

Igazán még csak izlelgetem őket, emésztgetem, de azt érzem hozzám közel álló.

:)))

Azt kicsit korábban megtanultam. :DDD

Mielőtt bármit is elolvasnék visszatérnék a tegnapi dolgokra. Hát... én már csk így működöm és nem fogom meghazudtolni magam. Lehet önigazolás, de sebaj, nekem minden esetre megnyutatja a lelkem. Másnak nem szeretnék semmiféle rosszat okozni, mert én nem érzek attól boldogságot. Viszont egy olyan ember véleményét idézem ide, aki nem egy emberi életet kísért végig és nagyon is figyelt. Ha az ő tapasztalata, véleménye is söprés... akkor...

Ezt a könyvet két hónappal ezelőtt akartam elolvasni és ma került a kezembe. :) Háleluja! :)))

„Hiszem, hogy a Gonosz létezik, elkerülhetetlen és gyógyíthatatlan. A terápia nem alkalmas arra, hogy elpusztítsa, viszont segíthet abban, hogy megismerjük, felismerjük és el tudjuk választani mindattól, ami nem az; ami nem a Gonosz. Meggyőződésem, hogy szüntelenül és elszántan harcolnunk kell az igazi Gonosz ellen önmagunkban és a világban, mert csapatai hol szervezett alakzatban határozott léptekkel masíroznak fel-alá a lelkünkben és az utcáinkon, hol alattomosan, álruhában támadnak. Először mindig az irigység jelenik meg, majd ezt követi kisvártatva az aljasság. Hogy a Gonosz erőit legyőzhetik-e a Jó ártalmatlan, önfeledt, széplelkű, játékos, érzelmes és komolytalan csapatai, azt nem tudom megjósolni – de remélem. És remélem, hogy ez a könyv egy kicsit segít, hozzá tud tenni valamit ehhez a küzdelemhez. Ha máshogy nem, hát azzal, hogy elgondolkodtatja mindazokat, akik úgy tesznek, mintha a Gonosz nem is létezne. Ugyanis a Gonosz szereti, ha nem hisznek benne, könnyebb úgy a dolga. A Gonosz nem csak tudatlanság, nem csak neurózis, nem csak gyerekkori traumák következménye, hanem önálló gyilkos energia. Mindannyian szabadon választhatjuk, hogy odaadjuk-e magunkat neki, vagy sem.”

„Ha az ember szenved, akkor még jobban szenved, ha azt hiszi, hogy büntetésből szenved. A fájdalom nem büntetés, és az élvezet nem jutalom.

Senki sem érdemel meg semmit. Az, hogy az ember megérdemel valamit, az csak egy mese, amelyből minél hamarabb kinövünk, annál jobb. Ha szétnézünk magunk körül, és nem hazudunk sem egymásnak, sem saját magunknak, akkor nyilvánvaló: olyan, hogy igazságosság, nem létezik. A kozmoszban, a világmindenségben nincs olyan, hogy az ember megérdemel vagy nem érdemel meg valamit. Az van, ami van. Lehet neki örülni, lehet hálásnak lenni érte, lehet káromkodni, lehet sírni, lehet nevetni. De az, hogy az ember mit érdemel… Hát, nézzetek csak körül! Vannak emberek, akiknek sok mindenük van. Megérdemlik? Nem hiszem… És vannak olyan emberek, akik rettenetesen küzdenek, és semmijük sincs. Nem érdemelnének többet? Dehogyisnem. De mindez csak mese. Ezt a gyerekeknek meséljük, nehogy megijedjenek. Remélem, ezt most tényleg elhiszitek, és nem gondoljátok, hogy csak viccelek. Van, ami van – és nincs, ami nincs.”

„Az is nagyon jó történet, hogy valamilyen feladatunk van itt. Lehetséges, hogy egy másik dimenzióban az apám, az anyám, a nagyanyám lelkével vagy szellemével összebújtunk, és azt mondtuk, hogy én ez leszek, te az leszel, és csináljunk valami retteneteset, és ha majd meghalunk, akkor újra összejövünk megbeszélni, hogy megoldottuk-e a feladatunkat. Lehetséges, de erre semmi evidencia nincs. Én ezt nem tudhatom, ez nem az én élményem.”

F.A.

Hoxában teljesen egyetértek :)

Bár a többiben is.

De szerintem lehet egy megfelelő határon belül mindkét oldalnak működnie :)

Szerintem ez úgy van,hogy ha pl a sportot tartom mindenek előtt vagy a szexet,vagy bármi olyat ami igazából nem lenne ártalmas,szóval ezek akkor rosszak ha valaminek a pótlása miatt függök tőle.

Mondjuk az értéktelenség érzésével küzdök,és a szextől várom,hogy megadja ezt az érzést.

Vagy a sportban,pl,elégedetlen vagyok magammal,így túlzásba viszem és állandóan sportolok mint egy megszállott.

Ezek azért nem jók mert a valódi okot kell megkeresni és azt kiütni,nem pedig ellensúlyozni.

Viszont vannak a természetellenes szenvedélyek,cigaretta,drog,stb.tehát azok amik közvetlenül a hatásuk miatt károsak a szervezetre.

Igazából ezek is hiányt pótolnak,de roncsolnak is.A testet,a másik inkább a lelket.

felnőttként már ált. nem aktívak, hanem pl. edzők

:O

rengeteg olyan hivatás van, ami egyfajta mániákusságot követel meg.

sőt, pl a művészek is alárendelik magukat és az életüket a művészetnek.

egyébknént a hoxa is egy rohadt nagy függőségokozó.