Indián-nyár (nyílt klub)
Szeretnék csatlakozni ehhez a klubhoz!
Igen, nem mindegy hogy az ember egyedül van, vagy magányos.
Egyébként te extrovertált vagy introvertált személyiség vagy inkább?
Nehezen barátkozol?
Sziasztok !
Köszönöm a kedves fogadtatást . Szeretettel üdvözöllek én is benneteket !
Van egy nyílt, és egy félig-meddig publikus naplóm, azok valamelyest árulkodnak rólam...
Sziasztok!
Kék csillag, jó munkát! (Már amennyire jó lehet a pihenés után visszatérni.)
Napsugár, nem irigyellek. Sem a szomszédok miatt, sem a magány miatt.
Türelmes vagy. Nálam egy pillanat alatt elszáll a fék, behívtam volna az ordítozó, erkélyt csapkodó szomszédot, hogy hallgassa meg; nem tőlem jön a zaj, szóval akadjon le rólam.
Ne foglalkozz idegenek beszólásaival.
Persze, ha kimegyek a konyhába, akkor tisztán hallom (és nyáron a nyitott erkélyajtón keresztül is), hogy a szomszédomban lakó 80+-os nénike milyen csatornán, melyik műsort nézi. (Nézi vagy hallgatja?)
- mert nagyot hall, és felhangosítja. Amikor nyáron nyitott ajtó-ablak mellett ordít nála a tv, és esetleg el is alszik rajta... a fölöttem lakó idős hölgy (kb. 3 éve költözött ide), azt gondolja, hogy nálam ordít. És éjszaka veri az erkély vasvázát, és nekem ordít, hogy kapcsoljam már ki!! Bosszúból lesöpör hozzám mindenféle mocskot, szemetet az erkélyre... és hiába mondom neki, hogy nem nálam üvölt a tv.
- amikor ugyanez a szomszéd nénike panaszkodik, hogy neki is fáj a lába, de az utcán képtelen vagyok utolérni
- amikor azt mondja, hogy alig lát, amikor valaki szembejön vele, csak a hangjáról ismeri meg az illetőt
- egyik hajnal 6 óra körül töröltem a folyosót, nyitja az ajtót. Kérdem tőle, hova-hova? Lemegy, felhozza az újságot!!! (Azt látja???)
- máskor becsönget, hogy őneki annyira le-fel ugrál a vérnyomása, stb. stb. vett már be gyógyszert, de nem javul. Mondom neki: szólni kellene a dokinak, vagy a nővérnek, jöjjön ki, és valami szurit kérjen tőlük. Á, nem ér annyit az egész!
Másik házbeli panaszkodik, hogy átment a saját szomszédjába, gondolta, hogy majd megkínálja egy csésze kávéval. Képzeljem el, hát eszébe sem jutott megkérdezni tőle, hogy elfogadna-e???
A harmadik azzal traktál, hogy átment a szomszédba, vitte a kis kötését, és beszélgetés, tv-nézés közben kötött a lányának pulcsit. Egy kicsit elálmosodott, elbóbiskolt, és mire felriadt, az egyik kötőtűje elveszett. Ellopta a szomszédcsaj! Micsoda szemét...!
Hát az ilyesmik miatt nem szomszédolok, és ha bárkivel a folyosón meg is állunk beszélgetni, lehetőleg az időjárásra és a főzésre igyekszek terelni a szót. Abból baj még sohasem volt. :))
Talán ezért is van, hogy itt sem igazán tudom, miről is lehetne beszélgetni, milyen témákat előhozni. Pedig jó lenne bármiről oda-vissza, úgymond élőben.
De nem panaszkodok. Örülök, hogy itt lehetek köztetek, örülök, hogy itt vagytok körülöttem.
Persze, én is sorolhatnám, hogy esetenként itt fáj, ott fáj, de tudom, hogy mindenkinek elegendő a maga baja. (Meg hát csak az ajtón kellene kilépnem, ha ilyen témára vágynék!)
Ritkán ugyan megemlítem, hogy elfáradtam, hogy fájnak a térdeim, ha lehűl a levegő, még nehezebben mozognak, mint nyáron... Hogy a szemben levő lakásban a bérlőnek eszébe sem jut, hogy folyosót is kellene törölni. Mert a lépcsőn, amikor azt látja, hogy két szatyor + a botom van az egyik kezemben, a másikkal a lépcső korlátjába kapaszkodva próbálom feltolni magamat 36 lépcsőn, udvariasan félreáll, és türelmesen?? megvárja míg felérek.
De eszébe sem jut, ha bot nélkül nem tudok közlekedni, akkor hogyan is takarítom a folyosót??? Mert amikor a partvis, vagy a feltörlő van a kezemben, akkor mire is támaszkodok? És ha arra támaszkodok, akkor mivel is takarítok???
És még valamit, ha már ennyi mindent írtam a szürke kis hétköznapjaimról:
Amikor itt, ezen a helyen valaki azt írta, hogy könnyű nekem, mert van kivel megbeszélnem a dolgaimat, de őneki csak ez a klub van... mondja az, aki egy fedél alatt él a testvérével és a párjával. Mondja nekem, aki totál egyedül élek. És miután megcsinálta a kellő közhangulatot, sértődötten kilépett a klubból. Valaki, aki csak külső olvasója volt az eseményeknek, egy fórumon a képembe vágta: "ha én képes vagyok egy beteg emberbe belerúgni még akkor is, amikor már a földön fekszik, az ő szemében örökre rongy ember maradok!"
És nagyon úgy néz ki, a közösség elkönyvelt egy "rongy embernek", és hiába is próbálkozok tettekkel bizonyítani, hogy nem egészen így van, a skatulya, az skatulya marad!
Értem. Igen, az jó, ha az ember körül van élet, van mozgás. Nagyon jól ismerem azt az érzést, amikor az ember napokon keresztül csak ül egyedül a 4 fal között, és vagy a tv, vagy rádió az egyetlen hang-forrás, ami esetleg eljut hozzá.
Az egyetlen gond, hogy egyikkel sem lehet beszélgetni. Hiába is mondok akármit nekik, egyik sem válaszol. :)
Jó reggelt, szép napot!
Beindultak a szorgos munkanapok.
Szia Peirene, üdvözöllek én is, érezd itt jól magad.🙂
Nemrég volt disznóvágás, így disznóságok voltak, meg linzer, zserbó, valami pudingos-tejszínhabos holmi és sajtosrúd.
Voltak üdítők, sör.
Az unokaöcséméknél is voltak üdítők, meg piák és pacal.
Én nem ettem, nem ittam semmit sehol, apám evett-ivott (piát nem).
Szólt a zene, beszélgettek egymással a családtagok, bár az unokahúgom palija jól betintázott és ez kihatott a légkörre, de még kezelhető volt.
Nem éreztem jól magam, mert nem tartozom a családhoz.
Az jó volt, hogy volt körülöttem élet, meg tombolt a zene.
Jó estét!
Peirene, üdv köztünk!
Új taggal bővült kis csapatunk.
Peirene! Érezd jól magad közöttünk. Esetleg ha pár szót írnál magadról.
Én nem sokat tudok magamról írni. Nyugdíjasként tengetem életemet már több mint 10 éve. Így télidőszakban leginkább a panel falai közé szorítva. De azért ahogyan lehet, igyekszek magamat értelmes dolgokkal lefoglalni. Nem biztos, hogy ez minden esetben sikerül. :)
No ennek örülök. Azért egy kis élménybeszámolót tarthatnál. Mi finomságokkal várt titeket, hogyan telt el az a kis idő, egyebek?
Persze írtad, hogy nem szokott nagy dínom-dánom lenni. Nem is az a lényeg, hanem hogy jól érezted-e magad, minden oké volt-e...?
Sziasztok!
Napsugár, örülök, hogy lejutottál sétálni a kellemes időben.
Igen, átjutottunk a nagynénémékhez.
Köszönöm!
Nálad mi újság? Voltatok odaát a nagynéninél, vagy ismét csak közbejött valami?
BUÉK!
Legyen mindenkinek egész évben legyen malacka a konyhájában! Kinek így, kinek úgy, kívánsága szerint.
🐷🐷🐷🐷
Sziasztok!
Kívánok Nektek egy jobb évet, mint amilyen az előző volt! 🍀🥂
BUÉK!
🍀🐖🍀🐖🍀🐖🍀🐖🍀🐖🍀🐖🍀
Ilyen időjárás és útviszonyok mellett én nem csodálkozok.
Karácsony előtt pedig kész szakácskönyvek voltunk. Azon sem csodálkoztam.
Majd januártól téma lesz (gondolom), hogy melyik üzletben minek ment fel az ára...
A 60-70-es években a tv-ben jan. 1-jén az esti híradóban olvasták be, hogy attól kezdve minek mennyivel változik az ára.
Azzal kezdték mindig, hogy átlagosan ennyi-annyi %-os áremelkedés.
Egyik évben mondják, hogy átlagosan 15 %-os áremelkedések lesznek, majd sorolták: kenyér 18, zsír 20, liszt.... mind, mind több volt, mint az átlag... legvégén bevágták: a dieselmozdony ára 25 %-kal csökken!!! Hurrá! Abból szoktam venni havonta kettőt. Hát így jött ki az átlag 15!
Most már nem sorolják a tv-ben, majd soroljuk mi.
Ti is észrevettétek, hogy tisztára átmentünk közlekedés- és orvosmeteorológiai szolgáltatóba?
🤓
Sziasztok!
Valami itt is esik, hallom a kocsik gumijának a 'sistergését', viszont egész enyhe az idő. Holnap megyünk át a nagynénémékhez, szóval remélhetőleg ilyen marad a hőmérséklet. Ma mentünk volna, de közbejött neki valami.
Szép napot!
Itt is szemerkél, és köd is van. Nem túl nagy, de nem szállt még fel reggel óta mostanáig sem.