Imádkozunk egymásért?... (beszélgetős fórum)
Az ember imádkozzon akkor is, amikor nincs ku:lo:no:sebb oka se rá...
Gondoljon a sok ismeretlenre, szu:kséget szenvedo"re... Ez lenne a lényeg...
Igazad van mindenben
de
úgy érzem, mintha csak a bajban gondolna rá az ember/nem a Józsi, mert ugye ő legalább odaköszönt/
És mondom mindezt úgy, hogy kisgyerek koromban minisráltam keményen
Szinte irigylem azokat akik mélyen vallásosak, mert a mély ima szinte egy agykontroll, mégha nem is annak nevezzük
amivel megszólítod az Istent az mind ima..
voltam misén..nem mostani történet,de olyan jópofa,idevágó.
volt egy férfi..Józsi.
Józsi minden nap kijön az irodából,megebédel a parkban majd elmegy Isten háza előtt..nem megy be..csak megáll az ajtóban benéz,köszön.
Szia Isten..Józsi vagyok..azzal fogja magát elmegy..és ez így megy napról napra.
majd egy nap Józsink beteg lesz ,bekerül a kórházba.Józsi élet halál közt van,fekszik és minden délben pontosan megjelenik egy alak az ajtóban és beköszön neki..
Szia Józsi..Isten vagyok.
Isten nem hagyja el az embert.Józsi felgyógyult,mert a Jóisten minden nap meglátogatta,ha csupán egy köszönés erejéig is.Józsiban megvolt a hit és látta a Jóisten nem feledkezett meg róla,pedig nem imádkozott,nem járt isten házába...csupán köszönt Neki.
elég megszólítani az Urat..és segít.
tehát csak annyit mondasz,hogy Istenem segíts meg..az már elég..mert szívből jövő kérés.
Torna és torna, meg beszéd vele
Csodák márpedig vannak. Havalamennyire is mozgásképes lesz, uszodába vele és vizben tornáztatni, mozgatni. A viz nagyban könnyiti a mozgáskoordinácót
Láttam csodás gyógyulást, egyik stroke volt, a másik autóbalest
Én nem tudok imádkozni, nem jön a lelkemböl valahogy. Tudok és szoktam fohászkodni Istenhez és "máshoz" is segitségért
Értem viszont rengeteget imádkoztak
Ezt a topikot azért ne arra használjátok/használjuk, hogy valaki találjon egy helyes rucit a turkálóban
A kisebb dolgok esetén a "szoritok érted" az ildomos
Ficánka5, jobbulást kívánok! nincs lehetetlen!!
Bella2011: imádkozok a te bátyádért is...kórházban van?
Köszönöm!!
Nem rokonom, a sorstársam, én is daganatos vagyok.
Egy időben kezdtük a harcot a rák ellen. Nagyon a szivemen viselem a sorsát, annyi idős, mint az én lányom.Akikkel együtt "kezdtük", már csak mi ketten vagyunk életben. Nagyon aggódom érte, nagy szüksége lenne rá, hogy még soká éljen.
az én mamámat mindössze a diagnosztizálástól 6hétre vitte el..szépen lassan elaludt..a kezét fogtam az utolsó perciben és végig istent kértem hogy ne engedje szenvedni....de én azt akartam hogy meggyógyuljon... :(
Bocsánat még nagyon friss mert alig négy hnapja volt....és nekem ő egy ajándék mama volt de mégis őt szertetem a leges legjobban...
mert anyukám és apukám szüleit szinte nem is ismertem...
őő az új apukám(csak mert édesapám 12évesen vesztettem el) anyukája volt..de nekem egy kincs volt az életemben....
nagyon sok mindent tanultam tőle a 6évben mióta a mamám lett....
és úgy fáj még mindig...
(bocsánat hogy leírtam de muszáj volt) :(
köszi szépen mindenkinek! :) hál 'Istennek nem sérült meg senki, de elég gyalázatosan ment. lehetett volna rosszab is, úgyhogy ennek is örülni kell. :)
az édesanyáért pedig mondok egy imát még este...
az a baj, hogy erre nem akarom azt mondani hogy minden rendben lesz :(....mert nekem is azt mondták a nyáron hogy minden rendben lesz és egy hasonló betegségben elvesztettem egy nagyon közeli rokont...;-(
de Imádkozok érte és sokat gondolok rá....remélem és tiszta szívből kívánom hogy meggyógyuljon....