Igazinak hittem, de elhagyott....szükségem lenne véleményre/tanácsra (beszélgetős fórum)

Rengeteg tanácsot adtak előttem.

Igy én csak egy örök bölcsességet írok, gondold át és vegyél egy mély levegőt, gyászold meg, sirasd el és emelt fővel lépj tovább.

Ime:

Aki beakar lépni, lépjen!

Aki kiakar lépni, lépjen!

De ne álljon az ajtóban...útban van!

Igen,valóban mélyen át tudom élni az érzéseket,másokét is! Csak saját magunkon a legfájdalmasabb megtapasztalni azokat!

Egyébként kiderült, volt egy 3. fél a képben! Csak nem volt gerince bevallani!

Szóval összeszedem magam és várom,hogy a szívem darabjai újra egyben legyenek :)

Aki ilyen mélyen át tud élni egy ilyen csalódást, annak szíve van és érzései vannak! Ezek pedig értékek. Hidd el lesz valaki, lehet hogy már nem is soká, aki ezeket az értékeket felfedezi Benned, és ajándéknak fogja tekinteni.

Igazán akkor hajlamos az ember átélni, hogy mennyire szerette az illetőt, amikoz az faképnél hagyja. Ilyenkor az ember érzései felkorbácsolódnak, aztán megnyugszanak. Szerintem mindenki érzett már ilyet.

Bennem is van egy ada gonoszság,hogy legalább egy percre érezze azt a fájdalmat,amit nekem okozott! De nem tudhatjuk a másik ezt hogy éli meg...mindenesetre még tényleg úgy vagyok,hogy rajta kívül nem kellek senkinek,csak vele lehetek boldog! Pedig ostanában sok pozitív jelzést kapok,de még ez sem segít :( Borzasztó...

Sokan írtok hasonló történetet és ez valamilyen szinten "megnyugtató" (és nagy idézőjelben írva/mondva),hogy nem csak én vagyok ilyen helyzetben! Csak az ember hajlamos a saját problémáit a legnagyobbként kezelni :) De túl kell élni...

Amúgy az miylen már,hogy a kapcsolatunk alatt az utolsó pár hónapban nem éreztem magam szerelmesnek, ahogy szakított meg igen,mint egy kislány? Eddig is szerettem vajon,csak "lusta" az ember kimutatni vagy mi lehet ennek az oka? Valaki érzett ilyet már?

Mi is ugyan így voltunk.Igaz fiatalok voltunk ,,nagyon,, amikor összejöttük 19éves voltam kb,neki elméletileg én voltam az első,szexben ill kapcsolatban is.Mellettem kezdett el ffivé válni,megcsinált az én unszolásomra egy tanfolyamot,mert addig csak 8 alltalanosa volt...mert annyira beszari volt h elmenjen az erettsegijere.

Megcsinalta a hegesztő tanfolyamot,tamogattam h kimenjen nemetbe...mellette voltam stb..

Amikor kiderült h drogozik,azaz sajat maga bevallotta akkor az első sokk után mellé álltam,végig mellette voltam...

És vissza gondolva szerintem abban az időszakban szedte össze a nőjét.

Aztán párhuzamosan voltunk egy ideig,amig en ki nem dobtam egy veszekedes alkalmaval..o pedig helyeselt...

Ki tudja,ha akkor nem szakitok vele meg mindig kettos jatszat jatszana....

Inkább így van jól.

Persze akkor nagyon fájt,sokáig foglalkoztatott h miért csapott be..miért így kellett ezt csinálni,miért volt még mindig velem,ha már más nő is volt az életébe.

De erre már nem kapok választ és igazság szerint már nem is érdekel.

Toketlen volt és kész.

Valószínű h mindketten jobban jártunk így,legalabbis én biztos,mert én még most is boldog vagyok,de Isten malma lassan őröl.:)

És igen,mindig is volt bennem egy rossz indulat felé a szakításunk után és még mindig azt kívánom,h csak 1x az életbe csinálják vele ugyan ezt,érezze h mennyire fáj.

Lehet, hogy ez sokkal jobban megvisel Téged, mint Őt. Ez gyakori. De ez csak azt bizonyítja, hogy a nők mennyivel érzékenyebb, érzelmileg intelligensebb lények. Tisztelet a pasi-kivételnek!

Semmi esetre se gondold, hogy "elhervadtál". Tedd azt, amit a többiek tanácsoltak, de előtte, ha úgy érzed, add ki a fájdalmad, írj le, sírj, dühöngj, mindez hasznos.

A legrosszabb az egészben az, hogy nem tudod, miért történt. Nem mondta, hogy lenne más nő? Nehéz megemészteni, hogy miért kap az ember egy ilyet az élettől, szerintem ez a legrosszabb. Kívánom, hogy feldolgozd és túltedd magad rajta.

En teljesen együtt érzek veled , engem anno kb 3 éve úgy ott hagytak hogy köpni nyelni nem tudtam .

3 éves kapcsolat volt , az a tipikus minta par akire mindenki irigykedik mert hogy nekem milyen rendes meg oda adó barátom van. Aha , alakuszi nyuszi nagyot ugrik.

En bele tettem mindent a kapcsolatunkba , o meg lecserélt egy picsara:) :s ja igen es megcsalt ezzel a nővel mar akkor együtt voltak amikor meg mi is javaba!!!

Sírtam , azt hittem bele halok , lefogytam , ujra építettem az életem es ma mar boldog vagyok mással :) aki lassan a volegenyem lesz :))

Nagyon jó!

Ami volt, volt... ne kárhoztasd!! Volt abban szép is, amikor pedig már elromlott... minek azt visszasírni!

Gondolj a szépre, a jóra, és azokat vidd magaddal a jövőre! :))

Hát elég hosszú volt a hajam,most a vállamig ér, és van némi frufru (tudod ez a francia,oldalt)! Szóval teljesen más,mint volt :)

Igyekszem elterelni a gondolatimat...szerintem eddig én álomvilágban éltem,fel kéne keljek! Beidealizáltam...

Ügyes vagy!! És milyen volt és milyen lett??? Mi változott??

Tudom, hogy nem könnyű... ezért kell, hogy sokminden olyanmivel vedd körbe magad, ill. a külsődön változtatás, amely naponta (akár többször is) emlékeztet arra, hogy előre kell nézni, és a múltat hagyni az enyészetnek. Ami megtörtént, változtatni nem lehet (nem is akarod visszacsinálni), a mára és holnapra kell figyelni!