Hogyan szerettessem meg az olvasást egy első osztályossal? (tudásbázis kérdés)

Köszi szépen!

A régi klasszikusokról mit gondoltok?

Pl. Vuk (való az egy gyereknek?), Pom Pom meséi, Mirr Murr kalandjai... Mi most ez utóbbiban gondolkodunk (kb. egy fél órája :)), de nem 100%, hogy ezeket lehet még kapni.

A Mosó Masa se rossz, ez eszembe se jutott...

Mosó Masa mosodája ,Tappancs első olvasókönyve ,A Noddy mesének is van könyve Noddy cimmel abba nagy betűk vannak ennek több köttette is van lehet olyan a thomas a gőzmozdony könyv is ,vannak kisebb foglalkoztató füzetek is amikbe kimondottan mesék vannak de szótagolva és nagybetűkként vannak nyomtatva ilyen pl:Pokorádi Zoltánné:Olvasási gyakorlatok vagy,Családi füzetek Szótagolos mesék-A nyuszi és a teknős -ebbe16 mese van szótagolva ennek biztos van több kötete .

Az én kisfiam is elsős ezek vannak meg nekünk remélem tudtam segiteni

Sziasztok, aki ezt látja! :)

Kisfiam első osztályos. Szerintem szeret olvasni, de elég döcögősen megy még neki (természetesen, hiszen még csak most kezdte el tanulni). Szeretnék neki valami olyan könyvet venni, amit örömmel olvasna egyedül (kis segítséggel), tehát a lényeg, hogy leginkább nem én olvasom, hanem ő.

A Gőgös Gúnár megvan neki, valami hasonlóban gondolkodom. A Pöttyös Panni sorozat tetszik, de az lányos könyv... :)

Igazából nagyon sok minden érdekli, természet, tudományok, bolygók, állatok, ami egy fiút...

Ti milyen könyvet ajánlanátok? Konkrét ötleteket is várok! Köszi!

Lehet, hogy régi, de sajnos, most is nagyon időszerű - a gyerekek többsége ui. nem olvas, sokan az olvasás technikai részével is küszködnek:(

A ti családotokban is szívesen lettem volna gyerek, azt hiszem:)

Nekem anyukám a Vuk-ot adta a kezembe... emlékszem, egész éjszaka olvastam, nem aludtam, másnap délre sikerült kiolvasnom:)

Csak pénteken v szombaton ajánlott! :)))

Nekem (vagyis nekünk, tesómmal) Anyukám és Nagymamám folyamatosan meséltek, Anyu könyvböl (nem emlékszem az orosz író nevére, de a könyv címe Vidám mesék volt, meg a Kipp-Kopp könyvekböl és Benedek Elek könyvekböl), Nagyi fejböl. Nagyim gyereknyelvre fordított mindent, amit éppen olvasott, szóval görög mitológiából, Agatha Christie-böl és repülögépkatasztrófákból is tejesen képben voltam gyereknyelven. :D

Tesóm is, én is szeretük olvasni. :) Szerintem ez a kulcsa: szerettesd meg vele a történeteket azzal, hogy csak mesélsz és mesélsz és mesélsz... :)

Ja! Apukám meg Búvár Kundról mesélt meg Mátyás királyról... Aztán, amikor iskolásként a kezembe került Lengyel Dénes mondás könyve, nem tudott lekötni, mert minden sztorit tudtam fejböl. Szóval erre is figyelni kell. :D

Minden este olvass neki! És egyre többször lehet úgy, hogy "most te!" (mondjuk egy fél oldalt) aztán anya 1-2 oldalt. Akkor kell őt rábeszélni, mikor különösen érdekes a mese vagy történet.

Én is "olvasós" családban nőttem fel, hála Istennek, ennél nagyobb ajándékot nem kaphattam volna a sorstól.

Mindig, mindenhová viszek könyvet magammal, a lányaim is magától értetődően váltak olvasókká. Mikor a többi gyerek rohangált vagy hisztizett pl. az orvosi rendelőben, mi akkor is meséltünk. Ha a városba mentünk és az apró lábak elfáradtak: "Anya, mesélj!" - míg mondtam a mesét, nem volt gond, fel se kéredzkedtek.

Sokat segített a diafilm is - színes képek, kevés felirattal - előbb én olvastam fel, majd felváltva.

Első-másodikos korban szerintem nagyon érdemes Varga Katalin bájos mesekönyveit olvasni (Gőgös gúnár Gedeon - Mosó Masa mosodája.) Nem lehet ezeket nem szeretni! Tündériek a rajzok és elég nagy betűs a szöveg, jól lehet haladni vele.

de mindannyian elfelejtettük a legalapvetőbb funkció meglétét ahoz, hogy egy gyermek olvasóvá váljon:

a jó szintű beszédmegértési szint alapfeltétel a jó szövegértéshez, jó szövegértés nélkül pedig nem alakulhat ki az olvasás szeretete

Itt érezhető először a mértéktelen tévénézés rossz hatása:

ahogy drnéni is mondta: eltűnik a gyermek belső képalkotó tevékenysége, ezért a hallott-olvasott anyag számára inkább zajnak minősül , mintsem értelmes szövegnek.

Szerintem viszont nem jó a képregény, hisz nem is szükséges elolvasni a történet megértéséhez.

Ráadásul a sok kép leállíthatja a gyerek belső imaginációját, és később se lesz képes az elolvasott regényt "látni" is. A kislányom két éves múlt, de már most az Icinke-picinke a kedvence, amiben alig van kép. Nem is nézi, csak hallgatja, én meg olvasom neki a kedvenceit hatalmas átéléssel, mindenféle hangon (farkas, medve, malac. stb.), szinte énekelve a hangsúlyokat. Azt szereti legjobban, ha a sötétben mesélek, gondolom, akkor jobbanműködik a képzelete.

Én olvasógép vagyok, heti 2-3 könyvet olvasok (jót) plusz a szakirodalom. Persze én még az internet és kereskedelmi tévé előtti korszakban váltam azzá. De az én korosztályom se nagy olvasó. Hogy én miért? Egy oka van: a szüleimnek nagy könyvtára van, egyetemista koruk óta folyamatosan gyűltek a jobbnál jobb könyvek a polcon, jelenleg kb. 6000 kötetes. Folyamatosan könyvvel a kezükben láttam őket, este nem tévézés, hanem ágyban olvasás volt nekik a program. Az apukám még a vécén is olvasott. Meg a kádban. Egyébként nekem is ez a napom fénypontja, amiről nem mondok le: este bevonulok egy jó regénnyel a kádba, és olvasok egy órát. Nekünk nagyon jó gyerek verses és mesekönyveink voltak, csupa igényes, gagyiság kizárva. Minden este, hétvégenként délelőtt is a szüleim, a tesóm meg én együtt lustiztunk a szülői ágyban, apa meg anya mesét olvastak (vagy meseregényt). 6 éves korom óta vagyok könyvtártag. Mindig engedtek, hogy azt olvassam, amit akarok, pl. 7 évesen lettem Rejtő Jenő fan.

Tudom, hogy most más világ van, sokkal többet kell a pénzszerzéssel foglalkozni, nehogy rosszabb autónk legyen, mint a szomszédnak (hisz úgy mit se érne az élet), és internet, meg Minimax, meg satöbbi; de én akkor is azt gondolom, hogy a személyes példánál semmi sem jelenthet többet. A szüleim példája miatt olyan nekem az olvasás, mint az evés.

Semmit se erőltess.Folyamatosan üljetek le együtt rövid meséket olvasni(az Icinke-picinkében),beszéljétek meg,h miről szólt stb..

Én 14 éves koromig nem szerettem olvasni.Aztán csak egyszer elkapott a láz,de azóta folyton olvasok valamit.

Még valami,ha látja,h te is olvasol,akkor őt is érdekelni fogja a dolog.

Neki való rövid, könnyen olvasható és feldolgozható történetekkel.

Ja, és kell hozzá egy jó olvasástanítási módszer is.