Filmkritika (beszélgetős fórum)
Mr. Nobody is hasonló, de annak a kifejtése jóval keményebb dió. Nagyon előreszaladt az okfejtésben, amit a mi 3D-be ágyazott tudatunk nem biztos hogy követni tud. Mindenesetre érdemes megnézni. Nekem elsőre lejött a lényeg. Ennek ellenére sokan hülyeségnek tartják, lehurrogják, mert a megértés kívül rekedt az elméjükön.
Én is imádom. Rég láttam, most hogy eszembe juttattad, meg is nézem hét végén újra.
Jó néhány éves már az Aurora Borealis, nem tudom megmondani miért szeretem, de elég volt egyszer megnéznem, hogy valószínűleg életem végéig minden mozzanatára emlékezzek.
Az élet maga
A két pápa
Hölgy aranyban
Zöld könyv
Csak néhány az utóbbi években készült kedvenceim közül. Ha ezek tetszenek, tudok még ajánlani, amitől nem fogod azt érezni, hogy ellopta az idődet 🙃
Én azért szoktam találni jó filmeket. Például ezt. Számomra a legkedvesebb film, és 2010-es:
Inarritunak eddig mindegyik filmje tetszett, amit láttam. Elég sötét hangulatúak, de mégis felemelőek.
Lélegzet
Jó nagy csalódás volt. Ugyanazt vártam tőle, mint az Ütközésektől, vagy a 21 grammtól. Szerintem ugyanazt a hatást akarta elérni, de nem sikerült. Be akarta mutatni, hogy a karakterek hogy jutnak el traumák által a teljes felszabadulásig és elengedésig, vagyis a szabadság megéléséig, de annyira gyors volt a film tempója, hogy összecsapta az egészet. Nem fektetett hangsúlyt a karakterek érzelmi fejlődésére, gyorsan pörgette az eseményeket, a színészek se tudtak semmilyen érzelmet átadni, számomra túl mesterkélt volt. Röhöghetnékem volt az egészen, pedig tragikus sorsokat mutatott be. Pedig a sztori nagyon jó és érdekes, hogy emberek sorsa hogyan kapcsolódik össze, ezért sajnálom, hogy ezt nem tudta átadni.
Nagyon szeretem én is ezt a filmet.
Érdekes,hogy teljesen más szemszögből, visszafelé éljük meg a dolgokat.
Nagy film fogyasztó vagyok. 😊Kevés film van amit ne láttam volna. Minden kategóriát szívesen fogyasztok.
Benjamin Button különös élete
Azért szeretem ezt a filmet, mert a legfeszesebben mutatja be az elkerülhetetlen sorsot és az időszerűséget! Annyira ki van centizve minden, hogy csak egy lélegzetvételnyi erőnk marad megpihenni. Nincs más dolga a főszereplőnek, mint benne lenni a JELENBEN és pillanatról-pillanatra megélni a sorsában bekövetkező változásokat. Nagyszerűen mutatja be azokat a keresztmetszeteket, ahol a sorsa egy másik ember sorsával találkozik. Ha egy kicsit is félremegy a történet, már nem úgy illeszkednek a mozaikok. Kicsit determinálva érzi magát az ember, de pont ettől lényeges, hogy struktúrájában ügyesen van felépítve a film az elejétől a végéig. Szinte érezni lehet a robogó perceket, amit csak a pillanat erejéig tarthat meg a főszereplő, hogy aztán tovább induljon a következő megtapasztalásig. Ez az abszolút megélése a dolgoknak! Ez az idő és a sors titka, ami pillanatról-pillanatra változik, de soha nem ismétlődik, csak folyamatosan születik és elmúlik. Ha benne él a pillanatban, érzékeli és megéli. Nem folyik ki az idő a kezei közül. Ez a pillanat helyes megélése.