Férfiak segítsetek (beszélgetős fórum)
Ne hallgass rám, mivel nem vagyok pasi, csak elmondom a véleményem.
Nem tudnám visszafogadni, akár én kértem meg, hogy meséljen, akármennyire szeretném.
Lehet megtette, lehet nem, lehet tényleg csak beszélgettek, de erről engem nem lehetne meggyőzni.
Képtelen lennék elhinni ezek után egyetlen szavát is, bármennyire jó ezek után még vele az ágyban.
MOndjuk nem is mennék többé vele oda.
Ennyi evet kar lenne kdobni az ablakon, de ha megbocsajasz neki, akkor utana sose hozd fel neki tobbet, kulonben semmi ertelme. Azt meg hogy megtudsz - e, csak TE tudhatod, lesz itt mindenfele velemeny, de a pasikera en is kivi leszek!
Sok szerencset!
Már eldöntötted, nem megy tovább. Összeomlott a házasságod. 49 évesen, 8 gyerekkel válj el és kezdj új életet. Ez az egyik út.
A másik, hogy félreteszed az egódat, a sértettségedet, és őszinte, mély beszélgetésekkel megoldjátok ezt a válságot és újraépítitek azt együtt, amit együtt hagytatok összedőlni.
A döntés a kezedben van.
Nem lenne bajom egy kalanddal...csak én ezt nem annak érze. És pont az előttem volt nagy "Ő".
Az igaz, hogy én is hibás vagyok. De miért pont Ő kellett Neki?
Az nem gáz, hogy bevallotta, a biztos rossz jobb a kétségnél. Szerencsére nem gyakorlott hazudozó, sose tapasztaltam ilyet, és eddig monogám is volt. Sőt el is várta a monogámiát. Azt mondta mindig, Őse tenné meg, és nekem senézné el.
Abban viszont igazad lehet, hogy a megerősítésre volt szüksége. Bár, mint férfi megkapta tőlem. Mint ember valóban az utóbbi időben nem annyira. Ez bánt is nagyon.
Bár én nem vagyok férfi, de azt tanácsolnám, nyugodtan nyeld le a dolgot!
Neked is szükséged lenne egy kis megerősítésre, ha ennyire sikertelen lennél ennyi ideig és ráadásul a kapuzárási pánik is rád törne! Te sem segítetted megfelelően őt!
Kár, hogy kihúztad a vallomást belőle! Most aztán Te szenvedsz tőle!
Azért várnám inkább a férfiak véleményét, hogy segítsenek az Ő szemszögükből nézni. Történetem:
32 éve házasodtunk össze,Párom 53 éves én 49 8 gyerekünk van. Nem viták nélküli, de jó házasságban éltünk. Nem is tudom mikor telepedett meg a baj gyökere. Férjem szakmunkás volt,aki a rendszerváltás óta egyre kevésbé volt sikeres, most napszámba jár, igaz ott az egyik legkeresettebb, mert becsületes, alapos munkát végez. Nekem kis cégem lett az utóbbi húsz évben, egész sikeres. Sokáig nem látszott, hogy gond van ezzel, mindig örült a sikereimnek. De talán nem egyformán feváltoztunk, mások lettünk. Szép lassan elfogyott a türelmem, ami ahhoz apszihológiához kell, hogy a kisebbségi komplexust kezeljem,mindig kicsit rosszabb lett és jött egy nagyon rossz két hónapos időszak,mikor szinte nem beszéltünk és szex sem volt köztünk, ha 5 szónál többet tárgyaltunk feltört a lefojtott harag.
Én nyertem egy hétvégi üdülést, mivel nem akartuk a gyerekeket megijeszteni azzal, hogy egyedül megyek, elmentünk. Ott egymásba gabalyodtunk és mindent megbeszéltünk.
Előző csütörtökön már szólt Férjem, hogy messzebb vállalt egy egész napos napszámot,elviszi az egyik kocsit is. Nem gyanakodtam, sose hazudott.
A munka napján egész nap nem vette fel a telefonját, ez nem jellemző, így már aggódtam. Hazajött széles jó kedvvel, hogy dolgozott és a kocsiban maradt. Tudtam, éreztem, hogy hazudik. Velem fantasztikus volt,olyan párnacsatákat vívtunk esténként, hogy na még, és a kedvemben járt.Tudtam hazudott és három naponta kértem, hogy legyen őszinte, mindig azok voltunk. Az bántott, hogy hazudik, abban reménykedtem, csak egy kaland.
Tegnap nem bírta tovább bevallotta és összedőlt bennem minden.
Kiderült, hogy mióta ez a mélypontunk volttelefonálgat a 35 évvel ezelőtti barátnőjével, aznap nála volt. Közben megegyeztek, hogy nem folytatják, állítólag Férjem nem akarta. Én most azt érzem minden összeomlott és nem megy tovább, hiába mondja, hogy szerelemmel szeret, azt hiszem, akkor nem lett volna szüksége, pont a volt barátnőjére.Az a bánatom, hogy érzelmi kapcsolatnak tűnik, két hónapig beszélgettek telefonon. A napjuk, meg nyilván jól sikerült, ha egész nap tartott.Férjem azt mondja, először kellett Neki, mert ki volt lelkileg, utána már a kíváncsiság hajtotta. Bármi mást lenyelnék, ez nem megy.
Ti mit szóltok, segítsetek.