Én és a bulímiám (beszélgetős fórum)

Kivanom, hgy gyogulj ki belole teljesen es talalj egy tarsat :)

Egy volt kolleganom volt ilyen beteg, mara kismama. Sztem egy taplalkozas szakertot es egy pszihomokust keress fel, biztos tudnak segiteni :)

Szomorúan olvastam végig a cikked, mégis örültem, hogy elolvashattam, hogy megosztottad velünk. Talán ez az első igazi lépés a teljes gyógyulás felé.

Egyet értek az előttem szólókkal abban, hogy ha egy férfi szeret, igazán szeret, nem a kilóid miatt szeret. Nekem is volt, s talán van is testkép zavarom, bár hánytatásig szerencsére nem jutottam, a tornázás túlzásba vitele nálam is jelen volt. A problémát nem is ez okozta, hanem az, hogy én sem hittem a környezetemnek a külsőmet illetően, csak a mérleg számai érdekeltek. Aztán ma mondta a szépségkirálynőnk, hogy ő 173cm és 60 kg. Amikor ez velem történt én 69kg-osan azt gondoltam, még legalább 20kg-ot kellene leadnom, mert mindenki, aki vékony 50 kg, vagy sokkal magasabb, mint én. Pedig tudtam, hogy vastag a csontozatom, mégsem hittem el. Hát..pedig. Szóval arra akarok kilyukadni, hogy a probléma gyökere talán az, hogy magunkkal nem vagyunk kibékülve, ahogyan te is írod, kedves cikkíró, a megfelelési kényszert, úgy ahogyan van el kell felejteni!! :) Magunknak kell megfelelni, csakis magunknak. Illetve kellenek a megfelelő információk, ha már hasonlítgatni akarjuk magunkat. :) Minden jót, és jó egészséget kívánok neked!

Szerintem túlságosan magányos vagy.Viselkedési zavarod van.Ezt nem bántásból írom. A falás-hánytatás nem megoldás.

A két pasit,ha igazán érdekelted volna,tuti,h nem a külső alapján ítélt volna meg. meg elsősorban.

Az a baj, hogy már a címben is a magadévá teszed, magadénak, sajátodnak vallod a betegséget.

Mintha a többi önmagában nem lenne bőven elég, még a tudatalattid is szorosan kötődik hozzá ezáltal!