Elviselnéd, ha a párod kezet emelne rád? (beszélgetős fórum)

A megoldást sajnos nehéz lenne megtalálni, de azt gondolom, hogy az egyre eldurvulóbb helyzetben közrejátszik, hogy a családok nagyon elszeparálódnak. Senkit nem engednek be az életükbe, mindenki külön él, így a család többi tagjának nincs rálátása az eseményekre.

Gondolok most arra, bár nem tudom, hogy régen voltak e ilyen durva esetek, hogy pl. egy házasság után hamar elköltöznek az ifjú párok otthonról, nem úgy van, mint régen (együtt lakott a nagyszülő, szülő, gyerek). Ritkán találkoznak, az első sérelmeket nem osztják meg a bántalmazottak még a családjukkal sem, mert vagy tartanak a bántalmazótól vagy annyira eltávolodott a család, hogy nem is érdekli mi történik velük. Sok esetben ha segítséget kérnek a családjuktól, nem kapják meg (nem férsz el nálunk, nekem is van gondom, te akartál hozzámenni, mi lesz a gyerekkel, stb).

Egy jól működő családban az ilyen problémák hamar kezelhetők, hiszen ha ismerik a bántalmazottat, akkor észre veszik, hogy valami nincs rendben, és kérés nélkül segítséget nyújtanak.

Abban biztos vagyok, ha velem ez történne, akkor biztos kapnék segítséget a családomtól, és észre is vennék, sőt még a barátaimtól is.

Szerintem az embereknek rá kellene jönniük, hogy össze kell tartani családon belül és nem utálkozni, mert perpillanat esetleg valamelyiknek jobban fut a szekér vagy kikérni magunknak, hogy az én életembe ne szóljon bele senki, segítséget kellene nyújtani egymásnak, illetve fogadni a segítséget és azt nem elutasítani. Ugyanis a bántalmazottak nagy része szerintem ott rontja el a saját helyzetét, hogy a bántalmazó hatására, mindenkit "elüldöz" maga mellől.

Ez csak az én elképzelésem, lehet nincs benne semmi, de tényleg azt veszem észre, hogy legtöbben ha bajban vannak, akkor inkább egy ismerősnek panaszolja el, mint azoknak, akiknek ő maga fontos lenne.

Ühüm.

Megkérdezhetem, hogy MIÉRT indítottad ezt a fórumot?

Ha elolvasod az 1. hozzászólásomat, ott ezt írtam én is.

Szerintem se old meg semmit.

Sajnos nincsen jó ötletem nekem se a megoldásra. :(

Erőszakos férj úgyis meglátja a telefont.

Mi a sz@r ez? felkiáltással összetöri és kidobja a szemétbe.S még ez a jobbik helyzet.

Ha nincs szem előtt, akkor meg idő nem lesz elővenni.

És ha igen? Kijön a rendőrség. A vége úgyis az, hogy vér nem folyt. Lehet mégis elítélik egy időre...büntetést kap, lehet csak felfüggesztettet.

(Tapasztalatból tudom, vagy jobb a helyzet most, mint 25 éve?)

Mi van ha szabadul? Az áldozat lesz a rohadt szemét, mert még fel is jelentette.

Csupán azt tartom OSTOBÁNAK, aki ezt azzal a céllal hozza fel (ha kell - ha nem) hogy egyet rúgjon a másikba. (Leértékelje a másikat ismeretlenül)

Sajnálom, ha félreérthető voltam!

Szeretném ITT a diplomás témát végre lezárni.

De mi előtt erre sort kerítenék, csupán a az igazság kedvéért tisztázunk.

Mondom ezt úgy, hogy bármennyire is igyekszik valaki félreértelmezni a mondandómat, vagy belemagyarázni a "felsőbbrendűségemet" esetleg azt, hogy lenéznék valakit a hiánya miatt, ez nem fog menni. (Megpróbálni lehet ugyan, de nem lesz igaz)

Egy valamit azért (mielőtt egy másik fórumot indítanék a témában) jó lenne végre tisztázni, mégpedig azt, hogy a diploma meglétét, vagy meg nem létét MINDEN ESETBEN azok hozzák elő (ha kell, ha nem) AKIKNEK NINCSEN.

Ennyit a "kérkedésről2 és a lenézésről.

Lehet ugyan vitatkozni ezzel, de a tények "makacs dolgok"

Aki pedig úgy véli, hogy nem igaz az előző állításom, elég, ha az 53-tól a 71-ig a hozzászólásokat, aztán meggyőződhet arról, hogy "ki kezdte a témát"

(Az is megtalálható ott az egyik hozzászólásomban, amikor jeleztem, hogy kifejezetten kerülném a diploma említését, ettől függetlenül a "sértettek" csak nem akartak leakadni a témáról)

Ezzel részemről befejezettnek tekintem a dolgot.

Megbeszéltük, hogy nem beszélünk, tudom. A hozzászólásra CSAK azért reagálok, mert zászlóvivője vagy itt annak, hogy téged bántanak azért, amiért van, és nehogy már ez lassan szégyen legyen. Igazad van. Büszke lehetsz rá, ahogy mindenki más.

Na de ez az utolsó mondatod:

"Valami "elégtételfélét" érezhet(nek) talán azért, mert neki(k) meg nem sikerült ezt megszerezni(ük)

Ilyen kisstílű módon kell "bosszút állni" a saját ostobaságért? :))"

Fennakadt rajta a szemem......és innentől te mondhatod nekem azt, hogy nem nézed le azt, akinek nincs. Annyi ellenszenvet szül a többiben az, hogy ostobának tartod azt, akinek nincs...

A segélyhívó itt és most nem azt jelentette, amire általában gondolunk. (Egy segélyhívó szám, vagy lelki segély szolgálat)

Amit bemutattak, az egy maroktelefon-szerű készülék, amin ha megnyom egy gombot a tulajdonosa, akkor automatikusan hívja a rendőrséget, és közben még a lakásban történő zajokat, verekedés, kiabálás is továbbítja, azonkívül jelet bocsát ki, ami alapján beazonosítható a helyzete. (Tehát bele se kell szólni)

Én sem azért írtam, hogy vitatkozzak, hanem pont azért, hogy tudd nem mindenki, sőt azt gondolom, hogy inkább kevesebben nézik le azokat, akiknek nincs diplomájuk, mint fordítva.

Én azt vettem észre, hogy sokan azt gondolják, hogy lenézik őket a diplomások, pedig ez nem igaz.

Én sem vágok fel vele, mert tisztában vagyok azzal, hogy ez a papír hol ér valamit. A homlokomra sincs felírva, így nem látják rajtam, ha rám néznek. Meg is kaptam már néhányszor, hogy ha többet tanultam volna, akkor ez lenne, vagy az lenne. Ilyenkor vagy csak jót mosolygok magamban vagy ha olyan a helyzet, akkor megemlítem, hogy tanultam eleget. De nem úgy megyek be bárhová, hogy úgy nézzetek ám rám, hogy nekem diplomám van!

A családomban is vegyesek a végzettségek. Van akinek szakmája van, van akinek érettségije és van akinek diplomája. Én már csak ezért sem nézek le senkit, hiszen ebből a családból jöttem, ha lenézném a diploma nélkülieket, akkor saját magamat is lenézném, hiszen belőlük lettem. És ha már itt tartunk a saját fiamat, férjemet és bátyámat is le kellene néznem, mert nekik sincs diplomájuk. De nem teszem, mert ettől a papírtól eltekintve, ők is okosak, intelligensek, olvasottak, ügyesek, stb. Az egyik ebben jobb, a másik abban jobb nálam, én meg abban, amit tanultam...

Kérlek szépen inkább a jövő hét közepén indítsd azt a fórumot!

A téma sok mindenkit érdekel, s legalább végre lesz egy ilyen ahová az összes többiről át lehet oda irányítani az embereket, akik örökké vitát szítanak emiatt, és azután nem alakul ki vita emiatt több fórumon is, s így az nem térül el örökké az eredeti témától.

Oké?

Megtennél ennyit a kedvemért? :)))

Egy másik fórumon mi ezt a témát érintőlegesen említettük, úgyhogy ismered a véleményem, hogy miért hagyják, akik hagyják.

A családon belüli erőszak mindig probléma volt. Próbálják számokkal kifejezni, de sz.tem lehetetlen. Miért? Mert sokan nem szólnak. Kinek, mikor, hogy? A segélyhívó... Ki fogja felhívni? Aki félelemben, fenyegetettségben, rettegésben él, az biztosan nem. Nem retteg eléggé így is? Rettegjen még attól is:És mi van, ha ő megtudja, hogy felhívtam?...stb. ragozhatnám. Ugyanúgy -természetesen- ide sem fog írni.

Én beszélhetek neked a családon belüli erőszakról. Hogy milyen látni, s átélni gyerekszemmel. S hidd el, a gyerek a legvédtelenebb.

Akkor nem beszéltem erről senkivel. Kivel lehetett volna? Kivel mertem volna? Ki védett volna meg? Még Édesapám sem. Merthogy nálunk az anya volt az erőszaktevő.

Tízéves voltam, mikor apám végképp lelécelt. De addig is voltam tanúja egy-két erőszakos esetnek. Persze vér sosem folyt, így a hatóság nem tett semmit.Engem ki védett? Az iskola? Látták, amit láttak, és? Miután apám már nem volt, én kerültem célpontba. Egy gyerek sokmindent nem ért, de ahogy nő, és kezd kinyílni a szeme, egyre több mindent fog fel és ért meg. Egyre több kérdése van, mit senkinek nem tud feltenni. De mit tud tenni? Semmit. Még annyit sem, mint egy felnőtt ember tehetne ilyen esetben.

Rengeteg idő eltelik, nap mint nap rettegve megy haza az iskolából, hogy vajon aznap miért kap majd verést, de nap mint nap haza KELL menni, s nap mint nap újra kezdeni az életet. Egy ilyen gyerek nagyon hamar felnő, s tizennégy évesen már határozott célja van a jövőre nézve: Mindent megtenni azért, hogy mihamarabb elkerüljön otthonról.

Bocsi, ez most számomra... :(((

Szóval erről is lehetne szót ejteni, persze konkrétan nem ez volt a kérdésed nem akarom elhúzni a topicodat. :)

De ha gondolod, hogy elfér itt a téma, akkor itt vagyok konkrét példának. Most már nem gond róla beszélnem.

Pedig Kék Irisz nagyon aranyos volt veled, nem akart bántani !

És persze, hogy lesz diplomád!...ha nagyon akarod!:)

De ha nem lesz, akkor sincs baj, lesz egy jó szakmád és normális kis életed. Csak ne hidd, hogy mindenki bántani akar, legyél kicsit edzettebb!:)

igen alább azt írtam hogy nem lesz, mert egyenlőre el kell jutnom egyről a kettőre és nem könnyű az élet sosem.

de majd egyszer lehet hogy harminc évesen megkattan az agyam hogy nekem diploma kell, amikor talán már összeszedem magam kicsit.

elég. hagyjuk már. nem értjük egymást, mert két külön oldalon külön véleménnyel állunk, de mostmár unalmas.

nem írok többet, nem veszekszek senkivel semmiért elfáradtam.

egyébként nem vettem semmit magamra, csak egy oldalon álltam, nem zárom ki hogy nekem is lesz egyetemi végzettségem, de az biztos hogy nem vágok majd fel vele és nem nézem le az egyszerű embereket ennyi volt a lényeg tényleg semmi más! jóéjszakát!

Én meg csak éjszak tanultam:)

Na nem csak azért, mert volt már akkor is férjem és gyerekem és munkám, hanem azért, mert az én agyam, akkor a legaktívabb.

Teljesen nem értelek!

Miért érzed azt, hogy lenéznek a diplomások. Gondolom azért, mert ezt mormolod magadban.

Hidd el nem így van. Én ha találkozok ilyennel, rendbe rakom. Soha nem hagyom szó nélkül, ha valaki hangod ad annak, hogy szerinte kevesebbet ér egy nála kevésbé tanult ember. Én megbecsülöm más munkáját. Tudom, hogy nem lennék képes szalámit szeletelni napi 8 órában, azaz képes lennék x idő után, de nem szeretném, hogy be kelljen bizonyítanom. És persze nem azért, mert derogálna az a munka, hanem azért, mert a saját szakmámat jobban szeretem.

Én sajnos hajlamos vagyok lehúzni egy-egy szakmát, főleg azokat, amelyeket ismerek. Pl. egy banki üzleti területen lévő munkához nem kell sok agy, hiszen az üzletkötőnek megmondják, mit kell csinálnia, tehát betanított munka (na ők tényleg nagyra tartják magukat). Az én véleményem az, hogy a diplomától pusztán egy speciális tudást kaphatunk, az az élet más területein nem ér semmit, valamint az összes diplomás munka is betanított munka hiszen, ahhoz, hogy jól végezze egy diplomás a munkáját, meg kell tanulnia a helyi specialitásokat. Hiába csinálom én 2 bankba ugyanazt a munkát, akkor is más. Csak annyival vagyok előrébb a közgazdász diplomámmal, hogy már van elképzelésem a munkafolyamatokról, számításokról, stb., így azt nem kell külön megtanulnom.

Feleslegesen érzed rosszul magad! Te saját magadnak csinálsz problémát ebből a témából.

Az a kis szar papír neked nem ér semmit, illetve sokaknak, de egy munkáltatónak igen. És ez így van rendjén.

Tudod kb., hogy mivel jár egy diploma megszerzése (pénz kiadás, szabadidő feláldozás, ha van akkor a családra is kevesebb idő jut, sok-sok energia), tehát nem a semmiért kaptuk meg, így lehetünk rá büszkék egy kicsit, nem?

mi a faxért lyukadtok ki mindig a diplomára? :DDD

egyébként szerintem van az a helyzet amikor egy nőre ráfér egy pofon, lehet lincselni. :)

szimpatikus hogy leírod hogy okoskodó p.csa vagy, de legalább belátod! :D

Én meg egy bunkó f.sz aki megmondja ha valami nem tetszik, nem vagyok túl népszerű de miért hazudjak?

és még mielőtt rámugranátok, hogy mert sokan mellette dolgoztak hogy meglegyen, előre közlöm, hogy nekem azért nincs és nem lesz diplomám, mert annyi segítségem sincs aki néha enni adna..

Rendes szakmára is gyűjtenem kell, mert NINCS aki támogasson. Nem kell sajnálni, ilyen az élet.

Sok mindent megtanít, sok mindent elvesz, viszont aki felvág az ilyesmivel az az én szememben nem sokat ér. Nem felvágni kell, hanem tenni kell, nem nekem kell megmutatni hogy mekkora ászok vagytok ti diplomások hanem magatoknak kell bizonyítani.

Egyébként én egy jó szakmát többre tartok mint egy diplomát, és most hogy itt micsoda egyetértés van, hát nekem eshettek ezért azért, de nem tartom érdemesnek.

Ez az egész fórum nem erről szólt. Ti valamin összevesztetek, én leírtam a véleményem, és most mindenki nekem esik.

Persze mert hogy leszaroztam azt a kis papírt. De miért?

Miért hiszitek ti azt, hogy többet értek akárkinél, mert tanultatok évekig, mert ti annyi minden tudtok? A tudás nem minden. Hasznos, de ha nem tudod a javadra fordítani, ha nem tudsz élni vele mit sem ér.

Nem egy diplomás barátom ismerősöm van, aki ugyanolyan ember mint én vagyok. Aki nem dörgöli az orrom alá hogy mer nekem diplomám van, te meg senki vagy...

Ilyen egyszerű az egész. Nem kell felvágni vele, meg nem kell szítani hogy ti csak a diplomásokat tartjátok valakiknek és akkor én sem írom azt, hogy egy szaros papír az emberi értékeket SZÁMOMRA nem határozza meg. Utálhattok!