Egy elmebeteg bűntetlenül támadhat? (beszélgetős fórum)

Úgy látom nem nagyon érzed át, hogy a Mariann tesóját FIZIKÁLISAN bántalmazták, komoly testi sérülést szenvedhetett volna, a lelki traumákról nem beszélve.

Akkor járjon vele vásárolni kora hajnalban vagy késő este, vagy vigye be egy kórházba, ahol beállítják a gyógyszereit, stb....

Értem én, hogy legyünk toleránsak, de azért ne úgy, hogy egy támadás után mosolyogjunk és a kísérő kialvatlanságára hivatkozva fátylat borítsunk rá...

Nem engedheti meg magának. Persze. Csak az is lehet, hogy nem alussza át az éjszakát, és ez megy évek óta. Segítséget nem kap, csak magára van utalva.

A fórumindító azt írta, hogy egy környéken laknak Velük. És még soha nem találkoztak. Akkor minek is kell ennyit pörögni rajta???

Szerintem ez inkább félelem. Beteg emberekkel foglalkozó ember, főleg tömegben nem engedheti meg magának, hogy "rossz napja legyen" olyan áron, hogy közben a beteg ember mások testi épségét veszélyezteti, ezt te sem gondolhatod komolyan. És ha nagyobb kárt okoz a kislányban? Akkor egy vállrándítás és "nem aludtam ki magam"?

Igen, ez egy nagyon komoly gond és nagyon felületesen foglalkoznak vele és igen, a hatóságok reakciója is az, hogy "beteg szegény"... attól még valós veszélyforrás mindenkire nézve.

Nem tudom nem észrevenni a hozzászólásodban a gúnyt. Eddig még csak-csak együttéreztem Veled, de beteg emberen gúnyolódni nem túl szép dolog.

Neked meg ezen kellene váloztatni.

Bármi kiválthatta ebből az emberből azt, amit tett, és biztosan nem jókedvében csinálta.

A kísérő abban hibázhatott, hogy nem ő ült a külső ülésre, bár nem tudom, hogy milyen volt az ülések elrendezése. Az meg, hogy lassan reagált, sok mindennek betudható. Talán nem pihente ki magát, talán belefásult...nem lehet tudni. És segítséget biztosan nem kap. Ezen is kellene változtatni.

Hogy ne járjon busszal? Ügyeket intézni kell, vásárolni kell.

Talán sétálhatna át a városon egy "elmebeteggel".

Még egyszer mondom - sajnálom, ami veletek történt, de amit itt művelsz, az nem szimpatikus.

Eszembe jutott még egy történet, nyaralás alatt történt az elmúlt hetekben. Lementünk a tengerre úszkálni, sokan voltak a strandon. A parton ült egy huszonpár éves fiú, és kövekkel kacsázott, pedig voltak a vízben rendesen.Beszélt magában, nevetgélt, tehát nem volt teljesen ép az elméje. Hiába szóltak neki, dobálta a köveket a vízbe nagy erővel. Utóbb már a szülők kitessékelték a gyerekeiket a vízből, mert bizony az nem nézte, hova száll a kő. A férjem búvárkodott, majdnem ő is kapott, mert nem vette észre, merre "nem szabad úsznia".

Később kiderült, hogy volt neki kísérője, valahol fönt napozott, és ügyet sem vetett, hogy emez miben mesterkedik a parton. Szerintem a kísérő azért van, hogy felügyeljen. :S

Én még józan hajléktalant nem nagyon láttam. Amit igazából meg is értek egyébként, a pia melegít, zsibbaszt, nem agyal az ember.

Egyébként én is a szesz miatt tartom őket veszélyesnek leginkább...

Egyébként azt tudni lehet, hogy azok az emberek, akik a bezárt pszichiátriák után az utcára kerültek, számon vannak tartva valahol? Folytatódott ambulánsan a gyógykezelésük egyáltalán?

Mi végezzük a bírálást,a saját értékrendünk alapján,ez így természetes.

Számomra egy hajléktalan nem veszélyes ember,de egy részeg sokkal inkább az,lehet az milliárdos is adott esetben.

Amúgy nem egészen értettem mire gondoltál pontosan ,amikor ezt írtad?:)

De pont azért, mert eljutnak erre a szintre és "tét nélkül játszanak", bármikor elborulhatnak szerintem...

Én nem kerülök helyzeteket, csak megoldom máshogy. Eljutok mindenhova és megcsinálok bármit, csak úgy, ahogy én jónak látom.

Pedig lehetnék akár fóbiás is.... iskolás koromban petárdákat dobáltak a gyerekek a lábunk elé a vonatról, csoda, hogy senkinek nem lett baja.... leköpködtek... stb.... ragasztós zacskóval mászkáltak a fülkékben és rettegésben tartottak mindenkit.

Sok felnőtt, meglett ember együtt járt haza akkoriban vonattal és nyílt titok volt, hogy sötétedés után senki nem mert egyedül közlekedni, ha nem volt muszáj... és azóta hány meg hány apróság... az ember már fel sem veszi, de az ellenszenvet és a távolságtartás iránti igényt nem lehet megszüntetni és nem is kell....pedig jó környéken éltem és élek most is.

Nekem egyszerűen túl alacsony a szint... például egy budapesti aluljárótól ráz a hideg... bűz, kosz, mocsok, k.rvák, kiabáló árusok...

Nyilván ha rá lennék kényszerülve, hogy arra járjak, megtenném, de nem vagyok, úgyhogy nagy ívben elkerülöm! :D

Jááájjj:))))

Oké,jól van ,igazad van,én vagyok túl "bátor"!:DDD

A legtöbb esetben pont ők az ártalmatlanok,hisz pont azért lesznek csövesek,hajléktalanok ,mert nem bűnöző hajlamúak...de nem védeni akarom őket,és nem is téged akarlak lebeszélni az óvatosságról.

Ha neked így jó,és ez okoz biztonság érzetet ,ha kerülsz bizonyos helyzeteket,akkor nincs evvel gond.

De ha a hétköznapjaidat határozzák meg ezek a félelmek ,akkor az már nem egészséges,persze szerintem.:))

Megnéztem ezt az agorafóbiát, nem hiszem, hogy ez a helyzet, én az emberekkel nem szeretek érintkezni, nem magukat a helyeket nem bírom....

Szeretek utazni és kirándulni is, sőt, járok emberek közé is... étterem, állatkert, nekem tetsző rendezvények....

Szóval ne akarj megbetegíteni... :S

:D

Az, hogy parázom a csövesektől (akik egymást szurkálják le a közeli erdőben) és a kétes kinézetű "hordáktól", akik nyugdíjasokat inzultálnak, szerintem természetes.

A kocsit magamra zárom, mióta egy időben rendszeresen kikapkodták a piros lámpáknál az emberek táskáit az ülésekről, meg a borgőzös lámpánál erőszakosan kéregető csövesek sem életbiztosítások számomra.

Az, hogy idegenkedem az ilyen lepusztult emberektől és nem nézek ki belőlük annyi értelmet, hogy ne sodorjanak engem veszélyes helyzetbe szerintem nem fóbia, hanem egy egészséges aggodalom.....

Aztán még az is lehet, hogy neked van igazad, a fene tudja... :)

"A férjem mindig megmosolyogja, hogy nem vagyok hajlandó tömegközlekedni és ahogy beszállok az utóba magamra zárom az ajtót.

Na persze közlekedni muszáj, de én már alig merek kimenni az utcára. . olyan alakok vannak. . .

Iszonyúan parázom az ilyen idiótáktól. . . :S "

Nekem ezek a kezdődő agorafóbia tünetei:)))

Na jó oké,akkor én veszem túl lazán az életet ,meg a veszélyeket ,oké:))