Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
...Jó barátja madártollat hozott őneki
Paff, a bűvös sárkány, ki senkitől se félt
Álomország tengerpartján játékok közt élt.
...
Az élet soha meg nem áll
A régit visszasírjuk, de mással is kibírjuk
Ha egyszer úgy muszáj
Merengek a múlton, vissza-visszanézek:
Mért nem lettem boldog? Ezt a titkot semmi meg nem magyarázza,
Valahol az ember mindig elhibázza.
Merre jártál tegnap este?
Mondd milyen volt nélkülem?
Szíved ugye megkereste
Titokban az én szívem!
A cigányok sátora, ladi-ladi-lom, sárga liliom,
Leégett az éjszaka, ladi-ladi-lom, sárga liliom.
Én a vajdát nem bánom,
csak a lányát sajnálom,
Mert ő volt a zimberi-zombori szép asszony, jó asszony,
Ladi-ladi-lom, sárga liliom.
Erre gyere ne menj arra
Jobb út van erre, mint arra
Erre gyere szívem Juliskája
Adj egy csókot utoljára
Tisza vize de széles a babám csókja de édes
Kettőt kaptam belőle szerelmes lettem tőle.
...az apám
Átmulatott sok éjszakát
De még azt is megduplázta
Ha az anyám megdorgálta
Ha a cigány rosszul játszott
A hegedűbe belevágott
Régi nóta, híres nóta cseng fülembe,
Régi cigány, híres cigány hegedülte,
Ahány leány, ahány legény ezt dalolta,
De szép is volt az a nóta, régi nóta.
Az a sárga liliom,
Amit akkor adtam néked,
Mikor elhagytalak téged,
Vajon, hol lehet ma már....
Tűzpiros rózsaszál nyílt egy kertben
Mézédes illatár volt a kelyhe
Aki csak arra járt, csodálkozva meg, megállt, mind azt mondta
Jaj, de szép, gyönyörű ez a rózsa
....nézlek szótlan és a szívem már mindent ért.
Annyi hang és zaj között elvész a sóhaj,
tudom mégis fáj a távollét.
Játszd el azt, hogy játszd el azt, hogy tudsz még nekem játszani !
Billentyűről billentyűre - fekete, fehér -
tétovázzunk, míg a hajnal fehér színben ideér.
Míg a hajnal feketéből fehéret csinál,
játssz nekem csak, senki másnak rossz, elhangolt zongorán !
Gondolj néha rám
a távolból.
Bárhol rejt az éj.
Gondolj néha rám s
egy szót se szólj.
Szíveddel láss, hogy szívemhez érj.
Adj Uram Isten dús aranykalászt!
Hozzon az új nyár gazdag aratást!
Kapjon esőt a határ, virágot a rét!
Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!
Adj Uram Isten derűsebb jövőt!
Harmatos rónát, gazdag legelőt!
Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!
És legyen kék felettünk a nagy magyar ég!
Alma a fa alatt, nyári piros alma
Engem gyaláz a szeretőm édesanyja
Engem gyaláz, engem tesz a, vesz a szóra
Szeretem a fiát, nem tehetek róla
akác és jázminillat, amit úgy szerettem,
Ifjú évek, nagy szerelmek elmúltak felettem.
Tovatűnt a régi május illatos világa,
Ősz fejemre hull csendben az akácfa virága.
Tele van a város akácfa virággal
Akácfa virágnak édes illatával
Bolyongok alatta, ébren álmodozva
Mintha minden egyes virág az én lelkem volna
Minden ember irigyeli,minden veréb csiripeli,
Falu szája azt beszéli naphosszat,senki már ezen nem változtat.:/
Üsse kő,hát mért törődnék a világgal,
Esküvőre készülődöm a babámmal.
Irigyeli minden asszony,nem ő lesz itt a menyasszony,
Irigyelje már ezen nem változtat,majd a lakodalmon táncolhat
Nyári zápor, mondom hogy tréfa
Látod, már nevetünk
Nincs nagy baj minálunk
Ameddig így nézel reám
Erre néz, arra néz, szava édes, ragadós, mint a méz.
Nem csoda, ha a lány feje megszédül,
És a legény ölébe ül legvégül,
Jó a lány, szép a lány, csak a legény csapodár valahány.
Lehullott a rezgő nyárfa,
arany színű levele..
Rózsa, rózsa, sárga rózsa, harmatos hajnalom bimbót hajt.
Messze szálló illatával küldök én angyalom száz sóhajt.
/:Hogyha mosolyog a szép reggel, rózsaillat keltsen fel,
Hull a harmat, itt a hajnal, kék szemű angyalom ébredj fel.:/
Zöld erdő mélyén, kis patak szélén,
Párjával csendesen él egy cigány.
Vén öreg ember, nótája nem kell,
Senkinek sem kell a nótája már.
Lemegyek a, lemegyek a pince fenekére,
Felülök a, felülök a hordó tetejére.
Addig iszom, még egy csöpp lesz, azután meg kisangyalom, szódavíz is jó lesz,
:D
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
az előző Kovács Erzsi dalt keresem, de csak a szöveget találom.
meghallgatnám.. Megtalálja valaki??
/Magamban járok/
..gesztenye, barna a szeme,
Úgy mosolyog rád, mintha te is tudnád igen!
Most kicsit belezúgsz,
Aztán minden ugyanúgy
Megy majd tovább!
Keresem az utam
Néha keresem a bajt
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött
Akit nekem szánt az ég....
Magamban járok, már semmi se fáj,
nem futok én már az álmok után,
hisz úgyis minden-minden tovarepül.
Nem érdekelnek már az emberek,
mellettük szép csendben tovább megyek,
hisz úgysem kérdik tőlem, hogy mi fáj nekem.
De hogyha mégis kérdik,
én mindent letagadok.
Azt mondom halkan, csendben,
hogy nagyon boldog vagyok.