Csak jó anyák vannak? (beszélgetős fórum)

szerintem a kiegensúlyozottság felnőttkorban az nem azon múlik milyen gyerekkorunk volt. mert mindenki tud változni, fejlődni, ha akar.

ettől vagyunk emberek nem? a tanulás képességétől. CSak élni kell vele.

Ha rám gondoltok, én azért háborodtam fel, mert érzéketlennek találtam a hozzászólást.

Akinek nem volt komolyabb traumákban része a családjában, annak fogalma sincs róla, mivel jár az. És ahhoz képest mit jelentenek az anyagiak.

Azért ezt nem írom alá, mert mindenkinek van SZABAD AKARATA, és igenis változnak az emberek, HA AKARJÁK.

Szóval semmi sem etalon.

Ez így van. Ezért a kiegyensúlyozott emberek válnak jó szülővé, mert mindenki abból tud adni, amije van.

A bántalmazott gyerekek szülei maguk is megnyomorított, szenvedő emberek, akik nem képesek többre.

Mert az "ing" rájuk való. :o)

;)

na ez az... de miért háborodnak fel sokan, ha nem csak egy oldaláról mernek mások írni az éremnek?

egy fórumon :O

A jó szülő JÓ PÉLDÁT MUTAT.

Hiába mondja, ha nem azt csinálja.

A gyerekek a példát követik, utánzó lények na.

Jó anya az, aki testileg ÉS lelkileg is megfelelően gondozza a gyermekét. Ápolja és neveli, értékeket ad át neki, és különösebb traumát nem okoz neki (most nem egyetlen pofonra gondolok egy gyerkkor alatt).

Szerintem az a jó szülő, aki építi a gyereke lelkét, így lesz belőle kiegyensúlyozott, egészséges felnőtt. De ha erre nincs meg a képessége, a minimum, hogy legalább ne rombolja.

Nem.

Minden éremnek két oldala van.

Minden jó anyában valami rossz is, és minden rossz anyában van valami jó is, ahogy az emberekben.

Ha nem így lenne, nem teljesülnének a feltételek.

Szóval felesleges ezen rugózni, mert olyan szépen össze lehet vesződni.

na ez egy jó kérdés :)

szerintem nem mindenkinek ugyanazt jelenti. de nem is jelentheti ugyanazt. Mert kinek mire van szüksége. Én azt gondolom persze enni inni, lakni adunk a ygereknek, de elsősorban a lekiektől elég jó anya, vagy apa amúgy valaki. A fizikai javak sokkal könnyebben megteremthetők még ha lentről is indul az ember, a lelkiek nem iylen egszerűek, ha valaki a szülőhöz van kötve. Az még a jobbik eset, amikro a szülő tojik valakire, és megkapja a családban mástól a lelki támaszt, fejlődést, mintát. A legrosszabb, ha ezt is elveszik,,, (NEM MAGAMRÓL BESZÉLEK!!!)

Okosabb maradtál volna, ha ...

Szerinted ha egy szülő veri a gyerekét, akkor jó szülővé válik attól, hogy vesz neki egy fél lakást?! Gondolod az anyagiak ellensúlyozzák, helyrehozzák a lelki traumákat?! Te mit vállalnál be egy házért? Megalázást, verést, erőszakot?

na igen, erről beszélek... Igen, ha van ok, akkor az ember gondoskodik természetes módon a felmenőiről (én is ápoltam pl a nagymamám... teljesen természetes volt. )

a szeretet van, és hozza magával a dolgokat. de kötelező?? vagy kell venni ajándékot? vagy meg kell jelenni? vagy hálálkodni kell? ezt sose értettem.

miért? nem a ygerekeink kérik az életüket, mi vállaltuk őket. Nekünk vannak kötelességeink, ha túl nagy gebaszt nem cinálunk, akkor úgyis működik a dolog oda vissza aztán, nem mert kell, hanem mert a szeretet ilyen.

bár lehet naív vagyok.

nem gondolom, hogy a szülőségbe magasztos csodát kell látni. Az inkább egy feladat, kinek hogy sikerül.

Sokatoknál olvasom,hogy "szüleim".

Engem speciel eldobott az apám,2 lízingelt gyerekért,b.szott rám,csak anyámra számíthattam és számíthatok is.De mikor dolgozni kezdtem eszébe jutottam,azt akarta,hogy odaköltözzek...Vajon miért..?

Mikor terhes lettem,sírva mondta hogy majd az unokájának megadja amit tőlem megvont...Szerintetek?

B.szik rá!

Társadalmi elvárás, sőt valamilyen szempontból hagyomány is, hogy a szülők szentek. Vagy legalábbis úgy kell tekinteni rájuk. Mivel a gyermekvállalás sok áldozattal jár, ezért a hála és a hibák eltagadása, elhallgatása "kötelező".

Sokan - főleg az idősebb generáció - nem tudják elfogadni, hogy attól hogy felnevelt és gondozott egy emberpár egy gyereket, még egyáltalán nem biztos, hogy "jó" anyja-apja volt annak. Szerintük akit "legalább" felneveltek, annak kényszeresen hálásnak kell lennie, akár jól bántak vele, akár lelki roncs lett belőle. Pedig ez azért nagyon nem mindegy. Arról nem is beszélve, hogy nem a gyerek akart megszületni, őt szabad akaratból nemzették.

Kényszeríteni sem szeretetre, sem tiszteletre senkit sem lehet, még társadalmi elvárásból sem, mert az csak képmutatás lenne. Ugyanakkor a pocskondiázás, vádaskodás, sírig tartó harag sem járható út. Én bántalmazó családban nőttem fel és sem ömlengeni nem fogok a szüleimről, sem szidni őket. A traumákat igyekszem feldolgozni és az értékekért, a gondoskodásért és az örökségért hálás vagyok. De nem fogom azt mondani soha senkinek, hogy milyen szuperek voltak, mert a szülő szerepben sajnos csúfosan megbuktak. Hát istenem, nem teljesíthet mindenki az élet minden területén kifogástalanul. Ettől még emberként megilleti őket a tisztelet, de nem voltak jó szülők és ezzel tisztában is vannak.

a nagyik mindig is nélkülözhetetlenek voltak :) de az se jut mindenkinek

(nekem volt. csak azért írom, mielőtt ebbe is beleképzel valaki valamit..)

?????? :O:O:O

vegyél vissza erőbajnokkám, nem rólam szól a topik, hanem arról, hogy miért kell dísérni azt is aki érdemtelen.

ráadásul basszus, az anyagiak a világ?? tényleg ennyire egyszerű vagy??? mondjuk lehet...

(Én csak visszakaptam amit adtam, fogalmad sincs a családunkról. .. a férjem meg kemény melóval kereste meg.. lehet próbálkozni másnak is annyit dolgozni.... pl a szülei is dolgozhattak volna ahelyett, hogy a fiukat próbálták meglopni... de nem rólam szól a topik és nem a családunkról....)

Tudjuk, téged vert az anyukád, mégis vett neked egy fél lakást. Most meg a férjed anyjától apjától (akivel nem tartjátok a kapcsolatot) kaptok egy házat meg egy kocsit.

De tudjuk, szar szülő volt mindegyik.

Nem UNOD MÉG?????

Hát,a páromat pl. úgy nevelték,hogy bár nem igazán szereti az anyját,attól még kötelessége gondoskodni róla,és,ami vicc és számomra teljesen elfogadhatatlan és érthetetlen: még ajándékot is KELL venni a szülinapjára,mert az anyja. Nekem ez nagyon fura! Bár én meg hiába imádom anyum,mégsem veszek neki ajándékot,mert nálunk nem ezzel mérik a szeretetet vagy az összetartozást...

(Ha meglátok valamit,ami anyumnak épp jó lenne,akkor megveszem,és alkalom nélkül át is adom,de csak,mert karácsony van,nem veszek neki semmit-illetve egy szál sárga rózsát igen,mert Éva :D! )

mindig csak az édesanyákról irtok,pedig az én nagyim az több volt 1 nagyinál is.

vannak anyukák,akik bizony jól meggyepálná a gyermekét,ha nem félne a férj haragjától. sokszor vagy az anya,vagy az apa tudja megvédeni a gyermeket a bántalmazástól.

az én anyukám a legjobb szeretett volna lenni,de rengeteget kellett dolgoznia ,hogy mi tudjunk tanulni,és rendesen ruházkodni. nem maradt elég idelye a szeretetre,mert belefáradt.

nem bántot,nem vert,csak nagyon keveset volt velünk. ezért irtam ,hogy a nagyik is ,főleg a mai világba,nélkülözhetetlenek.

Nekem szerencsém van!Igazán jó anyát kaptam az égiektől!

Én mér nem érzem olyan jónak magam.Türelmetlen vagyok sokszor.

De sajnos találkozok nap mint nap egy anyának sem nevezhető lénnyel aki üti veri még az oviban is az ikreit.Én a kutyámmal nem beszélek így.De ez vica-versa a gyerekek is olyanok,mint az anyja..

nem megerősítés kell ;) hanem tényleg kíváncsi vagyok, miért lesz evvel a témával ennyire elutasító sok nő, hogy a gyereket bélyegzi meg? Nagyon érdekes szerintem a jelenség. De mitől van?

Mert én meg ősanyákat nem ismerek. Elég jókat igen,, de tökéletes családokat, vagy a "nálunk, meg a barátoknál, meg sehol se találkoztam semmi hasonlóval" családokat nem. Vagy csak nem álnak velem szóba. De ez egy fórum, itt mindenki leírhatja a véleményét. AMi a témában engem épp érdekel. Akkor is, ha nem fogjuk megváltoztatni egymásét, de ha megismerjük, már tágul mindenki látóköre.

Nekem nem jó jutott. Van ez így. Már nem is reagálok mikor megkérdezik hogy miért nem beszélek vele.

Az "anya csak egy van", meg "mégiscsak az anyád" szövegtől meg lúdbőrzik a hátam. Meg hogy ki akarnak békíteni. Nem haragszom rá. Hidegen hagy.

Az én anyám anyának csapnivaló volt,most viszont a legjobb barátnőm. Engem is rosszul érint,ha valaki őt bántja előttem,még akkor is,ha tudom,igaza van,mert azt is tudom,anyám mit rontott el és miért. Persze,harcba nem szállok,csak belül fáj,ha mástól is hallom.

Nem vallom,hogy "szeretni kell,mert az anyám",vagy,hogy "anyáról csak jót vagy semmit",és még csak azt sem,hogy "azért mert megszült,hálásnak kell lennem". Igyekszem ezeket a hangzatos baromságokat kerülve nevelni a gyerekeimet,és remélem,később csak azért fognak szertni (vagy nem),amilyen vagyok és voltam velük,nem azért,mert gyermeki kötelességük!

Nekem nagyon jó anyám van. Magamat nem tartom annak, nem vagyok túl türelmes, ugyanakkor magasak az elvárásaim.

Viszont barátnőm anyját egy basáskodó banyának tartom.

Én a reális véleményalkotás híve vagyok. Utálom, ha csak a jót lehet elmondani, semmi építő nincs abban. Viszont a kegyetlen őszinteség sem helyes.

Szóval nem. Nem csak jó anyák vannak. Vannak kevésbé jók is, sőt borzasztóak is.