Barátság vs. nem barátság (beszélgetős fórum)
Köszönöm a valaszokat. Eloszor is en ugy erzem mindent megtettem ezen baratsagokert, folyton en keresek mindenkit mar mar loholok utanuk. Megjegyzem fiukrol van szo mert csajokkal mar szinte szoba sem allok. Mivel 10 eves kapcsolatban vagyok egyertelmu hogy legjobb baratok nem leszunk egyik fiual sem tehat csak egy bizonyos szintig baratkozhatok. Ez epp eleg is. Na de hogy soha senki nem er ra? Es igen a baratok ha sokaig nem talalkoznak is baratok maradnak tudom tudom. De nekem olyanokra lenne szuksegem aki ra is er. Vagy legalabb idot probal szakitani hogy raerjen nem kifogasokat keres.
Es mivan a legjobb baratno mesevel? Tenyleg nem letezik? Ennyire sokat varok? Legutobbi baratsagomba en mindent megtettem, vicces voltam kedves voltam segitokesz es mindezeket onzetlenul es oszinten es cserebe nem kaptam mast csak az elhanyagolast, a leosztast es a nemtorodest. Kerdezem en hol igazsagos ez? Mit rontok el? Miert nincs egy olyan lany akivel hetkoznap akar leulhetek egy kavera es nem keres kifogast h koran megy dolgozni nem er mar ra stb hanem szakit ram fel orat. En varok el sokat?
Nekem nagyon sok JÓ barátom van, akik bármikor számíthatnak rám, és én is rájuk.
Ez valahogy kialakul... nem tudom. Egy nagy csoportból morzsolódik le az a néhány, sok, vagy kevés ember, akivel jóban-rosszban...
Szerencsés vagyok, ez az utóbbi nehéz éveimben beigazolódott.
Nem biztos, hogy egy könnyen összehozott teadélután a fokmérője a barátságnak... de az is lehet, hogy új barátaid lesznek majd az életben, és ők tényleg melletted állnak mindig - még ha földrajzilag esetleg nem is közel...
Sajnos azt hiszik az emberek, hogy aki ügyes a problémamaegoldásban, annak soha nincs szüksége segitségre.
Én is ha nagyritkán valakitól kérnék valamit, elképedve néznek rám, hogy hogy, amikor olyan ügyes talpraesett vagyok. ( jogi ügyekben igen de másban sajnos nem ) És olyan nagyon nem is törik magukat - 1-2 kivételtől eltekintve. Rájöttem, én aki éveken keresztül rengeteg embernek segitettem, hogy csak a családra és nagyon kevés a barátra lehet számitani.
sokan szinte erőszakkal működtetnek barátságnak nevezett kapcsolatokat.
alapvető fogalmakat nem tudnak definiálni, és egy bonyolult kifejezés, mint barátság, jócskán túlnő rajtuk.
sztem egy emberi kapcsolatot, a benne megnyilvánuló megannyi szépség emel barátsággá. ezért is ritka a férfi-nő barátság, mert kapcsolatuk folyamán megannyi szép érinti meg őket, h megkívánják egymást. barátnők közt is előfordul. s mely férfiak fogékonyak a szépre, a mély emberi érzésekre, a hősiességre, az alázatra egyszerrw, válnak egymás testvéreivé, és bizony egy kézfogasban, egy ölelésben is ott van az érintés ébredő násza anélkül, h melegek lennének, v hajlamosak rá.
az igaz barátság, a bajtársiasság szülte az ókor melegbárjait.
mondhatja bárki, h belemagyarázom, én meg azt mondom, h barátsága öncélú, és azért liheg masok után, mert menekül valami elől, v mert bizonyos körhöz, kaszthoz tartozónak látszódni kíván.
a barátságnak mély alapjait ismerők képesek csak bárminek létjogosultságot adni. aki kirekesztően közelít, annak bizony van még mit csiszolnia, a maga barátság-tudásán. és ennek okán, szeretni tudásán, és arra épülő kapcsolatain..
Te mit tettel, adtal, hogy egy baratsag mukodjon?
Mert elsosorban adni ajanlett keretlenul figyelemmel, torodessel, raerzessel.
A baratsag az onzetlensegrol, az erdeknelkulisegrol szol, nem az elvarasokrol!
"Manapság a barátság értéke egyenlő a nullával."
Nálad.
Nálam és a Barátaimnál ez nem így működik.
Nincs sok minőségben, de az életem is.
Én azt gondolom, hogy amit ad az ember, azt kapja vissza.
Talán először magadba kellene nézned.
Nem biztos, hogy te tökéletes vagy.
Ezt igazán nem értem!
Nekem nincs sok barátom és a család néhány tagjával is hadilábon állok, DE aki nekem számít, annak én is számítok!
Sőt, még itt a Hoxán is rengeteg segítőkész ember van, pedig nem is ismerjük egymást igazán. Pl, parafa dugó kellett a gyereknek az iskolába, egy héten belül 4 tag is jelezte, hogy szívesen küld nekem és még a posta költséget sem engedte kifizetni!!!
Úgy gondolom, hogy barátság is olyan, mint a szerelem, nem szabad belesüppedni, hogy frankó ez is megvan, tenni kell érte nap, mint nap.
És olyan barátom is van, akivel évek óta nem beszéltünk, de ha megkeres, hogy segíts kérlek, azonnal ugrok, és ő is így gondolja velem kapcsolatban.
Talán rossz embereket tüntetsz ki a barátságoddal, jobban kell szelektálnod!
25 évesen már mi se tudtuk a társaságot havi szinten összerántani. Ezek ritkultak.
Ettől még maradtak barátságok. Pl amikor 6 éve költöztünk, egyből kérés nélkül, csak a hírre, hogy költözünk jött mindenki segíteni a barátok közül. Azért tartjuk a kapcsolatot, ebből is látszik.
de igen, akik nem nagyon közel lakunk, velük nem tudunk gyakran találkozni.
legjobb barátom nekem sincs. van pár jóbarátom, nem tudok közülük legjobbat választani. mindannyian fontosak.
Detto.
Tudom mit erzel.
Manapság a barátság értéke egyenlő a nullával.
Ott állok, hogy tulajdonképp nem számíthatok senkire és semmire, még az apróbb dolgokban sem. Értsétek ezt úgy, hogy nem azt kértem vigyenek el nyaralni, hívjanak meg vacsorázni, de akinek számítasz vegye már a fáradtságot és szakítson rád fél órát. Utóbbi időben bármikor kerestem bárkit, mindig falba ütköztem. Nem egyszer nem kétszer fordult elő. Értem én, hogy az embereknek dolguk van, ügyeket intéznek, vagy csak egyszerűen nincs kedvük semmihez, na de mindig? Nincs legjobb barátnőm, aki volt vagy hátbaszúrt vagy kihasznált. Itt vagyok 25 évesen és a megmaradt baráti társaság tagjai között egy összejövetelt nem tudok összehozni már másfél hónapja, mert soha senki nem ér rá különböző kifogásokra hagyatkozva. Lehet hogy nekem túl nagyok az elvárásaim?