Az örök téma, a megcsalás (beszélgetős fórum)
hello!!
Látod vannak helyzetek, amikor MÁR olyan fajsulyu a dolog, hogy egyszerűen nem lehet folytani a házasságot.
Drága barátnőm, akivel megtörtént , tul van egy idegösszroppanáson, és azóta is a bíróságot járja, hogy legalább a saját gyerekeit megtarthassa.
Mivel a gyerek érdekeit helyezik élőtérbe, és ha jobb anyagi körülményeket tud az apa biztosítani, akkor nem számít hogy ő volt aházasságtörő.
Nálunk volt ilyen a családban, csak 2 gyerekkel. Válás lett a vége.
Egyik gyerek 2+ volt, a másik 1 év alatt.
Én személy szerint nem tudom mit tennék. Szörnyű lehet ottmaradni pici gyerekekkel.
Szai Epresturmix!!
Pont erről van szó, soha nem lesz már olyan a kacsolat, mint előtte.Ezt akár írásba is adom.
Nem beszélve, ha mondok egy példát. ami a szem láttára zajlott le.Közvetlen környezetemben.
Adott egy háromgyerekes házaspár 30-40-esek, ill a feleség épp várandós. amikor is az abizonyos megcsalás megtörténik.És a két gyerek között össz-vissz 1 év korkülönbség. Mármint aházasságabn és nem házasságabn született gyerek között.
Mit tesz a feleség???
Szia NOMNom!!
Természetesen lelki elévülésre gondoltam, a jog nem bünteti a házasságtörést, /természetesen itt és most/
Vannak ma is olyan államok, ahol igen, de az már idejétmult és értelmetlen.
Nem voltam olyan helyzetben, hogy megcsaltak és meg kellett volna bocsájtanom. DE: megbocsájtanék, ha olyan a kapcsolat, a pár, akiért megéri.
A nyitott kapcsolattól sem zárkózom el teljesen, de szerintem nem nekem való, én nem hiszek ebben a kapcsolati formában teljesen, persze van logikus érv emellett is.
Nem hiszem, hogy meg kéne nekem is csalni a másikat, de ha lenne lehetőség és kedv hozzá, akkor a hűtlenség után átgondolnám.
A tudatodban marad ott örökre és inkább ez emészt fel. (ha előtte féltékeny típus volt valaki, akkor szerintem nem sok változik)
Létezik, csak kérdés, hogy mennyire éri meg...
Én ezt a mondatát nem is értem "Elavul, mint a gyilkosság, vagy örökké ott marad a lelkedben."
De szerintem nem jogi értelemben elévülésre gondol.
Bár az oldal a hirtelen felindulast hozta fel, amit én erkölcsileg nem fogadok el.
Viszont a gondatlanságot (mondjuk megloktem, és meghalt), igen. És évek múlva lehetetlen igazságot tenni. Így érthető.
A Google szerint van M.o.-on.
Rosszul tudtam.
A gyilkosság szerintem nem évül el, de lehet, hogy rosszul tudom.
És hogy lehet egy lapon említeni a megcsással?
"Sok múlik a nevelésen,hogy mit lát a gyermek otthon,hogy mennyre tisztelik,és szeretik egymást a szülei."
Az én szüleim még 60 akárhány évesen is ölelgették és puszilgatták egymást (szerintem később is így lett volna, ha anyukám tovább él).Ezzel szemben a férjem 9 éves korától mellőzte az apaképet, a megfelelő férfi viselkedés meg-vagy eltanulását, mondanom sem kell, hogy egy megcsalás miatt. Anyós rajtakapta a férjét, és azon nyomban kivágta, szó szerint kidobálta a cuccait az emeletről, elváltak. Elég kemény nő volt mindig is, egyedül maradt, neki is sok szeretője volt utána, de éppen pár hete 90 évesen azt mondta, hogy ha újra kezdhetné az életét, ő egy percet nem áldozna a férfiakra, mert mindig is visszahúzták mindenben.
Én meg úgy vagyok a férjemmel, hogy ha ő lejön a házban, akkor én felmegyek, ha feljön lemegyek. Na akkor ki látott jó példát?
Megcsalás és megcsalás között is van különbség.
Az sem mindegy, milyen a kapcsolat, a házasság, amiből menekül az egyik fél.
Úgy gondolom, hogy meg lehet bocsátani.. ha feltárják mi volt a probléma és tesznek a kapcsolatért.. egyébként nincs értelme.
Azt nem tudom, hogy én meg tudnék-e bocsátani. Valószínű nem. De csak mert a férjem olyan, amilyen. Határozott, becsületes, egyenes, őszínte és elvei vannak.
Mikor megismerkedtünk 15 éve, megállapodtunk, hogy mielőtt a félrelépés megtörténne, megbeszéljük a másikkal és vagy megoldjuk a problémát vagy lezárjuk a kapcsolatot. Úgy gondolom, ez a tisztelet a másik fele jár.
Pont ma beszélgettünk erről.. még mindig reméli, hogy szólnék, mielőtt megfordulna a fejemben a félrelépés. És ő is szólna..
Sajnos 2 közeli ismerős házaspárnál is történt hasonló mostanában..
Nem egyszerű, az biztos.
Így 60 fölött az összes volt barátnömnek megbocsájtok,hogy nem engem választottak és mással léptek félre meg le.
talán, ha az utolsó is mással...,akkor jobban érezném magam.
az utolsót nem úgy kell érteni mint sokan ,aki megmaradt az nem lehet utolsó,ha csak nem jön rá,hogy nem ö az utolsó, mert akkor én egy utolsó..
Szerencsére ezen még nem gondolkodtam el. Valószínűleg iszonyat csalódott lennék magunkban. Megbocsátanám-e? Lehet, de tönkre tenném magamat idővel. Mindig bennem lenne, hogy hazudik. Nem oda megy ahová mondja, nem nekem szólnának a szép szavak, talán még az is eszembe jutna, hogy nem is rám izgul fel szex előtt, hanem arra akivel megcsal. Mittudomén. Szar lenne. Nagyon! 😫
Már azt is nehezen viselem ha néha van egy kis fasírt köztünk.
Szerintem, mindig volt megcsalás, meg lesz is.Mindig megcsalták egymást a párok, csak nem verték nagydobra.Meg régen a nők anyagilag eléggé kiszolgáltatott helyzetben,voltak.Nem úgy mint ma, amikor egy nő karriert építhet, ha akar. Meg ha született házasságba egy két gyerek, az még egy kötelék, ami benne tartotta a feleséget a kapcsolatban.Mert hova ment volna gyerekekkel, amikor, még nem is dolgozhattak, meg a vagyon házasodott vagyonnal.Nagyon fájdalmas ha megtudjuk, hogy a párunk megcsalt, de egy idő után minden fájdalom elhalványul. Meg egy idő után, kialakul a megszokás, ha nem dolgozunk a kapcsolaton, már pedig abban az időkben nem igazán voltak felvilágosultak az emberek.Fogalmuk se volt, hogy dolgozni kell a kapcsolaton,ahhoz, hogy ne laposodjon el, mert ha nem törődünk a kapcsolattal,akkor főleg megunják egymást az emberek.
Sok múlik a nevelésen,hogy mit lát a gyermek otthon,hogy mennyre tisztelik,és szeretik egymást a szülei. Nagyon ritka az olyan kapcsolat, amiben kölcsönösen annyira szeretik egymást,hogy nem okoznának egymásnak fájdalmat.
"Te megbocsájtottál?? vagy megtennéd?"
Megbocsájtani meg lehet, de elfelejteni nem.
"És , ha igen , miért nem??"
Az összes más irányú veszekedésünknek is mindig ez a vége, hogy bezzeg megcsaltál...
"Mit gondolsz meddig mehetsz el: vagy dodj vissza "kennyérel"??"
Mondanám, hogy bosszúálló típus vagyok, de ez nem úgy működik, hogy kimegyek az utcára és egyből elkapok vkit...
Inkább úgy, hogy aki közeledett már nem tartott vissza semmi/senki sem... a lelkiism.furdalás sem...
Szerintem nem avul el... ezt nem lehet elfelejteni, a mondatokat, képeket nem lehet kitörölni :( nekem legalábbis nem sikerült...
Nem vagyok önfeláldozó.. de biztosan van olyan tucattal, aki igen.
Melyik másik korosztályra gondolsz?
Én ugyan annyi nálam idősebb párt ismerek ahol volt megcsalás, mint korombelit (30+).
Inkább többször fordult elő, hogy ebben ellenére együtt maradtak
Pl. most derült ki számomra, hogy a férjem szülei 3 gyerek után kölcsönösen csalták egymást, ennek ellenére együtt vannak még mindig.
Scherlock!!!
Más időket élünk már azóta, pár év is elég, hogy aviszonyok megváltozzanak.
A társadalom az összes körülmény változik, mi is változunk.
Nem mindegy, hiába a szép szavak, hova születtél.??
Ma és főleg ma nagyon is számít honnan jösz és mennyire engedheted meg magadnak az Adidast stb.???
Gyerekeket vállani sem ugyanaz, egy házasság sem olyan , mint régen.
Sok rétegű a dolog még egy házasságon belül is.
És még nem beszéltünk az EMBERI JELLEMRŐL.
Szerintem nem lehet megbocsájtani nyom nélkül.
Az örök tüske marad.
Szia Bichi!!
Igen talán tul pongyola amegfogalmazás, de tul gyorsan akartam több oldalról véleményt hallani, olvasni.
Sajáttapasztalat alapján írod, hogy teljes szívből meg lehet bocsájtani nyomok nélkül?