Az igénytelenebb emberek kiegyensúlyozottabbak? (beszélgetés)

Végigolvasva a hozzászólásokat, önmagamat nem tudom hová sorolni. Alapvetően; hogy mire igényes valaki (higiénia, megjelenés, választékos beszéd - modor... stb.) az nagyban függ az egyéniségtől, a pillanatnyi pozíciótól (akár fizikai, akár társadalmi), a neveltetéstől... stb.

Tapasztalatom szerint sok megjelenésére igénytelen beszél igényesen és tűnik kiegyensúlyozottnak, míg az igényes öltözködésűek egy része kiegyensúlyozottlanságában jobban tenné, ha meg sem szólalna. Nem hiszem, hogy valaki egy Hugo Boss-tól kiegyensúlyozottá válna, vagy egy Zara-tól beborulna az árokba. Az önbizalom / önbecsülés az már más kérdés...

Arra tudok következtetni, hogy a kedves topicindító arra gondolt, hogy aki megelégszik a helyzetével (kvázi beleül a pozíciójába) az elégedettebb az életével, aki mindig többet akar (ilyen-olyan kényszerből) az pedig soha nem lehet teljesen elégedett. Ellenben; mi köze van ennek az "igényességhez"? Egy elégedett, kiegyensúlyozott milliomos nem lehet igényes? Vagy egy szegény, ámde kiegyensúlyozatlan melós csakis pl. igénytelen megjelenésű lehet? Ez nagyon nem így van (szerintem).

Az én tapasztalatom is az, hogy igen. Sőt, (és előre is elnézést kérek érte) a primitívebb emberek, akiknek mindig azt sulykolták, hogy ne aggályoskodj, ne problémázz, ne legyél elégedetlen, mert minden probléma előbb-utóbb megoldódik, azok akik nem foglalkoznak holmi anyagi kérdésekkel, azok kiegyensúlyozottabbak. Ezek az emberek egyrészt igénytelenebbek, mert minek hajtson erre a kis időre?! Másrészt pedig úgy gondolja, majd megoldja más a helyzetet.

Én a magam részéről azt vallom, amit már tőlem okosabb is megmondott:" Az élet célja, a küzdelem maga!" Mert szerintem is nem a megérkezés a legfontosabb (persze az is fontos) de az odavezető út sokkal fontosabb és izgalmasabb.

és szerinted az jobb, ha valaki nem törődik magával, nem érdekli, hogy néz ki, nem ápolja magát, hízik, nem megy fogorvoshoz, mint az, akinek fontos, hogy csinos, ápolt maradjon? :)

aközött, hogy valakinek nem olyan fontos a külső és aközött, hogy valaki beleszarik, hogy néz ki, és mi lóg ki a szájából, azért óriási különbségek lehetnek :) szerintem az érdektelenség nem egyenlő a nyugodtsággal :)

Ennél már inkább az, akinek nem annyira fontos a külseje, mert nem terhel a bajával, mint folyton valaki felesleges nyavalygását hallgatni.

Amúgy jó szó ez az igényesség, mindjárt egy csomó dolgot le lehet nyomni a torkán, ha már a fogaknál tartunk, pl. egy kis fogfehérítést is. Garantáltan visszatérő ügyfél lesz :)

Egyszer részt vettem egy haditudósító könyvbemutatóján. Számára igazi kihívás a civil élet, mert annyi felesleges problémát gerjeszt, amivel nem tud mit kezdeni.

Az igénytelenség nem ott kezdődik hogy csálé valakinek a foga és az igényesség sem ott hogy valakinek önképzavara van és nem elégedett önmagával..

Ez egy elég buta kérdés mert aki igénytelen (számomra az ott kezdődik hogy elhanyagolja a napi higiéniás feladatait tehát ápolatlan mosdatlan büdős) nem hiszem hogy kiegyensúllyozottabb, hisz nem tudod miből kifolyólag jutott idáig vagy nem tanították meg neki. Az persze megint más hogy nincs meg a lehetősége napi szinten zuhany alá állni vagy mert olyan hormonális gondokkal küzd és akárhogy fürdik akkor is szaglik ( van ilyen ismerősőm).

A kiegyensúlyozott ember megelégszik önmagával elfogadja magát olyannak amilyen tehát nem szalad kés alá feküdni mert teszem fel túl kicsi a melle számára, nem áll órákat a tükör előtt és törekszik a tökéletességre. Bár a tökéletesség is szubjektív hisz mindenkinek más.

frusztrált

bocsi

Én magam tudom, hogy ez egy nagy baromság.

Voltam én, tegyük fel igénytelen, bár koszos nem voltam, de még retkes sem, de szülés után eléggé elromlottak a hormonjaim és bizony híztam is elég sokat. Észre vettem, hogy már az utcára is mackónadrágba megyek ki, itthonra felvettem a hippófoltos ruhát, kinyúlt pólót. Régebben nem voltam azért ilyen. Engem ez borzasztóan fusztrált, és ahogy egyre jobban híztam, úgy lettem egyre depisebb, fusztráltabb. Aztán egy nagy kattanás következtében elkezdtem fogyni, diétázni, sportolni és mára már(kb 14 hónapja tart ez az diétás időszak és remélhetőleg életem végéig kitart) egy kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb ember lettem. Ahogy fejlődök, úgy érzem magam egyre jobban.

Gondolok arra, hogy van egy ismerősöm, aki nem érdekli úgy a külseje, tehát nem zavarja, ha csúnyább, hízik vagy csálé a foga.

Van egy másik lány ismerősöm, aki meg állandóan frusztrált, ideges, hogy jajj felszedtem 1 kg, jajj csúnya a bőröm, jaj nem tetszik a fogam és még sorolhatnám, mindig a tökéletességre törekszik.

De úgy is feltehetném a kérdést, hogy akinek nem olyan fontos a kinézet, külső, az kiegyensúlyozottabb?

Szerinted csak az igenyes, aki szamara a kulsejuk a fontos? Erdekes gondolat. Szerintem a kettonek egymashoz semmi koze - kulsejere ado ember is lehet igenytelen, mig a kulsejevel kevesbe torodo igenyes.

Egyebkent meg, akik kevesbe foglalkoznak a kulsejukkel, ebbol a szempontbol kevesbe frusztralodnak, igen, ez ebben a formaban egyertelmu.

szóval látni is, nemcsak nézni

ott kimaradt egy vessző.

Amúgy nemhiszem hogy a jólöltözöttségnek így közvetlen köze lenne az elégedettséghez.

hja, "igényes" már a szó is...

nem igény kell, hanem élni az életet. megvalósítani a vágyink amennyire lehet, jólérezni magunk, látni nem csak nézni a világot, szeretni a szeretteink, ... stb...

igényeskedni meg eddig csak nyávogó kamugépektől halottam még ezt, hogy "de igényesnek kell lenni" erre arra, vagy az "én igényes vagyok erre arra" kifejezéseket. mind egy máz, és belül rohad, csak elfed vmit, a nagy igáényességgével...

cselekedni kell, nem igényeskedni.

??????

Ezt honnan veszed? :)

Lehet aki nem törődik a külsejével az még frusztráltabb, mert az élettől is elment a kedve, a nagy adóssága miatt, munkanélküli miegymás.

De egyébként is mit jelent az igénytelenebb nálad? Koszos, büdös, vagy csak nem a legdivatosabb ruha van rajta, nem a legutolsó trend szerint vágatja a haját, nincs zselés körme???

Ismerem igénytelenebb embereket, akik nem törödnek a külsejükkel, nem fontos nekik hogy néznek ki, ezért teljesen nyugodtak.

Olyan nő vagy férfi, akinek nagyon fontos a külső, nagyon igényes az sokkal inkább frusztráltabb, mert mindig a tökéletességre törekszik, ha van egy kis hibája (nem olyan szép fog, kis felesleg stb stb) akkor márís frusztrált lesz, lelki bajok lesznek stb, azaz sose lesz megelégedve magával