Az életem egy szappanopera :( (beszélgetős fórum)
Anyám így élt le 30 évet apuval csak ott apu anyja volt a fúrógép...
Szerettem mamát de nagyon aljas módon viselkedett. Mama halála előtt 1-2 évvel ismerte be hogy tévedett.
Szóval kitartást, lehet így élni csak nehéz. De ha már szappanopera eltehetitek az öreget láb alól... XD (bocsi de ez kellett ne haragudj :) )
Teljesen mindegy, hogy "milyenek vagytok". Ha szeretitek egymást, egymás mellett a helyetek, kinézettől függetlenül!
És ha szeretitek egymást, akkor megérdemlitek, hogy boldogok legyetek együtt.
Ez az apa "magának" keres nőt, nem a fiának. Értem ezt úgy, hogy a saját ízlésének való nőt akar a fia mellé. Beteg egy fazon...
Úgy gondolom a párodnak jobban a sarkára kellene állnia, és végre le kellene állítani az apját. Nagyon konkrétan meg kellene neki mondania a magáét, érzelmi zsarolás ide vagy oda. A korrekt beszélgetés részedről már megvolt, ezek után nem marad más lépés.
A páromat 3 éve ismerem, és másfél éve alkotunk egy párt. 220 km es távolsággal kezdtük a kapcsolatunkat, minden hónapban egy hétvégét tudtunk együtt tölteni. Sajnos az elejétől titkolnunk kellett, mert még mindig élnek olyan szülők, akik egyszerűen nem viselik el, ha nem az van, amit ők akarnak. A párom apjának 2013 augusztusába lettem bemutatva és bár hiába viselkedtem szépen, nem voltam neki szimpatikus. Nem vagyok egy nádszál kisasszony ezért belekötött, hogy hogy nézek ki, majd jött azzal, hogy nincs diplomám, ezért kvalitási eltérések miatt ez a kapcsolat szerinte nem fog működni. Ezek után egyértelmű volt h nem fog tudni arról, hogy együtt maradunk ennek ellenére.
Párom utolsó éves egyetemista volt és megértettem, hogy inkább a titkolózást választja, hisz az apja jól értett a pszichikai hadviseléshez, a párom pedig ép elmével kellett végigvigye az egyetemet.
2014. májusban, amikor véget ért az iskola, én felköltöztem Budapestre és felvállaltuk a kapcsolatunkat, ami persze nem tetszett neki. Én egy barátomnál laktam, de mivel a páromat otthon folyton baszogatták miattam megoldást kerestünk, hogy lehetnénk együtt. Szerencsére rögtön kapott állást (augusztusban) ezért összeköltöztünk.
A hátam mögött persze folyamatosan ment az ócsárlás. Én megelégeltem és leültünk hármasban beszélni az apjával és kerek perec megkértem, ha baja van velem, kérem mondja a szemembe és megbeszéljük. Persze hazudott, azt mondta a fiát nem tartja érettnek egy felnőtt kapcsolathoz. A fiának meg természetesen engem szidott, de csak külsőségekről tudott beszélni.
Novemberbe eljegyeztük egymást, ami megint csak kiverte nála a biztosítékot, de ha kétszínűen is (ekkor még reménykedtem, hogy talán változni fog) eljött velünk a szüleimhez és családi körben, decemberben hivatalossá tettük az eljegyzést. Amit persze nem bírt szó nélkül és vitába torkollott. Hozzáteszem a sok lelki szar miatt minden második héten beteg voltam..az eljegyzést 38 fokos lázzal csináltam végig. Amit persze nem hitt el, szerinte megjátszottam magam.
Ezen a héten odáig fajult a helyzet, hogy párom exbarátnőjére ráírt, hogy ugyan már mért nem jönnek újra össze. (EZT A LÁNYT IS AMÚGY UTÁLTÁK) mire ő megírta neki, hogy semmit se akar Andrástól hisz boldog családban él már lassan 3 éve. Ezt a levelezést a megérzéseimnek köszönhetően tudtam meg, mert megláttam, hogy a közösségi oldalon ismerősök lettek így felvettem a kapcsolatot az ex-el és rákérdeztem, ő hogy érezte, hogy viszonyultak hozzá. Amúgy nagyon kedves nő és hála neki tudtam meg mit tervez a leendő apósom.
Én már azt is kinézem, hogy társkereső oldalon regisztrált a párom fotójával és nőt keres neki. Hihetetlen, hogy vannak még ilyen emberek, akik nem bírják elviselni, hogy nem az van, amit ők akarnak.
Mindenki rajta kívül látja, hogy boldogok vagyunk és összeillünk. Csak ő nem. Az ármánykodásokból pedig már nagyon elegem van és kezdek belefáradni.