Amennyit adsz annyit kapsz! Szerintetek igaz ez a mondás? (beszélgetős fórum)

Kb. ezen az állásponton vagyok én is. A sok visszarúgás miatt most már belátom, hogy nem baj ha egy kicsit önzőbb is az ember, attól még nem vagyok gonosz és egoista.

Ja és jobban megválogatom, hogy kinek adjak és mit érdemel.

Igen, és:

Ki milyen rózsát szakít, olyat szagol! :PP

Igaz! 100 % ban.

Megtapasztaltam.

Mikor hogyan. Párkapcsolatokban igaz lehet (nem mindig), munkahelyen, családi-rokoni, egyéb vonatkozásban jóval árnyaltabb a helyzet.

Van, aki végtelenségig hagyja kihasználni magát, és erre igényt is tartanak.

Akkor igaz,ha én magam észreveszem az arányokat,és nem adok annál sokkal többet,mint amit jó szívvel,magam feladása nélkül tudok,és amiért nem várok viszonzást.

Én is azt tapasztalom,hogy a viszonzás egészen más helyről érkezik,ahonnan abszolút nem várnám. Akiknek segítettem,azok közül tán 1-2 segít vissza,legtöbben igyekszenek még a nevemet is elfelejteni,mert arra emlékeztetem őket,hogy szarban voltak..Ezt nehéz volt elfogadnom, sok év kellett hozzá

Én az Igazság Követe vagyok bébi...;)

A véleményem pénzért nem megvásárolható!;)

Csak a testem!:)

Minek él egy nő?Szerinted csak azért,hogy utódokat nemzzen?

Amint felnőve alkalmassá válna arra,hogy valamit is tegyen,elveszik tőle a lehetőséget,mert a társadalom belekényszeríti egy bigott és elavult, évtizedekig tartó,teljes önfeladást igénylő feleősségvállalásba!

Szinte kényszerítik rá,hogy gyereket szüljön,és ezáltal elveszítse a lehetőségét arra,hogy valami igazán fontosat is tehessen az életben!

Gondolom,ha veled lennék,teljes mértékben idomulnom kéne hozzád,és a fajtádhoz is...

Szerinted hajlandó lennék rá?:)

A jövőt én határozom meg!

Hogy behódolok-e az idegen elnyomásnak,és hagyom magam tenyészkancává redukálni,vagy kiállok magamért,és az összes többi szolgasorba taszított nőért...;)

Azt mondod?:)

Meglátjuk.:)

A mondás a legkevésbé sem igaz,ez sajna szilárd meggyőződésem már.

Voltak olyan emberek az életemben akiken minden erőmmel próbáltam segíteni vagy akiknek olyan dolgokat is elnéztem,amiket mások talán nem tettek volna.Cserébe nem kaptam mást mint egy hatalmas "rúgást",még ha csak képletesen is értjük.

Pedig ezekért a dolgokért én se hálát se viszonzást nem vártam,csak annyit,hogy az illető kb úgy viszonyuljon hozzám,ahogy én hozzá,vagyis :ŐSZINTE cselekedetekkel és érzelmekkel.Ezen történések óta jóval elővigyázatosabb lettem és sajna sokkal gyanakvóbb,távolságtartóbb,ami nem feltétlenül jó,de a mai világban sajnos elengedhetetlen,mert sose tudhatod,az aki látszólag közel áll hozzád és akit a bizalmadba fogadtál,valójában mikor fordul ellened....