Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » A nemek harca - 1. Nők és a férfiak kapcsolatai egymással és a társadalmi szerepük cikk

A nemek harca - 1. Nők és a férfiak kapcsolatai egymással és a társadalmi szerepük

A férfiak és a nők kapcsolata már régóta foglalkoztatja a kutatókat. Az elemzésnek számos területe van, amelyek alapján nem feltétlen következik, hogy a nők rosszabb helyzetbe vannak a társadalomban, mint a férfiak.

Kétségtelen tény, a nők többet keresnek női társaiknál, ám a standardizáltság kérdéses. Sokkal inkább elmondható, hogy a két nem tagjai kölcsönösen diszkriminálják egymást, nem csak a munkaerőpiacon, hanem a személyes kapcsolatok terén is.

A nemek harca - 1. Nők és a férfiak kapcsolatai egymással és a társadalmi szerepük

Számos tanulmány taglalja azt a kérdést, hogy a modern társadalmak mennyire másképp kezeli a nőket és a férfiakat. A feminista hullámok fő célja, hogy teljesen partnerré tegye a női nem képviselőit férfitársaikkal.

Ugyanakkor célszerűnek tűnik utánanézni, vajon jelenleg milyen is a helyzet a két nem között, és milyen szerepet töltenek be a társadalomban, valamint milyen jövőképre is vágynak a feministák.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar nők nem panaszkodhatnak. Jóllehet, a magyar társadalom sokkal maszkulinabb, mint a világ legtöbb állama, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egyes nemzetek teljesen szegregálják a két nemet. A világ legfemininebb államai a skandinávok (svédek és a norvégok), amit a Hofstede által prezentált Maskulinitás-index is mutat (mindkét ország indexe 10% alatt van, míg hazánké 75% körüli). A ranglista másik végén Japán és az arab világ helyezkedik el. A felkelő nap országában a nők nem dolgozhatnak, vagy ha igen, akkor csak és kizárólag olyan hivatást végezhetnek részmunkaidőben, amely a férjük számára hasznos.

Számos izgalmas kérdés kapcsolódik a gender témaköréhez, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők:

- a nő és a férfi helye a társadalomban

- a nemek szerepe a családban

- a szocializálódás korszaka, mint a nemi gender vonatkozású jellemzők elsajátítása

- nők és férfiak a munkaerő-piacon

- a nemi alapú illemszabályok

- a diszkrimináció

- a nők megítélése a munkaerőpiacon

- ...

A régebbi családmodellekben a két nem teljesen elvált (single career modell) és míg a férfi dolgozott, a nő feladata volt a gyereknevelés és a ház körüli teendők elvégzése. A modern idők azonban kikényszerítették (a feministák és a gazdasági rendszer) a női munkaerő megjelenését, így kialakult a (dual earner modell).

A munkaerőpiac a nők számára egy jelentős terhet ró, amely mellett a családi teendők továbbra is rájuk várt - ezt nevezi a szakirodalom második műszaknak (second shift). A nők jelenléte a sokkal általánosabbnak tekinthető, mint a férfiak jelenléte a konyhában. Ez azt jelenti, hogy jelenleg is megvan az az asszimmetria a két nem között, ami eddig is fennállt.

A munkaerőpiaci aktivitásra az a jellemző, hogy az általános vélemény szerint a nők diszkriminálva vannak. Az előítéletet mutató indikátor a wage-gap, amely hazánkban 11-13%. Ezzel a mutatóval a környező országokhoz viszonyítva jó helyzetben vagyunk. Ugyanakkor a bérrés értelmezhetősége kétséges, hiszen a fenti mutatónak akkor lenne csak értelme, ha a kiszámításánál a standardizált arányokat vennék figyelembe.

Egyes megközelítések szerint a nők azért nem keresnek ugyanannyit, mint férfi kollégáik, mivel a munkáltató a nőkre, mint egy fokozottan kockázatos munkaerőre tekint. A statisztikák szerint a nők tovább tanulnak, ami kitolja a munkaerőpiaci aktivitás kezdetét. Alig kezdik meg karrierüket, családalapításra adják fejüket, ami miatt kilépnek a munkaerőpiacról.

Az állandólagos harc a másik nemmel megrontotta a bizalmat is. Ugyanakkor, amíg nem képes maradéktalanul a két nem megbízni a másikban, addig a társadalom szétválik nőkre és férfiakra. Ugyan igény van az unisex dolgokra, ellenben a stigmatizálás továbbra is nagyon erős. A női és a férfi diszkrimináció is nagyon erős, amellyel eltaszítják maguktól a másik nemet.

Amennyiben valaki nem az adott egyén ellentétes nemű családtagja, vagy szerelme, akkor első pillanatban jelentkezik a bizalmatlanság. Ha valakinek segíteni akar egy másik nemhez tartozó egyén, máris eszébe jut, hogy biztos akar valamit. Lehet, hogy ez nem tudatosul, de tudat alatt a félelmekben realizálódik az előítélet.

Összességében úgy gondolom, nincs egyik nem sem jobb helyzetben; egymást diszkriminálják mindennapjaikban.

Ez nem csak hazánkban, hanem az egész világon nagy problémát jelent, mégis elsősorban a hazai változásokat kell szem előtt tartanunk. A jelenlegi etikai "rendszer" jogossá tesz azt, hogy a férfi többet keressen, ugyanakkor ez csak egy bizonyos mértékig nézhető jó szemmel.

Végső konzekvenciaként levonható, a két nemet elválasztja egymástól a szokásjog, amelynek következtében a férfiak a nőktől, a nők pedig a férfiaktól rettegnek.




Írta: sinobiiai, 2011. november 25. 13:08
Fórumozz a témáról: A nemek harca - 1. Nők és a férfiak kapcsolatai egymással és a társadalmi szerepük fórum (eddig 26 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook