A megadott szavakból írjunk verset.... (fórumjáték)

Napsugár nem jő,hiába várom

cseresznyét is rég ettem,talán a nyáron.

Akkor még sok virág volt a kertemben,

most már csak lehulló falevél,felszedjem?

szín,társ,visel

Jött a haver,elcsattant egy csók.

Dicsérte a ruhám,hajam,..mi ez ha nem bók?

Teltek az évek,a "haver" lett a férjem,

Azóta se múlik el úgy nap,hogy csókot ne kérjek..

napsugár cseresznye virág

Kalitkában madárka,

A zivatar bezárta

kalitkába ,törött lábbal,

jön a doktor,

s ez bíz rávall,

beköti a sérülését,

meghallhatod megint füttyét.

haver csók bók

Éjjel könnyes szemmel néztem a holdat,

Nem tudhatom mit hoz majd a holnap.

Fáradt voltam,gyorsan jött az álom,

De előtte eldöntöttem,boldog leszek mindenáron.

madárka, zivatar, eltörött

A földön sok minden terem,

virág,krumpli,élelem

ha tele van a kis verem,

biztos hogy lesz levesem.

éjjel hold álom

A verseny véget ért.

A galamb,aki a hírt vitte,révbe ért.

A nő reszkető kézzel olvassa a sorokat,

Nem szól semmit,csak könnyes szemmel bólogat.

krumpli,föld,leves

A remény sokáig él,

az ember amíg él,remél.

Tollat fog,levelet ír,

biztat,hidd el,van remény.

hír verseny galamb

Egy kicsi lány

haja arany,

ajka piros,szeme kék,

kicsi lábán arany papucs,

köntöse meg hupikék.

írj toll remény

Kakaspörkölt volna jó,

reggel volt a kakaó,

zsemle és sajt meg dió

éhes volt a kis trió.

lány haj arany

Kevés a betét,

Spórolás heteit élem,

vélem,lakásom lesz

a letét,s félek,

holnap már nem lesz hol élnem.

pörkölt kakaó sajt

Trónon ül a nagy király

arcán unalommal,

előszökken egy ember,

nagy nagy vigalommal,

udvari bolond ő,

s minden alkalommal

istálló mellől jő

nagy halom alommal.

eső vasárnap könyv

Mosoly suhant át arcodon,volt ebben valami rémisztő.

Ezer kérdés vetődött fel bennem,de válasz elenyésző.

Könnyek csordultak végig arcomon,

De te ezt már nem láthattad,Angyalom.

istálló,király,udvari bolond

Vadvirág az asztalon

néked gyűjtögettem

kert hűse téged vár,

hogy rejtőzködjél benne.

Felhő táncát nézzük

fodrozza szűz habját,

amott nyugszik a nap..

nézd, arany kalapját.

mosoly, kérdés, könnyek

Hol a boldogság, keresem szüntelen...

Mint drága kincsnek örülök, ha meglelem.

Illanó illúzió... fájóan mesél,

Csalódás útjában, de hisszük, hogy él.

vadvirág, kert, felhő

Szomorú az az ország,

ahol az éhezés az úr.

A visítozó gyereknek

még száraz kenyér sem jut.

A gyomra üres, a cipője lyukas,

Meghal, mer nem jut neki egyetlen falat..

boldogság, fájdalom, csalódás...

Sikátor végében kormos falak,

Sosem volt csillogás vele kacag.

Szegénység mélysége mikor apad?

Jövőnk előttünk, árnyékként szalad.

éhezés, száraz, cipő

Viharos délután volt...

egyszer régen megesett,

hogy egy kislány a buszon

szemem közé nevetett.

Néni! Majd hozzám hajolt...

zavaromban pirultam,

s elmém, szavára dacolt.

kormos, csillogás, mélység.

Mi ez., mit érzek.. barátság

vagy tán ébredő szerelem?

Csodás ez az érzés, hidd el,

de ez most oly jó nekem.

A tavasz huncut kerítő,

szítja a szunnyadó tüzet,

s ha múlik is majd varázsa,

őrzöm örök emlékedet.

A remény hal meg utoljára,

most nem kell a vigasztaló szó,

emlék marad, ami szép volt,

akkor is szép lesz, de fájó...

Új szavak: viharos, kislány,pirultam

Ma korán ébredtem,

Rózsa illett terjengett.

De e hűvös őszi reggelen,

Sajnos a dér már belepte.

Új szavak:barátság,remény,emlék

Új a cipő,jó bőr illat

lengi körbe,

és nem görbe a sarka,

végre,

kosár a kézbe-

mehet a séta,

s a vásár-néha.

Ilike,olyan szép amit írtál.Gratulálok.

korán rózsa dér

A képed még őrzöm...

vadvirág az asztalon,

várom még jöttöd

talán lesz rá még alkalom.

Felhő táncát nézem,

s a kérdés itt él bennem

eljössz-e drága szerelmem.

új szavak: cipó, illat, kosár.

Új szavak:

/ képed, vadvirág, lombok, felhő, kérdés/

Egész jó, de lehet, hogyha keresztrímet alkalmazol még jobb. Bocsi ez csak egy vélemény.

Tetszett.

Írjátok mindig fel a kötelező szavakat, mert ezzel a következő írónak segítünk.

Jó kis gyakorlás aki szeret rímeket faragni. Sok sikert, jó próbálkozást.

Ilike

/zavaromban, légies, muzsika, borzongás, remény)

Lányos zavaromban

szememet lesütve

visz hozzád az utam.

Légies léptekkel

már repülök hozzád,

oly csodás a reggel.

Muzsika, dallam száll...

csak hív egy hang, üzen:

jöjj kedves, szép nap vár.

Borzongás mit érzek,

reményem hajt feléd,

ez vágy, már a végzet.

A muzsika hangjaira légiesen táncoltam

de kamaszos zavaromban lábamban elbotlottam.

Attól, hogy nem látta senki, remény gyúlt a szívemben,

s borzongás fut testemen át e nagy ijedelmemben...

Zavaromban légiesen

muzsikálok

Remény van a lelkemben, de

nem kiálltok.