Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Zsíroskenyér zabálók fórum

Zsíroskenyér zabálók (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Zsíroskenyér zabálók

❮❮ ... 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 ... ❯❯
262. b3edc666c5 (válaszként erre: 1. - Banyaci)
2012. szept. 10. 16:07

Nagyon jó a cikked,és egyben szomorú,de igaz.

Döbbenetesen hallgattam kolléganőm hasonló történetét,mikor a 6.osztályos lánya sírt a cipőboltban,hogy neki ne ezt vegyék meg,hanem valamilyen márkásat,mert akkor az osztályban az aljanéphez!!! fog tartozni.

Gyerekkoromban is megvolt ez a jelenség az iskolában,de nem ilyen erősen.Volt egy orvos,egy újságíró és egy ott dolgozó pedagógus gyereke,velük kivételezett az osztályfőnök és 1-2 tanár,de ezek az osztálytársaink játszották is a fejüket.Ebből egy volt fiú (a pedagógus gyereke),s a fiúk kiközösítették,többször megalázták,így a szülők másik iskolába vitték.Az megint más kérdés,hogy ma vezető pozícióban ül (nem a tudása alapján).

Napjainkban erősebb ez a jelenség.Egyházi iskolában tanítok,szerencsére nálunk sokáig ez nem volt jellemző.De sajnos abban az osztályban,akiket otthagytam,mert eljöttem gyesre,már megjelent ez a stílus.Az első szülői értekezleten már volt néhány észosztó.A gyerekek körében ugyanígy megjelent ez a klikk,akik menőbbek voltak,jobb cuccokban jártak,menőbb telefonnal stb.Beszélhettem én,amit otthonról hoztak,max.tompítani tudtam az élükön,de ennyi:(

Kisgyermekes anyukaként a játszótéren is ezt tapasztalom.A gyerek persze,hogy próbálkozik.De mikor a szülő nem szól rá,sőt még biztatja is,hogy vegye el a másik játékát,ha kell neki,de a legrosszabb,mikor maga a szülő megy oda,és kitépi azt a játékot a másik gyerek kezéből,amit a gyereke akar.Természetesen nem ez az általános,de döbbenten tapasztaltam ilyeneket.

Akkor felmerül az emberben,hogy milyen világra nevelem a gyerekem?Jól nevelem-e?Hogy legyen tisztességes,jó ember,de mégis erős,magabiztos ebben a kegyetlen világban?!

261. winny (válaszként erre: 244. - Agnik1)
2012. szept. 10. 15:59
Ez nagyon jó! Hány gyerek lesz ilyen????
260. titzi
2012. szept. 10. 15:53

a köpeny nem oldja meg a társadalmi problémákat,de kevésbé tolja előtérbe és ezáltal a szellemi teljesítmény,belső értékek nagyobb hangsúlyt kaphatnak az iskolában


egyenruha vagy köpeny kell


sminket,hajfestést,kütyüket csak otthonra

259. 2b2a4a10d2 (válaszként erre: 7. - Dinkaanyu)
2012. szept. 10. 15:37

Tökéletesen igazad van, csak sajnos - most offolok bocsánat - az iskolaköpeny sem fogja megoldani az osztálytársak, iskolatársak közötti problémát. Hiába az iskolaköpeny attól még a a Nike cipő és a Budmil iskolatáska látható marad. Ugyanígy az okostelefon, a márkás parfüm - ha a tinikre gondolunk most és nem a kisiskolásokra - és akkor még a sok gazdag lány karnyi vastag aranyláncáról vagy márkás karórájáról nem beszéltünk. Itt igazából szemléletet kellene váltani, de ez az ami soha nem fog megtörténni! Dúsgazdag, illatfelhőbe burkolt, tetovált szemöldökű lányok osztják a divatot, az észt miközben a negró világít a szájukban. Belőlük válik később műkörmöt viselő, eltartott picsa, aki nem tudja, hogy hogyan kell szaros pelenkát cserélni, de sebaj mert pénze az van, ergo tekintélye, elismerése is...

Sorolhatnám napestig a véleményemet, de az a baj hogy sokra nem mennék vele. A világ nem fog változni, és ez nem rajtunk, zsíroskenyérzabálókon múlik.

258. titzi
2012. szept. 10. 15:32

ahogy visszaemlékszem azért nekem sem volt jó érzés a nagy szegénységemmel elvegyülni a gazdag osztálytársaim között



de inkább az fájt,hogy a gazdagok megvették a jó jegyet

257. Banyaci (válaszként erre: 256. - Deothora)
2012. szept. 10. 15:30
Ismerek néhány ilyen gyereket. Akiknek intőjük van és még szegények is. Sokan csodálkoznak, hogy miért engedem a fiam játszani náhányukkal. Nos addig, míg az első hülyeség meg nem történik, nem tiltom. Bízom a gyerekemben, bízom benne, hogy nemet mond ha kell. Mert volt már rá példa. Nemet mondott amikor valamit nem tartott helyesnek.
256. Deothora (válaszként erre: 254. - Bekacomb)
2012. szept. 10. 15:10

Nekem általánosban volt egy nagyon jó barátnöm, sülve-föve együtt voltunk, az ö apukája amerikában dolgozott, és még a kilencvenes évek elején, uszómedencés iszonyú nagy házuk volt, nagyon gazdagok voltak, de mi nagyon jól megvoltunk egymással...aztán egyre kevesebbszer jött el velem játszani, és aztán meg nem is akart...én megkérdeztem hogy : - Évi miért nem jössz velem játszani, nincs kedved?

És ö elmesélte hogy, az anyukája megtiltotta neki hogy velem játszon mert, nekem volt egy osztályfönöki intöm, és szegény is voltam, és rossz hatással vagyok rá...mondta hogy ö nagyon szeretne de fél az anyukájától.

Így aztán még öt évig egy osztályba jártunk, de soha többet nem kerültünk olyan közel egymáshoz, csak köszönö viszonyban maradtunk:(((


Nekem akkor az gyerekként nagyon fájt, mert ugyan csak 8-9éves voltam de úgy éreztem magam mint akit megbélyegeztek.

255. titzi (válaszként erre: 252. - Deothora)
2012. szept. 10. 15:05

de aranyos vagy

k vitaminos,ezt még nem hallottam

sajnos ez a jellemző,aztán ez a kontraszelektált réteg viszi a csődbe az országot

2012. szept. 10. 15:04
Annyira elszomorító olvasni a soraidat. Én is úgy tapasztalom, hogy ez már tendencia. Párom egyszer elmesélte, hogy szakmunkásban volt egy osztálytársuk, aki szegény volt. Mindenki tudta, mert sosem ment osztálykirándulásra, és volt ezer más apró jel. Egyszerűen érezték. Aztán az egyik ilyen kirándulás előtt összebeszélt az osztály, hogy mindenki összedob valamennyi pénzt, és meghívják a fiút. El is mentek mind, és nagyon jól érezték magukat. Most, a mai világban valahogy olyan meseszerűnek tűnik ez a történet. Pedig akkoriban is voltak különbségek. Mégis, nem nézték le a fiatalok ennyire nehezebb sorsú sorstársaikat. Akárhányszor eszembe jut ez a történet, elszorul a szívem, és párom is jó szívvel gondol vissza. Nálunk általánosban volt egy lány, akinek a szülei gazdag vállalkozók voltak. Naponta (nem viccelek!!!) több ezer forint zsebpénzt adtak a lányuknak. Az a lány pedig sorra hívta meg az osztálytársait az iskolabüfébe, és vette nekik a csokit. Lehet, hogy ez nem a legjobb példa, de az biztos, hogy hatalmas szíve volt, sosem kérkedett vele, neki mennyi zsebpénze van, és sok gyereknek okozott azzal a szelet csokival örömet. Szívből remélem, hogy ha a most hat hónapos kislányom egyszer suliba megy, akkor is találkozhatom majd hasonló esetekkel. Ha rajtam múlik, akkor biztos.
253. titzi (válaszként erre: 244. - Agnik1)
2012. szept. 10. 15:04

jó lenne,ha a kicsik egyáltalán nem használnának mobilt és microt,számítógépet is bekorlátoznam

nem tesz jót az egészségnek

252. Deothora (válaszként erre: 247. - Titzi)
2012. szept. 10. 15:03
Nem sajnos ez a magyar valóság...ez az amire azt mondtam hogy sajnos nálunk otthon nagyon sok helyen /föleg fontos helyen/ ülnek ilyen "K vitaminos" (K mint kapcsolat) emberkék.
251. spinneli (válaszként erre: 250. - Titzi)
2012. szept. 10. 15:01

Az angolokról..

:)

250. titzi (válaszként erre: 248. - Spinneli)
2012. szept. 10. 15:01
A Saudiakról?Nem értem!
249. nicole.
2012. szept. 10. 15:00
imádom a zsíros kenyeret legalább annyira mint a homárt
248. spinneli (válaszként erre: 229. - Titzi)
2012. szept. 10. 14:59
Csak azért gondoltam, hogy ott éltél, mert nagyon markáns véleményed van...
247. titzi (válaszként erre: 246. - Deothora)
2012. szept. 10. 14:55

azt a mindenit!!!!húúú

na ez a vérlázító,nem az,hogy a külsőségek miatt szétszed a sok prosztó

246. Deothora (válaszként erre: 240. - Titzi)
2012. szept. 10. 14:50

Erre csak annyit mondanék: gimnázium, augusztus, pótvizsga matekböl,a feladat: Pitagorasz tétel bebizonyítása.

Kedves osztálytársnö megfordul és azt kérdezi hallkan: - Pssszt ...mi az a pitagorasz?...

Osztálytárslány sírva jön ki a vizsgáról...anyuka feldúltan eltünik az igazgatói szobában, és láss csodát : nap végére a kedves osztálytársnö négyessel átmegy.

Ugyanez a kedves "hölgyike" közölte gimi elsö osztályában hogy: nekem amúgy is mindegy hogy milyen tanuló vagyok a nagyapám egyetemi docens, az majd betesz az egyetemre...és két évismétléssel és három középiskolával a háta mögött, valóban van egy diplomája a kedves hölgynek....azt hiszem ehhez nem sok mindent kell hozzá tenni nem?...

245. titzi (válaszként erre: 242. - B486c9cf7d)
2012. szept. 10. 14:43

Londonnak megvan a varázsa,talán még Párizsnál is jobban szerethető

de a gyerekek miatt kisebb helyekre esküszöm

244. Agnik1 (válaszként erre: 241. - Winny)
2012. szept. 10. 14:37
Ott a pont:( Sajnálatos de ez van:( Mi erőnkön felül próbálunk mindent megadni a kisfiunknak, de sosem hagyom, hogy dicsekedjen, vagy lenézzen másokat. 3,5éves, épp elkezdődött az ovi, meg a "nézd nekem ilyenem van, az enyém jobb" és hasonló szárnypróbálgatások az ovisok részéről. Sajnálatos hogy már az oviban elkezdődik ez:( Tinédzser korban a mai divat meg a kint van minden, belül semmi és kötelező flegmának lenni alapelv dominál:( Nem is tudom mire mi jutunk el odáig mi lesz:(((
243. Banyaci (válaszként erre: 239. - Deothora)
2012. szept. 10. 14:37
Nálunk nem volt tolongás a munkaközösségi feladatokért. Én bevállaltam,mert tutam, hogy ott akarok lenni tűzközelben. Sikerült is. Szereztem néhány égési sérülést, de eddig úgy tűnik megérte. Így volt lehetőségem csöndben(amíg jobban ment a szekerünk) kifizetni olyan gyerek helyett az osztálypénzt, akiről tudtam, hogy jó gyerek, csak tényleg szegények. Így ő is kirándulhatott. Na és persze senki sem tudta, hogy neki nem kellett fizetnie, csak a tanítónéni az anyuka, meg én. Nem adtunk lehetőséget arra, hogy bárki rákiabálja. Persze azért nem minden gyerekért tesz ilyet az ember.
242. b486c9cf7d (válaszként erre: 237. - Titzi)
2012. szept. 10. 14:26

Izgalmasan hangzik az eletutad igy nehany mondatban! :)

Anglaban szerintem ido kell, mire az ember megszokja, aztan mar rendben van. Anno hozzam is kozelebb allt volna valamilyen nemet nyelvterulet, de nalunk a ferjem a csalad huzo fele, igy o dontott.

241. winny
2012. szept. 10. 14:25

Mit várhatunk?

Lapos kúszásban óvatosan a fal mellett haladunk,hogy ne rúgjanak fel bennünket!

240. titzi (válaszként erre: 239. - Deothora)
2012. szept. 10. 14:21

és a sok ajándékból jobb jegy kerekedett gyakran,aztán könnyebb egyetemi bekerülés,mert hozott pontok jól felturbózva

sajnos ez a magyar valóság

239. Deothora (válaszként erre: 200. - Banyaci)
2012. szept. 10. 14:18

Hali, megint itt vagyok - kis szünetekkel - szóval az osztálykirándulásról jut eszembe: Sajnos a szülök tényleg egy "faj" magának...

Nálunk a szülöi munka közösségbe mindíg csak a tehetösebb szülök voltak benne, és ök döntötték el hogy hova legyen a kirándulás, és mennyibe kerüljön. Nekik nem volt gond hogy a gyerek havonta 1800-2000ft-ot adjon be osztálykirándulásra, viszont az osztály negyedének igen...Így aztán voltunk egy páran akik az osztálykirándulásokat csak, elmesélésekböl ismertük:(


Amikor gimnáziumba jártam nah akkor komolyan megfordult a gyomrom, amikor fogadóórán láttam a hogy a kedves szülök vonulnak a nagy virágcsokrokkal meg ajándékkosarakkal (úgy vitte hogy majdnem orra bukott a lépcsön ki sem látszódott belölle) ..nah akkor hazamentem és azt mondtam anyuéknak hogy én nem szeretném ha ök is ilyenek lennének....dehát ez nálunk társadalmi probléma...a hála pénz is innen ered: mindenki a maga malmára igyekszik hajtani a vizet.


Nem csak az a tanár/orvos stb. hibás aki elfogadja hanem nagyrészt az aki adja, mert pénzzel akar magának meg a gyerekének elönyt vásárolni.

238. titzi (válaszként erre: 235. - B486c9cf7d)
2012. szept. 10. 14:14
most itthon vagyok a picikéimmel,de hiányzik egy picit a pörgés is
237. titzi (válaszként erre: 235. - B486c9cf7d)
2012. szept. 10. 14:13

8 éve élek itt,másnaptól itthon éreztem magam,mert kellemes otthonom és környékem van

de a munkam miatt sokat utazom,és szabadidőmben is szívesen utazom

és a családom miatt is utaznom kell

nagyfiam Svájcban tanul,emiatt gyakran megyek oda is

szóval nagyon sok kulturat ismerek jól

236. titzi
2012. szept. 10. 14:11

Húúú,jelenleg francia-holland-német nyelvetületen

azelőtt éltem Svájcban,azelőtt éltem saudi arábiában,de dolgoztam mar egyiptomban is,mernök vagyok,olajjal foglalkozom

235. b486c9cf7d (válaszként erre: 229. - Titzi)
2012. szept. 10. 14:08

Hol elsz?

Nekem jo 2 ev kellett, mire megszoktam- az elozo orszagtol nehezen szakadtam el, de most mar rendben vagyok es kezdem Londont igazan megszeretni.

2012. szept. 10. 14:07
en se szeretek itt lakni,de a penz az jo....
2012. szept. 10. 14:07
nem olvastam a sok-sok hozzászólást, de nekem nagyon tetszik a cikk és sajnos elszomorít a helyzet:( A zsíros kenyeret szeretem és a gyerekeim is, a cuccaink nagy része turkálós vagy kínai és csak remélhetem, hogy sosem lesznek célpontok... Ha megtudnám, hogy ilyen becsmérlő társaságba keverednek nem is tudom mit tennék...első körben nagyon kiakadnék:((((
❮❮ ... 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 ... ❯❯

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook