Pedagógiai módszerek manapság (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Pedagógiai módszerek manapság
Syria igazat szólt! ;)
Mi kellene, hogy jó legyen. :) De az úgy sem lesz.
"szakemberekkel feltöltött, felelős minisztérium"
Ez itt ki van zárva, minden területen. :(
Már rég elmentek legtöbben, hiába bármilyen minisztérium, ezek meg... :(
Meg bizony!
Már gondoltam rá, hogy már csak egy kis remény miatt betegyem-e, háááát itt van:
Ismételném magamat: minden az egyedi jellegzetességektől függ. Egy ADHD-sból ugyanúgy lehet sikeres sebész, programozó, óvónő, biciklis futár, bróker, író, pszichológus, kutató... mint egy normálisan bekötött emberből. Mondjuk, bárhogy próbálom, két munkát nem tudok elképzelni egy ADHD-snak: a múzeumi teremőrt és a klasszikus, szalag mellett dolgozó gyári munkást.
Nem is kellkivetelezzen a felettese. Mert olyan teruleten fog dolgozni ahol urambocsa meg elony is a hiperseg. Vagyunk igy paran ;)
Nem csak a linearis sulibanmegfelel fonoknek megfekel eletut letezik. Szerencsere ennel sokkal sokkal szinesebb a vilag. Ahol a hipereknek magyon is megvan a sajat helyuk.
Mázlista vagy, hogy ennyire tudatlan lehetsz ebben a témában. Ez azt jelenti, semmilyen módon nem szereztél saját tapasztalatot...
Más kérdés, hogy véleményt és bírálatot azért írsz olyanról, amihez nem értesz semennyire. Pedig az érintett szülőknek pont a hibáztatásra nincs szükségük.
Én elfogadom ezt az álláspontot is.
De azt sem árt figyelembe venni, hogy az esetek nagy-nagy százalékában túltolják ezt a dolgot és sok kigyerekre (anyuka, óvónéni vagy más nyomásra)rányomják hogy ilyen vagy olyan "zavaros". Pedig lehet csak figyelni kéne rá a szüleinek.
Kedves Anyucikóni! Csak a nagyon szűklátókörűek hiszik, hogy az sni=hülye.
Az én gyerekem is érintett, ezért is örülök, ha valaki ilyen cikket küld. Ha csak egy ember is rájön, hogy tévesen gondolkozik az sni, adhd, autizmus témában, már jó.
Hoxa
Nekem is elsős a kislányom, imádja az iskolát persze... csodás tanító néni, szeretik egymást, de ettől még nem jelenti azt, hogy nem látok....
Van egy 26 és egy 23 éves gyermekem is, szerencsés voltam velük az iskolában, de jártam szülői értekezletekre és fogadóórákra,szereztem tapasztalatokat.
(Nem mellesleg a pedagógia a hobbim, tehát még olvasott és tájékozott is vagyok a témában. :)
Az én fiam épp most kezdte az első osztályt. Imádja. Valószínűleg a tanítónénik is szuperek lehetnek, nem tudom, én nem ismerem őket. De azt mondja, nagyon jó tanulni. És mikor rákérdeztem, hogy nem rossz-e egyhelyben ücsörögni ilyen sokat, akkor határozottan mondta, hogy nem, mert tökjó, hogy tud közben pihenni és mégis hallgathatja a tanítónénit, hogy milyen okosakat mond. :))
És amúgy meg -ha vissza tudsz emlékezni a saját elsős élményedre- nem kell végigülni, mert hol felállnak énekelve kicsit átmozgatni magukat, hol kihívják őket felváltva táblához vagy csak a tanári asztalhoz, szóval mozgatják őket eleget.
Nem jó, sőt kifejezetten rossz... és nagyon szomorú, hogy meg kell bélyegezni ahhoz, hogy észrevegyék, hogy MÁS, hogy minden gyermek MÁS, és minden gyermek MÁSféle hozzáállást igényel!
(... és nem normális, hogy gyerekként végig kell ülni, 30-45 percet)
És miért jó, ha alapból megbélyegzik a gyereket, hogy ő "hülye"?
15-20 éve sem kezdték kategorizálni a gyerekeket. Iskolaérett vagy sem. Fel kell venni a ritmust. Ha nem tudja lehet korrepetálást kéni, vagy 3x annyit gyakorolni vagy elmehet a kisegítőbe is.
Nem értem miért kell ebből ekkora ügyet csinálni. Minden gyerek valamilyen szinten "figyelemhiányos". Mert baromira van neki más "dolga" , mint esetleg 30 percig egy témára figyelni. De épp ezt mutatja az iskolaérettség. Ha bizony megérett rá, akkor végig fogja majd ülni a tanórát is. És sztem a tanítóknak is az a céljuk, hogy figyeljenek rájuk.
Igen, de itt ilyen nem lesz, kevés a tanár. Mondjuk én is kb. 30 gyerekkel tanultam együtt :)
Valahogy mégis sikerült. De más világ van, és semmi sem változott, vagyis de, csak hátrányára.
Úgy látom, te sokkal jobban tudod ezt, mint az orvosok...
Csak elég rosszul!
"A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. A magyar megfelelő: szétszórtság nyüzsgéssel vagy nélküle. Betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekinthető az eset súlyosságához mérten. Gyakran egyszerűen csak hiperaktivitásnak tekintik, holott létezik hiperaktivitás a figyelemzavar és más tünetek nélkül."
Persze mindenkit érnek rossz hatások. Csak az nem mindegy, hogy ezt a gyermek hogyan dolgozza fel és ebben a szülő hogyan segít neki.
És itt nyilván nem az iskolás korosztályra gondolok elsősorban, hanem a kisgyerekkorra. Inkább az 1-4 éves kor közti időszakot gondolom itt vízválasztónak ezen a téren.
Ezen az alapon a világ összes gyereke sni és adhd-s lenne. Nincs olyan gyermek, akinek ne lenne lelki sérülése gyermekkorában.
A lányom pl. három napig sírt és belázasodott, amikor rájött, hogy a "tanító néni hazudik"... és persze elvált szülők gyermeke is. Nem lett adhd-s!
Aha.
Hidd ezt.
Mert nem a család okozott neki valamilyen lelki törést!?! Gondolkodj már kicsit! Az az agy valamiért másképp működik most. És ezt neked kell tudni mitől. Mert nem igy született.
Sok sok éves meggyőződésem, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók évenkénti munkaalkalmassági vizsgálatát (vérnyomásmérés, látásvizsgálat) szigorú pszichológiai alkalmassági vizsgálattal kellene kiegészíteni.
Gyanítom, hogy megcsappanna a létszám, ezért ez az elgondolás utópia marad.
Te az emberi butaság reklámarca lehetnél. Tájékozódj, mielőtt kiöntöd a szádból a hülyeséget!
SNI-t nem húznak csak úgy senkire, különböző bizottságok előtt kell felmérni a gyereket, 2-4 órás kivizsgálások után adják a plecsnit és rendszeresen felülvizsgálják.
Az ADHD egy létező agyi funkciózavar és nem olyanokra mondják, akik nem fogadnak szót az óvónéninek, hanem akik nem tudják a figyelmüket koncentrálni és ehhez még hiperaktivitás is társul, ami nem viselkedési és nevelési hiba, hanem az agyi működés rendellenessége okozza.
Pont így, ahogy írod.
Meg annak a felismerése, hogy a manapság elvárt módszerek miben nem jók, és hogyan lehet azokon változtatni önerőből.
A legnehezebb a jó pedagógus megtalálása. Iskolaválasztáskor ez lehetne az első szempont. Biztos, hogy szerencse is kell hozzá.
További ajánlott fórumok:
- Alternatív terápiák és diagnosztikai módszerek fizikai, kémiai, biológiai alapjai
- Szuper hatékony és nem túl munkaigényes takarítási eszközök és módszerek érdekelnének, amit az egész házban alkalmazni lehet!
- Fogamzásgátló módszerek
- Milyen módszerekkel lehet fejleszteni a vakon gépelést?
- Szorongás ellen milyen módszereket ismertek? Használhat a jóga, ÉFT?
- Tuti fogyási módszerek, lusta embereknek