Pedagógiai módszerek manapság (beszélgetős fórum)

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy tévedek, soha nem szoktam olyasmibe beleblöffölgetni, amiről nincs ismeretem.

A lányom kiváló pedagógus, az aktuális fennhatóság embereit az iskola igazgató az ő bemutató óráira viszi, tehát ELVBEN nagyon jól megfelelhetne az elvárásoknak. De! Nem csak okos, hanem lelkiismeretes is, így megtalálja azokat a lehetőségeket amikkel a gyerekek építését szolgálja, anélkül, hogy birkamód követné az "idióta rendelkezéseket". Szerencsére jó pár fiatal van még a tanári karban, aki hasonlóan gondolkozik és dolgozik. Hadd ne támasszam ezt alá különböző metódusok felsorolásával.

Az a lényeg, hogy egy jól képzett (és jó gyakorlati helyeken tanult) pedagógus lehet nagyon jó pedagógus, ha igazán akarja, akkor megtalálja a módját. Biztos, hogy nem fél-műveletlen gyerekek kerülnek ki a keze alól.

Amúgy az, hogy "emberi erőforrás" mint megnevezés már minimum 15 éve teljességgel elfogadott, nem ám 2018-ban. Ez egy szakmai kifejezés, a segítő szakmákban dolgozók tudják, hogy mit jelent.

Ilyen itt sosem lesz... :(

A problémás gyerekekkel meg sajnos nem is akarnak foglalkozni. Nagyon nagy baj ez!

Mert olyan nagy a családbarátság! ;)

A szülők egy részének munkát, bérlakást kéne esetleg adni, mert a gyerekeknek mégiscsak a szülőknél van a legjobb helyük. De nálunk már a szegénység miatt is elvehetik őket. Máshol meg segítik, hogy együtt maradhassanak.

Nincs elég nevelőszülő. Egy-egy családban van 5-7 gyermek, hogyan szocializálódnak? Sérültek, egy-két gyerek családonként lenne az ideális, hogy kapjanak kellő segítséget, szeretetet, figyelmet. ...

Lényeg a lényeg, ömlik be az - önhibáján kívül - problémás gyermek az oktatásba.

Már nevelőszülőkhöz adnák mindet...

Államilag lehetne megoldani ezt a helyzetet, de nem hinném, hogy lenne rá akarat.Pedig nem lehetetlen, csak nagyon nehéz.Ezért nem is foglalkoznak vele. :(

Mindenhova elérnek?

Mi van a család nélkül, állami gondoskodásban élő gyerekekkel? (Ugye tudjuk, hogy az állam nem túl "jó gazda".)

"Azokkal a gyerekekkel mi legyen, akik tulajdonképpen nem tehetnek arról, hogy oda születtek, ahova?"

Azoknak a családoknak segíteni kell. Vannak civil szervezetek erre. Az államra nem lehet számítani, de rájuk igen!

Nem várható semmi jó... :(

A mi adónkból az egyházi iskolákat támogatják. 3x annyi pénzt kapnak, mint az állami iskolák. Hát az embereknek ez jó, mert letojják!

Én szívesen venném, ha az unokáimat elvinnék innen - más országba. :( Mert, hogy fognak itt boldogulni?

Igen. Előfordul. De akkor legyen kedves a bántalmazott egyén nem szaporodni, ha képtelen normálisan viselkedni egy kisgyerekkel. Ha meg készen áll a szülői feladatokra, akkor viselkedjen is úgy, hogy a gyerek megkapja a megfelelő érzelmi törődést is.

Ez a sztori is amit Idhikai is írt...anya ellöki a gyereket ha az meg akarja ölelni. Teszentszar! Az én fiam is állandóan bújik, meg simogat, meg ölelget, de sose lökném el. Még ha forró serpenyő van a kezembe is szépen közlöm vele, hogy ez most nem alkalmas a simsimhez. :D

100 évvel ezelőtt ugyanez:

"Aztán nehogy panasz legyen rád!"

Egyetértek.

Sajnos, manapság sokan a megélhetés miatt vállalnak több gyermeket is egy családba vagy pusztán hagyományból.

Azon nem gondolkodnak el, hogy milyen nevelést tudnak majd számukra biztosítani.