Pánikbetegség - Tapasztalatok. Kinek mi segített? (beszélgetős fórum)

Szia,

A problémád első részével (magával a rohamokkal) még én is küzdök. Ezért a 2. részével lenne 1-2 mondatom :)

- Egy cipőben járunk és tudom miket élsz át de nyugi. Első fontos dolog, hogy valahogy próbáld meg elfogadni, hogy ez van most veled. Nem örökre. Ez nem 1-2 nap alatt fog elmúlni, szóval egy "picit" meg kell barátkozni vele.

- Gyógyszer az az elején segít kicsit csillapítani. Igaz nem jó nagyon felvinni az adagot. Az a reggeli fél (napközben még 1 fél talán) és este egy egész (hogy tudj aludni) az jó. Fontos, hogy mindenképpen menj el szakemberhez (pszichológus). Ettől te nem leszel kevesebb.

- Mi az hogy mit szólnak hozzá a kollégák?? Biztosan érdekelni fogja őket, de nehogy már ettől parázz, hogy ők mit mondanak? Kit érdekel.

- Biztosan lesznek még rohamok kisebbek is nagyobbak is. Ha kezded érezni a legfontosabb, hogy próbálj megnyugodni. Olyankor próbálj kényelmesen elhelyezkedni, és csináld a légzésgyakorlatot. (Nagy belégzés orron, 4-5 másodpercig bent tart, majd nagyon lassan szájon ki)

- Ajánlom még naponta a relaxációt. ( [link] Ennek van folytatása is. Naponta legalább 2x érdemes megcsinálni. Fontos, hogy nyugodt helyen csináld ahol nem zavar senki. Ülve is lehet, de jobb ha kényelmesen lefekszel (kezed lábad ne legyen keresztbe kezeid tenyérrel lefelé magad mellett), és próbáld gyakorolni amit hallasz.

Persze, hogy fogsz még normális életet élni. Ez nem egy olyan amivel életed végéig kell küzdeni. Ha akarod is és teszel érte pár hónapon belül teljesen el tudod tüntetni. Én is ezen az úton haladok, és már sokkal jobb mint az elején.

Bármi kérdésed van nyugodtan írj, akár email-t is.

Üdvözlök mindenkit!

Pár történetet elolvastam itt a fórumon és ez arra sarkallt, hogy leírjam a sajátomat. Kicist hosszú lesz.

húszas éveimben járó férfi vagyok, az utóbbi hónapokban sok negatív élményem volt. Bele értve ezekbe közeli hozzátartozók halálát is. Előző munkahelyemet ott hagytam, mert nem tetszett, az egyik "kollegával" meglehetősen rossz volt a viszonyom, így átmentem egy másik helyre. Ezzel párhuazmosan csinálzam egy vállalkozást, mely elég csúfos véget ért náhány hónapon belül. Szóval stressz az van bőven..

Egyik vasárnap este autózni indultunk a párommal, mikor is hirtelen elkezdtem remegni, úgy éreztem, majdnem elájulok, a mellkasomat nyomta valami, levegőért kapkodtam. Nagyon megijedtem, de valahogy sikerült haza vezetnem. Hazaérkezésem után megmértem a vérnyomásom és 160/100-as érték jött ki, 140-es pulzussal. Úgy döntöttünk, kihívjuk az ügyeletet. Ők kijöttek, megvizsgáltak, majd közölték, hogy minden rendben, pihenjek sokat, ne idegeskedjek.

Megfogadtam a tanácsukat, próbáltam nyugodtabban élni, kicist visszább venni, ami eredményit hozott. Nem volt ilyenem körül-belül másfél hónapig. Aztán...

Munkába menet hirtelen megint elővett a már imént leírt, sok fórumózó által sajnos igen jól ismert tüneteggyüttes. Bértem dolgozni, ott aztán fokozatosan megszüntek a bajok, de haza menet az úton ismét elkezdődött minden. Ez így megy szinte napi rendszerességgel azóta.

Egy alkalommal itthon lettem olyan "rosszul", hogy kihívtam a mentőket. Kiérkezéskor csínáltak egy EKG-t, és a mentőorvos közölte velem, hogy semmi bajom sincs, a vizsgálat eredménye negatív, nem indokolt bemennem velük, ha gondolom, keressem fel a körzeti orvosomat. Így aztán nem mentem velük, kezembe nyomták az elkészült EKG regisztrátumot és angolosan távoztak.

Rá három napra elmentem a háziorvosomhoz, aki nem különösen törődött a dolgaimmal. Írt fel Xanaxot és Nebivololt, illetve írt egy beutalót laborvizsgálatra. Haza mentem, a béta blokkolóból be is vettem egy negyedet, mondom próbáljunk rá, hátha, de a Xanaxot nem mertem bevenni, mert sok rosszat hallottam és olvastam róla. Alig, hogy bevettem a gyógyszert, jött egy újabb rohamom Most a szokottnál jobban megijedtem, mert nem tudtaam, hogy a gyógyszer egyik nem kívánatos hatása-e ez, vagy csak a szokásos roham. Az ijedség még jobban felfokozta a tüneteket. Azt hittem, végem van...

MInt minden roham, idővel ez is elmúlt, de dolgozni nem mertem bemenni, így otthon maradtam. Másnap reggel úgy tűnt, minden oké. Bementem a munkahelyre. Ott is jó volt minden, még nem egyszer csak megszédültem. Elmenetem hát inni egy pohár vizet, vissza értem az aszatolmhoz, de addigra már olyan hevesen vert a szívem, hogy majd ki ugrott. Jött a szokásos mellkasi nyomás, de ezúttal a szemem eőtt sárga karikák jelentek meg, hullámzott a talaj is. Szóltam a csoportvezetőnek, hogy nem vagyok jól, haza szeretnék menni (valahogy). Ő elengedett, csak kérte, hogy szóljak a nagyfőnöknek is. Bementem hozzá az irodájába, de addigra még roszabbul lettem, mentőt hívtak. Itt már nem volt mese, bevittek a sürgősségire. Ott aztán mindnféle vizsgálat, még vért is vettek vagy öt kémcsővel. Itt sem találtak semmi komoly bajomat, csak egy kis szívzörejt, de annak nincsen semmi jelentősége, illetve alacsonyabb kálium szintet állapítottak meg. Adtak két szem gyógyszert (Frontin és Nebilet), és haza engedtek.

Másnap megint elmenetem a háziorvosomhoz, aki mondhatni lecseszett, hogy ez nem is betegség, csak bebeszélem magamnak, mondhatni hülye vagyok, mert hisztizek. Nem esett valami jól ez a megynilvánulása, segítségért mentem oda, mondjon valamit, erre ezt kapom.

Azóta itthon vagyok, szedem a Xanaxot (reggel egy fél, este egy egész) és két rohamom volt, tegnap délelőtt egy nagyobb és szerda este egy kisebb. Holnap mennék ismét dolgozni, de félek, hogy mit szólnak a munkatársak, elvégre csak látták, hogy elvisz a mentő. Félek továbbá az újabb rohamoktól, nem tudom, hogy mi lesz ezután. Fogok-e valah újra normális életet élni? Mert ez nagyon leronja az emberek életminőségét, de ezt itt nem kell ecsetelnem. Nem szeretnék Xanax függő sem lenni. Kicsit attól is félek, hogy ennek a szernek milyne messzemenő mellékhatásai lehetnek. Nem béníthatja le a légzésközpontot alvás közben? Bocsi, ha hülyeségeket kérdezek, nem vagyok szakember.

Szóval nem jó ez így. Külön elnézést kérek, hogy egy novellát írtam ide nektek. Kitartást kívánok mindenkinek, aki hasonló problémákkal kűzd!

Szia!

Szerintem ez a "betegség", nem győzhető le, sem, akaraterővel, sem pedig kitartással, csakis megértéssel.

Olvasd el, Szendi Gábor: Pánik -Tények és tévhitek c. könyvét.

Szia,

Én értem és tudom, hogy ez betegség csak úgy győzhető le, hogy erősek, kitartóak vagyunk. Akaraterőm az élet során többször is megmutatta nagyságát, így szerintem azzal nem lenne probléma. Lehet eddig a rossz irányba mentem? Vagy valami rosszul csináltam?

Sziasztok.

Új vagyok még az oldalon. Elég sokat visszaolvasgattam a fórumban, és ezért merem én is megosztani a történetem.

A 20as évei elején járó fiatal fiú vagyok. 2011 szeptemberében felkerültem a fővárosba addig soha semmi bajom nem volt, sőt mondhatni igen csak erőteljes életet éltem. (Alkohol, buli, dohányzás) . Az előtt is de utána is nagyon (nagyon) sok energiaitalt ittam. Volt hogy napi 2-3 0.5l-es is lecsúszott. Egyszer viszont egy olyan nap amikor egész napra jutott 3 zh és emelett semmit nem ettem + 2 0.5l-es Hell és fél doboz cigi, este 7 órára a zh közben lezsibbadt a bal karom és olyan rosszul voltam, hogy azt hittem meghalok. Nahm ez után kezdődött minden. Először a szívemre gondoltam, és a melegre hogy a vérnyomásom ment fel (egyébként is elég alacsony: 90-100 körül szokott lenni). EKG, vérvizsgálat semmit nem mutatott ki. Az orvosom felírta a frontint, és jelezte ha nem megy akkor muszáj a szakember. Pár hónapra rá muszáj voltam szakemberhez fordulni. Voltam pár alkalmat, de nem jutottunk előrébb. Sokat nem tudtam meg miért lehet ez. Utána csináltuk a kognitív terápiát. Aztán gondoltam miért járjak ide nem kapok semmivel sem többet mint ha otthon csinálom + légzés gyakorlatokat is megtanulom. Azóta is folyamatosan vannak tünetek. Ez így nagyban kihat a munkámra is mivel már teljes állásban dolgozok.

Ja miközben pszichológushoz jártam szépen fokozatosan leraktam a frontint (ezelőtt 3x1-et szedtem 0.25-ösből) Azóta mikor hogy jön rám beveszek néha belőle. Többnyire napközben van a munkahelyemen és a haza utnak a felén jelentkeznek a tünetek. Ha otthon vagyok akkor már nem vagy csak nagyon ritkán jön elő. Főleg elalvás előtt.

A baj az, hogy már egyre nehezebben lehet bírni, főleg úgy hogy a munka mellett még pár dolognak meg kell / meg szeretnék felelni és ez a betegség közbe szól. Ez a legrosszabb amikor megígérsz valamit, és e miatt nem tudod teljesíteni, és látod a másiknak az arcát, vagy tudod mit érezhet.

Nem ment el az életkedvem. Szeretek élni, vagyis szeretnék élni :) Néha próbálok visszagondolni milyen volt az amikor semmi bajom nem volt, de már nem tudok arra sem visszaemlékezni, és e miatt még a reményem is kicsit lankad, mivel nem tudok mihez mérni.

Próbálom kérdezni magamtól mi lehet a baj? Soha nem voltam "szülő függő", szóval ennek a hiánya kilőve. Barátnőmmel nagyon jó a kapcsolatom + mindenben segít. Munkával vannak kisebb problémák, de melyik helyen nincs. Nem tudom sokkal régebbre vagy mélyebbre kellene menni? Nem tudom.

Szívesen várok olyan ötleteket amikkel esetleg ha nem is teljesen, de javítani lehet ezen (tea, étrend, praktikák stb...). Én már annak is örülnék, ha csak minden 2. nap lenne rohamom és nem naponta 2-3 :(

Elég sok mindent ezen kivül is (nem akartam nagyon hosszú lenni) megtapasztaltam, átéltem stb... Tehát ezeket szívesen megosztom veletek ha kérdezitek.

Sziasztok!

volt már valakinek olyan tünete,hogy ég a torka ,néha a nyelve is ???Meg néha azt is észre vettem ,hogy van néhány étel mintha az is marná amikor fogyasztom,mi lehet ez talán ez is ideg?

Az utolsó mondatocska véletlen került oda, nem múlt el.

BALI

Sziasztok!

Úgy néz ki én is pánikos vagyok, már pár éve, de ez nem rég derült ki.

Nekem már volt nagyon durva hasi pánikom 2 évig minden nap.

Egy este rosszul lettem a spar-ban, pénztárnál sorban állás.Csőlátás, reszketés, gravitáció 100x-ára nőtt, nagyon gyenge lettem, szédülés, hideg veríték, iszonyú erős hányinger, gyomorszáj görcs, ájulás érzés, sápadtság, nagyon gyors, erős pulzus.

Tesóm kivitt a kocsihoz, beültünk irány haza.

Alig bírtam megtenni 10 lépést a kocsitól a szobámig.

Lefeküdtem, egyik tünetem se múlt el, sőt 2 óra múlva iszonyú erős hasmenés tört rám, akkor éjjel 22x ment a hasam.

Egész éjszaka ez ment, sőt utána még hónapokig egész nap.

Sürgősségi 3 hét elteltével, mivel háziorvosom belemagyarázott valami erős fo.ós vírust.

Sürgősségiről már ki sem engedtek irány bél és gyomor tükrözés, mivel olyan durva fájdalmaim voltak+a hasmenés, hogy azt hitték chronom van+ durva gyomorfekély.

Sehol semmi, se lent , se fent a gyomromban.

15 kilót fogytam, anorexiásnak néztek már.

Aztán már nyelési nehézség lépett fel, majd mondhatni képtelenség, csak a folyadék ment le.

Újabb tükrözés: nem volt se nyelőcső gyulladás, se semmi más.

Hasi tüneteim olyan durvák voltak (fájdalom, görcs, égés), hogy létezni nem bírtam tőlük csak feküdtem az ágyban és fetrengtem, hányinger ébredéstől- ájulásig.

Aztán egy nap ez elmúlt, szinte csettintésre, amin totál meg voltam döbbenve.

Csakhogy helyette fulladás jelentkezett, meg mellkasi görcsök, de olyan hogy ledöntöt a lábamról, és anyámnak kiabáltam, hogy most van nagy baj, mert nem megy be a levegő....persze bement, egy-egy ilyen roham után elemi fáradtság.

vagy pedig középen nyomott, szorított, de úgy hogy alig bírtam levegőt venni, ekkor se találtak semmit sose.

A mellkasi panaszaim is non-stop vannak, ébredéstől- ájulásig, ha alszom semmi gond, de mihelyst kinyílik a szemem kezdődik a móka.

Csináltak 24 órás holtert is, 90-es átlag megaherz.

Pulzusom folyton magas, 95 alá nem megy, de volt már 140-is nem is egyszer.

Kérdésem hozzátok az lenne, hogy nektek a fulladásos-nehéz légzéses tünetek hogyan mennek végbe?

Hol fáj, mit éreztek, (mellkas, hát, középen, szorít vagy nyom, nyilal, görcsöl, kilégzés vagy belégzés nehéz, légzés elakadás, remeg a mellkasotok itt-ott mintha ideg rángana benne?) ?

Légyszi írjatok!

Szép estét!

Bali

Ilyenekre volnék kiváncsi

Aztán egyszer csak ez elmúlt

Sziasztok,

igazabol az en tortenetemnek happy end lett a vege , bar meg nem mondom 100 szazalekban gyogyultnak magamat.

Azegesz sok sok evvel ezelott kezodott, igazabol hosszu evek alatt folyamatosan nagyon nagy megrazkodtatasok ertek amiket szepen sorjaban elfolytottam magamban. Olyanok mint 3 even at csaladtagok (apukam, nagymamam, kutyam- nekem o is csaladtag volt) elvesztese, csaladi vallakozas leegese, parkapcsolati szakitasok, voltak. szoval minden ami kellett. Azonban az utolso csepp a poharban tavaly kovetkezett be amikor kiderult edesanyamrol h mellrakja van. Plusz egy kapcsolat amitol nagyon nagyon sokat remeltem tonkrement.

Ekkor mintha benyomtak volna egy gombot olyan szintu szorongas, es kenyszeres gondolatok tortek ram, hogy hosszu hosszu honapokon keresztul voltak. nem voltak mindennapjaim, csak azt vartam, hogy hazaerjek es aludjak, de meg akkor is csak a gondolatok jottek a fejemben es nem birtam kiverni belole.

Egyetlen tamaszom volt a munkam, illetve probaltam megvalositani olyan terveket amiket regota szovogettem. Elkoltoztem otthonrol, megjobban figyeltem a munkamra rengeteget dolgoztam.

Elkezdtem terapiara jarni es paroxatot szedni. neha azonban ugy ereztem , hogy nincsen ebbol az egeszbol kiut.

A sotetsegbol akkor kezdtem el kijutni amikor megismerkedtem tavaly decemberben a baratnommel. Akivel egymasnak teremtettek minket. par honappal kesobb ossze is koltoztunk es egyutt vagyunk a mai napig, imadom ot.. munkamban kaptam eloleptetest ami meg tobb munkat kihivast von maga utan szoval a karrieris rendben volt , van a mai napig ( egy olajceg penzugyi elemzoje vagyok). azonban a szorongasaim a rendszeres terapia hatasara elo elo kerultek. Nem ertettem h miert. Amig egy nap anyukam nem adott a kezembe egy etrendkiegeszitot, hogy" tessek kisfiam igyad meg szepen ezt. "Kiderult , hogy miutan megmutottek, o ezt szedte, mai napig is szedi , es hala Istennek teljesen rendben van. Elobb epp egy golfversenyen szerzett kuparol kuldott fotot.

Szoval beszedtem, pontosabban megittam azt az italt. Onnantol kezdve minden nap ittam. Es utanna neztem ennek a termeknek, es meg tobbet megtudtam rola. Megtudtam, hogy van meg ket masik fajtaja is. ( bocs most latom , hogy kihagytam, a Kyani termekekrol van szo) Szoval szedem mai napig rendszeresen mai napig szedem, es kijelenthetem h 100 szazalekik elmultak a szorongasaim a kenyszeres gondolataim. persze jarok terapiara, ugyanugy, de nem a kenyszeres gondolataimrol beszelgetunk hanem valos problemakrol.egy nap azon gondolkodtam, hogy hogyhogy eddig nem hallottam rola. Elhataroztam, hogy foglalkozni fogok evvel ceggel es megprobalom eljuttatni a tortenetemet, kalvariamat, es annak megoldasat. ( persze megint csak mondom h ez csak hozzasegitett. nekem ez valt be. ) beregisztraltam ide is, h leirjam a tortenetemet, es h segitsek sorstarsaimnak. Ha gondoljatok, itt vannak az elerhetosegeim, irjatok egy emailt, nagyon szivesen elmondom tortenetem reszletesebben es azt is, hogy mit tud ez a szamomra "csodaszer".es megfogadtam h annyi embernek fogok segiteni ahanynak csak tudok.

keressetek batran.

minden jot kivanok nektek,

Vajnoczki Bence (bvajnoczki@aol.co.uk)

Nem, azt így nem lehet kijelenteni, hogy a 10 mg, így hogy éppen 10 az kevés. Azt lehet csak mondani, hogy valakinél esetleg kevés. (Mintha írtad is volna, hogy a doki akarta is emelni. Már ugye az is furcs, hogy miért pont 10, éppen kerek szám a jó és mindenkinél?)

Én is szedtem SSRI-t 2 évig, bár nem ezt. Ennyi idő alatt biztosan nem üt vissza egyik sem. És a mostani állapotod is az idegrendszeredre hat, honnan tudod, hogy az nem rombolja? Esetleg még jobban is.

Köszönöm hogy irtál,kicsit megnyugottam.Remélem azért egyszer csak helyre jövünk,mert rossz igy élni,körülöttem vidám emberek én is probálok úgy tenni pedig az agyam nincs is ott sajnos.:-(

Néha beszélhetnénk ha gondolod,talán úgy könnyebb ha az ember beszél róla ,sajnos ezt én itthon nem tudom megtenni,mert kinevetnek dilisnek tartanak ,,hagyál a hülyeségeddel"És ezzel magamra maradok.

Akkor nem megfelelő a gyógyszer. Vagy az adag. Az aluldozírozott mennyiség hatása leginkább 0. Hogy kinek mennyi az annyi, az változó, de a Cipralex 20 mg-ig is emelhető.

A gyógyszerektől nem kell félni. Pláne úgy, hogy a mellékhatásokra nem is panaszkodtál, talán mert nem is jelentősek. Akkor meg miért baj, ha szedni kell?

En megertelek. En egyszer fel evig nem aludtam, szinte egyaltalan. Es senki nem hitt nekem, nagyon rossz volt. :( Jottek azzal, hogy egyek banant, meg igyak meleg tejet! Mindenki aludt, meg az ujszulott lanyom is, csak en nem.Csak forgolodtam es kinomban en is sirtam.

Mondjuk en nem panik beteg vagyok, hanem "csak" depresszios.