Pánikbetegség - Tapasztalatok. Kinek mi segített? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Pánikbetegség
Sziasztok! Bocsi, hogy itt reklámozom ,de van egy nagyon jó termék, ami ezeket a betegségek tüneteit nagyon jól tudja enyhíteni!
Én is használtam és tényleg csak jót tudok róla mondani. Viszont az én alap problémámat nem oldja meg, ezért én megvállnék tőle és inkább olyan alklamazza aki több hasznát veszi.
Nekem is van egy betegségem, amit eddig nem diagnosztizáltak és amig nem tudtam mi a baj, addig használtam, csakhát az én esetembe ez kevés!
Ez egy kizárólag gyógynövényekből álló termék a
neve Stimaral! Energy cég gyártja.
Ha érdekel akkor vaterán keresettek rá
Energy Stimaral-ra!
Sziasztok! Megosztanám veletek a történetem és kínálnék egy lehetséges megoldást is a pánikbetegségre. 21 éves vagyok és évekig küzdöttem ezzel a betegséggel. Télen/stresszes időszakban gyakrabban jöttek a rohamaim. Kezdetben a tünteim csupán szorongásos jellegűek voltak, majd jöttek a rohamok: halálfélelem, szívdobogás érzés, felugrott végnyomás, a fejemben tompaság érzet. Az utóbbi egy évben olyan erősek lettek a rohamok, hogy jónéhányszor a mentőket is majdnem kihívtam. Stresszhelyzetben már MINDIG kijött, tudtam, hogy, ha elmegyek vizsgázni, akkor meg kell majd küzdenem egy rohammal. A teljesítőképességem romlott, ezáltal depressziós tüneteim is lettek. Az utóbbi fél évben különböző vizsgálatokon estem át, hogy elmúljon a betegségem. A kórházban teljes körű vérképet csináltak, MINDEN eredményem tökéletes volt. A kardiológián csináltak EKG-t, az is tökéletes. Kaptam 24 órás holtert, annak az eredménye is jó lett. Ezek után a belgyógyászom antidepresszánst írt fel nekem. Természetesen nem szedtem be. Xanaxot is kaptam, hogy, ha jön a roham, azzal mulasszam el. Kipróbáltam. SEMMIT nem hatott a Xanax. Álmos lettem tőle és fáradt, de a rohamom ugyanolyan erővel jött ki. Miután megvolt a sok vizsgálat kevesebb pánikrohamom volt, mert kissé megnyugodtam, hogy nem szervi baj okozza a tüneteimet. De továbbra is ott volt a szorongás, nem éreztem jól magam. Az időjárás változásra pedig iszonyatosan érzékeny lettem. Elmentem masszázsra, szaunába, jógázni. SEHOL nem tudtam elengedni magam, nem használt semmit egyik sem. Majd pár hónapja késett a menstruációm. Elmentem a nógyógyászhoz, elmondtam neki is a pánikrohamaimat. Azt mondta a kórházban anno nem csináltak meg minden vizsgálatot. Elküldött terheléses vércukor vizsgálatra és mondta, hogy nézessem meg a D vitamin szintemet is, mert ő arra gyanakszik. A terheléses vércukor eredményem jó lett, viszont D vitaminból KÓROS hiányom volt/van. A doktornő azt mondta, ilyen D vitamin hiánnyal állandóan sírna, de ne aggódjak én rendben leszek, csak napi 6000 ne D vitamint tömjek magamba. Úgy is tettem, és hihetetlen az eredmény. 2 hete szedem naponta az adagot és azóta EGY pánikrohamom sem jött ki. Vizsga közben sem. Izgultam ugyan, de ennyi. A pulzusom is helyreállt, nyugalmi helyzetben sem magas. Végre tudok aludni és nincs félelem érzetem sem. Nem tudom, hogy ki milyen vizsgálatokon esett már át a pánikbetegsége miatt, de MINDENKÉPPEN NÉZESSÉTEK MEG A D VITAMIN SZINTET! Nem tudom, hogy végleges megoldás-e ez a bajaimra, de nagyon régen éreztem ilyen jól magam. Napról napra jobban lettem a D vitamintól és most végre merek bulikba menni és nem stresszelem agyon magam a vizsgáim előtt. Sikeres gyógyulást kívánok mindenkinek!
Hogy vagytok mostanában? Engem kicsit megvisel a sokféle front, de szerencsére sokkal kevésbé, mint korábban.
Néha még járok ahhoz a doktornőhöz, aki rendbe hozott (panikrendelo.com) szintentartó kezelésre, de már nagyjából el is hagyhatnám.
Látod, látod?...rendesen benézted:) Egyébként semmi baj...:)
Tényleg Zsuzsanka43, látom, hogy nem nekem szántad a hozzászólást, így elnézést is kérek, hogy félreértettem.
Én értem amit mondassz, csak próbálom magamban mérlegelni, hogy érdemes-e. Szerencsére súlyosabb páénikrohamom kb fél évente egyszer van, amúgy inkább csak szorongásos tübeteket érzek magamon, vagy olyan pánik, ami így pár másodperc alatt végigfut rajtam. Ezt nem tudom leírni, aki élt már át olyat, az tudja mire gondolok. De inkább csak szorongásos tüneteket érzek magamon néha. Szóval nem érzem egyenlőre olyan mértékűnek a betegségem, hogy kitegyem magam egy ilyen 5 hétnek. Me3g sajnos én sem engedhetem meg magamnak a hosszú táppénzt, se azt, hogy ne tudjam elvégezni a mindennapi tehendőimet, család, kisgyerek, stb... Ezért nem állok pozitívan ehhez a gyógyszerhez. Inkább próbálnék természetesebb, humánusabb gyógymodokat, vagy nem tudom. Igazából azért írtam ide, hátha kapok valami hasznos tanácsot. 2 éve áll fenn ez az állapoton, azóta nem romlott, tart egy szintet. bízom benne, hogy akkor rosszabb talán nem is lesz. Csak közbe hozzá szoktam a frontinhoz. :S
Nem neked írta.
Akkor még egyszer a gyógyszerekről. Egy része "hivatalból" is csak arra szolgál, hogy szinten tartson pl vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók. (Máris megdőlt a teória). Másik részük pedig valóban gyorsabban elmúlasztja azt, ami a legtöbb esetben magától is elmúlt volna (pl bakteriális fertőzésre az antibiotikum), de megint csak mi garantálja azt, hogy nem leszünk újra betegek ugyanezzel?
A védőoltásokon kívül nincs olyan gyógyszer ami úgy működik, hogy bevesszük, aztán megelőzés jelleggel életünk végéig védettek leszünk. (sőt még azok mellett is sokszor elkapjuk az alapbetegséget csak sokkal enyhébb), az antidepi sem ilyen.
Így tekints az antidepresszánsra is. Segít, de szedés után meg van az esély, hogy visszaesünk. Ez az esély az antidepik relatív fejletlensége miatt még elég nagy. Fiatal tudományág még ez.
Erre inkább nem is reagálnék.... Sajnos tudom mi az a pánikbetegség. De ha nem érted, akkor olvasd el a beszélgetést az elejétől, ne csak az utolsó mondatod. De ha így sem tudod értelmezni, akkor inkább ne szólj hozzá!
Szerencsére nem tudod mi a pánikbetegség...nem ilyen egyszerű a gyógymód, mint ahogy gondolod...:(
A legtöbb gyógyszer nem csak addig hat, amíg szeded. Hanem szeded és meggyógyulsz. Sajnos a pánikbetegségnél nem így van...
Nagyjából. Egyéne és gyógyszere válogatja, én a 2.hetet nem tudtam volna eltölteni a munkahelyen, akkora roham jött 3x egy éjszaka.
Egyébként melyik gyógyszertől lehet úgy meggyógyulni, hogy ugyanazt a betegséget soha ne kapd el már?
Szóval akkor te is azt mondod, hogy az első kb 1 hónapban olyan mellékhatásai vannak, hogy táppénz kell, plusz alig állsz a lábadon, stb...? De amit írsz, az alapján nem gyógyulsz meg tőle, csak amíg szeded, addig jobb az állapotod.
Nem ismerem a Cipralexet, de más SSRI-t szedtem. Amíg szedtem 95-100%-os voltam. Utána (és most) 60-95 között. Előtte 30-70 /szeretem a számokat :)/. És előtte voltak rohamaim, azóta nincsenek. Szorongás van, annak tüneteivel.
Ezt én mindenképpen nyereségnek könyvelem el. És hitelesebb véleménynek annál, mind amikor valaki aki életében nem szedett gyógyszert (itt most nem rád gondolok, hanem általánosságban értem) kijelenti, hogy az káros és nem használ.
Ha nem lenne az a pár hét az elején (amire a dokid is célzott), akkor lehet, hogy belevágnék megint. De nem igen engedhetem meg magamnak a 2 hét táppénzt, meg a 3 hét melót úgy, hogy alig állok a lábamon. És lehet, hogy nem is tenném le. Semmi mellékhatása nem volt.
Abban egyet értek,hogy nem kell drasztikus kiváltó okot keresni a múltból. De a gyógyszerrel már nem feltétlenül. Legalábbis sajnos még egy olyan történetet se hallottam, nem is olvastam, hogy valaki is a gyógyszerektől meggyógyult volna. Lehet jobban volt tőle, ideig-óráig. De inkább mindenki azt hagsúlyozza, hogy a gyógyszer nem megoldás. Kicsivel lejjebb olvastam egy "sztorit" ahol a srác is cipralexet kapott. Jobban is lett, de 2-3 hónap múlva újabb rohama volt. Nekem ezt már egy éve írta fel az orvos, azóta nem romlott az állapotom. Csak hozzászoktam a frontinhoz. :S De majd egyszer megálmodom, hogyan tovább. Lehet lesz olyan időszakom, ami ne legyen, hogy rászánom magam a gyógyszerre. De mivel az orvos mondta, hogy táppénzre kell mennem, ha elkezdem szedni, akkor elég durván belepiszkálhat ez a bogyó a dolgokba. Ameddig nem muszáj, inkább nem élnék vele. A pszichiáterem pedig egy igazi bunkó paraszt, aki meghazudtol folyamatosan és állandóan ellent mond saját magának, szó szerint azt mondta, nem tud tovább segíteni. Mintha csak a frontin és a cipralex létezne, semmi más. Szóval magamnak kell megoldanom.
Nem kell ahhoz semmilyen különleges stresszhelyzet, hogy ez kialakuljon és fennmaradjon. Van ilyen is, de egyáltalán nem mind, hiába is akarják ezt - főleg pszichológusok - bemagyarázni. Következésképpen hiába a görcsölés azzal, hogy találjunk egy momentumot a régmúltban, hogy egyszer megtámadtak/láttam egy balesetet/bezártak a sötét pincébe stb.
Akiben megvan a biológiai hajlam, az pár év-évtized alatt összeszed annyi stresszt apránként, ami egy határértéknél kipattintja.
Ha a frontin már nem elég, én meggondolnám azt az antidepit. A mellékhatásai sem lehetnek rosszabbak, mint most az állapotod, sőt. Ráadásul lehet nem is mind jönnek elő, vagy nem erősen. Nem utolsó sorban a frontint egyedül akkor fogod tudni letenni, ha tartósan jól vagy, ez jelenlegi állapotod alapján magától nem fog bekövetkezni, eredmény: 1 év múlva mégiscsak elkezded szedni azt a Cipralexet.
Sportolok, szóval önbizalomhiány problémáim sincsenek. :) Igaz, csak itthon, nem járok el futni, vagy ilyesmi. De azt nem is akarok. Utálok futni. :D
Van még ötletem..:P Sportolj! Nagyon jól levezeti a feszültséget, boldogsághormont termel, eltereli a rossz gondolatokat, nyugodtabb leszel és elégedett hogy teszel magadért és vannak célok. :) A mozgás szerintem segíthet és az önbizalmad is több lesz. :)
Igen, valószínüleg évek alatt összegyűjtött dolgoktól van. Csak az a lényeg, hogy sajnos ezek tényleg olyan dolgok, akinek nem tudok változtatni, tehát itt meg is rekedtem abban, hogy elinduljak valamerre ezen a téren. És amikor rámjön a roham, semmihez nem tudom kötni. Se szituációhoz, se helyhez, se idegállapothoz. Semmihez. A leg nyugodtabb időszakaimban jön váratlanul. Volt már otthon is, utcán is(enyhébb) és melóhelyemen is. Szóval még csak ezt sem tudom megfigyelni, hogy lenne akármi, ami kiváltja. Mert nincs. Azt se tudtam, hogy létezik ilyen betegség, míg nekem nem lett. Mivel semmilyen negatív körülményemen nem tudok változtatni, valami más megoldás kell. Egy lottó 5-ös lehet segítene. :D Sajna nem vok celeb, hogy "jaj pánik beteg vok, elutazom egy évre valahova pihenni". Szóval maradt a gyógyszer. Ha létezne. Most nézegettem egy táplálékkiegészítőt, amiben triptofán van, ez elvileg serkenti a szerotonin termelődést. De nem minősül gyógyszernek. Gondolkozom, hogy kipróbálom. Mert pl a cipralexet nem merem elkezdeni szedni, a sok mellékhatás miatt, plusz sokaknak nem vált be, akkor minek legyek függő még attól is. Épp elég a frontin, jelenleg azt sem tudnám letenni, így is már kevés.... Most írtam egy regényt. Dehát az ilyen dolgokat nehéz itt megbeszélni... Elég reálisan gondolkodó ember vagyok és nem vagyok depressziós tipus sem, szeretem élni, élvezni az életet. Csak lehangol amikor olyan időszakom van, hogy érzem, hogy a betegség hátráltat a hétköznapjaimban... Sokat gondolkoztam már, de nem tudom olyan dolgokra vissza vezetni, amiken változtatni tudnék. De kedves tőled, hogy próbálsz segíteni.
Ezt évek alatt összegyűlt dolgok hozzák ki általában, ha nincs egyéb súlyos dolog. Egyszer csak rád tör a roham. Milyen esetekben jön rád a roham? Izgulsz, ideges vagy, félsz, nem bízol magadban, úgy érzed nem tudsz megfelelni?
Szerintem sok olyan dolog is elég hosszú ideig, amik frusztrálhatnak, hogy olyan a környezet, bántanak, nem ismernek el ( család, barátok) vagy magunkban vannak olyan lelki dolgok..ez elég bonyolult, csak próbálok segíteni hátha elindulhatsz valamerre :)
A "nem áll módomban" azt jelenti részemről, hogy nem tudok ezeken változtatni. És sajnos én nem is tudtam róla, hogy annyira stresszben élnék, vagy hogy jobban nyomasztana akármi, mint bárki mást. Nekem ez csak teljesen váratlanul jött, egy súlyos roham és azóta ez van.... De az a baj, hogy nem érzem azt, hogy akkora stresszben élnék, amit nem tudok kezelni. Szóval ezért sem tudok segíteni magamon, mert nem tudom mire vissza vezetni ezt az egészet. Van sok kisebb problémám, (amit úgy gondolok mindenkinek van), lehet ezek összessége lenne a kiváltó ok. Nem tudom. Mert nem gondoltam volna, hogy ezek olyan súlyos dolgok lennének... Voltam ilyen beszélgetős terápián, igaz csak 3-szor, de ott sem derült ki több.
Ha nem áll módodban változtatni, akkor ne csodálkozz, ha nem tudsz változtatni az más..pl családi háttér..bár nem tudom milyen a viszonyod velük stb. de megtanulható a stressz kezelése és az hogy kezeld a frusztrációt, amik nyomasztanak és ezt váltják ki.
Az a baj, hogy ha mindenképpen valami hátteret kell keresnem, akkor csak olyan dolgokra tudok gondolni, amiken jelenleg nem áll módomban változtatni. Életkörülmények, családi háttér, stb... Tipikus gyakori emberi gondok. Nem tudok más kölünösebb okról. Szóval pont ezért nem tudom mi a kiút és hova fog ez vezetni....
Jó fej doki..a magán orvos mitől lesz jobb??
Tudod mitől lettél pánikbeteg?? Ezt kéne előbb tisztázni és megoldani. :)
Sziasztok! Én 34 éves srác vagyok, 2 éve vagyok pánik beteg. 2 éve szedem a frontint, 3x0,5 mg-ot. Eddig jó is volt, de mostanában megint rosszulléteim vannak. Így is óckodok a tartós gyógyszer szedéstől, de már a frontin kevésnek bizonyul. Az orvos felírt még cipralexet, de azt a mellékhatásai miatt nem merem szedni. Meg amúgyis azt hallom, olvasom mindenhol, hogy gyógyszerrel nem lehet meggyógyulni, plusz erről a gyógyszerről sem írnak túl jókat, se panaszmentességet. Akkor nem tudom minek tegyem ki magam a mellékhatásoknak és hogy egy újabb gyógyszertől függő legyek? De a pszichiáterem azt mondta, hogy ennél többet nem tud tenni, fizessek magán orvost. Arra meg nincs pénzem és annak sem bízom a hatékonyságában.... Már nem tudom mit tegyek... :(
Bocs, telorol írtam...2x küldte el, az egyiket félig :) No de csak sikerült elküldeni :) Puszi!
Sziasztok, Drágák!
Régebben már írtam ide.Nekem is hasonló problémáim vannak,mint Nektek,-depi,szorongás-. Most viszont azért írok,mert ismerkedni szeretnék,velem hasonló cipőben karokkal. A kezelésem elején vagyok, rossz itthon a 4 fal közt. Szívesen beszélgetnek előben, vagy fb-n is :) Köszönöm előre is! :) Egyébként 31éves, budapesti vagyok. Mindenkinek jól-létét kívánok!
Sziasztok, Drágák!
Régebben már írtam ide.Nekem is hasonló problémáim vannak,mint Nektek,-depi,szorongás-. Most viszont azért írok,mert ismerkedni szeretnék,velem hasonló cipőben karokkal. A kezelésem elején vagyok,
Én is frontin és rexetint kaptam. Először úgy szedtem, h frontinból napi 3-at, este pedig mellé 1 rexetint. Hát...nem volt elég, h magától a frontintól bealudtam órán, a rexetin +-ba jól kiütött este. Aztán arra keltem hajnali 3-kor, h azt se tudtam hol vagyok, hányingerem volt és mennem kellett a wc-re. Azóta nem szedem a rexetint, csak a frontint, de azt is csak akkor, ha muszály, mert nem akarok függő lenni.
Szia!
A Rexetintõl 2 évig hasmenésem volt, és híztam 15 kg-ot. A frontit szedem csak. Én 20 éve vagyok pánikbeteg. Még keresem a megoldást!:)
Sziasztok!
Csatlakoznék hozzátok. Több hónapja tartó pánikrohamok után ma végérvényesen kimondták hogy pánikbeteg vagyok :/
Gyanítottam már egy ideje de inkább a homokba dugtam a fejem.
Most még szoknom kell a gondolatot hogy "beteg" vagyok.
2 gyógyszert kaptam. Rexetint és Frontint. Szedte őket valaki? Konkrétan nem merem őket bevenni a mellékhatások miatt :(
További ajánlott fórumok: