Normális, hogy egy 30 éves férfi nem akar önálló életet kezdeni? (beszélgetős fórum)

Ez a szülő hibája, mikor nem méri fel.

Nekem például ezért sántítanak azok a sztorik is, amikor szülő áradozik a gyerekről hogy az az aztán über brutál tökéletes, ja ha nem megy valami akkor mindig másban van a hiba, mert h.lye a tanár, mert a vidékiek, mert a főnök, mert a mai fiatalok, mert a lányok/fiúk azaz mindig megy a mosdatás.

Mert nem ez volt a fórum témája, talán ezért 🤔

Attól hogy valaki későn házasodik még nem biztos hogy korábban nem élt együtt hosszú kapcsolatban vagy házasságban valakivel.

Továbbá én 33 évesen házasodtam, abszolút érdekből. Igaz azzal az emberrel akivel addigra már vagy 10 éve együttéltem és már gyerekünk is volt.

Jaj volt itt egyszer egy betaláló hsz ezzel kapcsolatban, de nyilván törölve lett. Hoxa top 3 ever, tuti benne van 😂

Piros pont.

Én is így vagyok ezzel. Kevés dolgot osztok meg magamról. Épp annyit, amennyit egy-egy hozzászólás igényel. Másokról - barátokról, rokonokról, kollégákról is max annyit, ami véletlenül sem üti meg a kibeszélés szintjét.

A jelek szerint anonimunk marad kibic. Vagy még az sem. Ki tudja, miért nem reagál.

Annyira nem is fontos, hogy nem mond véleményt, kérdésre sem reagál - így is látjuk az álláspontokat a hozzászólásokból. Most is árulkodóak a hozzászólások. Mert mi alapján is tudnánk itt egymásról valamelyest képet alkotni, ha nem a hozzászólásainkból?

„Életemben nem laktam egyedül, nem is szeretnék.”

De akkor mi lesz, ha a fiad megnősül? Ebben a topikban írtad, hogy a fiaddal való együttélés csak addig szól, míg meg nem nősül, mert a leendő menyednek már nem biztosítod a mamahotelt.

Az eddigi hozzászólásaid alapján nekem az jött le, hogy a fiaddal ketten éltek. Persze lehet, hogy tévedek, akkor a kérdés is okafogyottá válik. Amúgy is csak akkor válaszolj, ha akarsz.

Az enyém pl. szokott, pedig ő egy here sokak szerint...

És nem mellesleg, de még sem a piacon keres feleséget magának, ráadásul az sem zavarja, hogy ha nem tud főzni a barátnője, ahogy a férjemet se zavarta, hogy én nem tudok valamit megcsinálni. Pont erre készítettem fel. Mondtam neki, hogy tanuljon meg minden háztartási munkát, mert ha olyat lesz a felesége, mint én, akkor neki kell majd főznie;)

Persze, hogy lehet, de főleg egyedül lenne úgy az ember. És nem mindenki vágyik arra, hogy egyedül üljön otthon.

Pl. én se.

Én is ismerek olyan nőt és férfit is, aki élősködik a szülein, ráadásul olyat is, aki nem is velük él, és még is...

A kedvencem az, amikor külön költözik a gyerek és hétvégén hazaviszi a szennyesét, hogy mossa ki az anyja, illetve haza megy vasárnap este és viszi magával az 1 hétre elegendő dobozba csomagolt kaját. Ja, és tartja a markát, mert ő aztán nem tudja/akarja kifizetni még a rezsit sem, nemhogy még a bérleti díjat, ha albérletről beszélünk.

Ilyen ismerősöm is van több.

Hát az ilyen mitől önálló?

Az más. Én viszont nem.

Nem szeretek egyedül lenni még rövid időre sem.;)

Saját gyerekét mindenki igy látja, és mivel nem ismerjük egymást, a messziről jött ember azt mond, amit akar. Az én fiamra mondtad, nem szoktam ezen a fórumokon leírni, de ő is egyetemen tanit. Közel 20 év mulva lesz olyan idős, mint a vejkód,de a 146 hsz-ben felsorolt csodadolgokat ő is símán megcsinálja, ha van rá ideje és

100 %-ig igaza van Channának.