Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Nektek mit jelent a kutya? fórum

Nektek mit jelent a kutya? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
125. hnora (válaszként erre: 118. - Mia87)
2010. ápr. 9. 09:02

:)) én ugyanígy vagyok vele! Egy filmben nincs nagyobb tragédia, mintha meghal egy kutya :)))

Az én két kutyám is befogadott, egyiküket télen egy kocsmában, a másikukat 40 fokos melegben férgesen, betegen, kiszáradva, félholtan kukáztam össze :) Ma mindketten élnek és virulnak, a betegen összeszedett annyira örül, hogy új otthona van, hogy eszébe nem jutna a kerítésen kívül menni (ő inkább befele szökik a hálószobák felé - ez az egyetlen terület, ahol nem vagy csak felügyelettel lehetnek)

124. Mindzsi
2010. ápr. 6. 14:30
hű társat, egy kis barátot, aki jó kedvre tud deríteni :)
123. Nikike1988 (válaszként erre: 117. - 84882672dc)
2010. ápr. 5. 21:34

szia.

köszönöm:)

majd teszek fel új képeket mert már 5hónapos és és rengeteget nőtt:)

2010. márc. 31. 18:37

Ma a melóhelyemre tévedt egy szakadt kis tacskó,olyan édi volt.Vittem ki neki csomó kaját,befalta és tovább állt!:)

Úúúúgy elhoztam volna haza....

121. 84882672dc (válaszként erre: 120. - Mia87)
2010. márc. 31. 16:54
Nekem a majdnem mindegyik állatkám "mentett"... egyik malacomat úgy hoztam haza, hogy egy nő feladott hirdetést h odaadja ingyen bárkinek(!) a malacát mert ráunt és nem tudták megszeretni... amikor megláttam hogy tartotta, majdnem pofán végtam... ha tudod hogy kb. mekkora egy kifejlett tengerimalac, akkor egy akkora helyet képzelj el amibe pont így felülről kb bele lehet passzintani egy ekkor állatot, és meg sem tud fordulni... jó, akkor még picike volt, de hát akkor is.... jah, és a kutya játszott vele, a malacka tiszta seb volt és totáls depressziós, napokig azt hittem el fog pusztulni, állatorvoshoz jártam vele, és rendbehozták szerencsére... azóta él és virul :)))
120. Mia87 (válaszként erre: 119. - 84882672dc)
2010. márc. 31. 16:48

A mi dolgunk hogy védelmezzük őket.

Az egyik kutyám úgy került hozzám, hogy szó szerint elcsentem. ütötték verték az előző helyén... 2 napra rá visszamentem hogy nem hiányzik a kutyátok? az volt a válasz hogy " Remélem elütötte egy kocsi" azóta az enyém. Nagyon nehezen fogadott a bizalmába, de azóta annál inkább hálás.. Ennek már 6 éve.

119. 84882672dc (válaszként erre: 118. - Mia87)
2010. márc. 31. 16:45
nem hangzik durván, én ugyanígy vagyok... az állatok védtelenek
118. Mia87
2010. márc. 31. 16:43
Lehet hogy durván hangzik, de a tv. filmben az állatot megsiratom az embert nem. Ha néha a kutyám kiszökik egész éjszaka nem alszom, úgy aggódok miatta :)
117. 84882672dc (válaszként erre: 115. - Nikike1988)
2010. márc. 31. 16:41
micsoda tündér a kiskutyád! :)
116. 84882672dc (válaszként erre: 1. - Nikike1988)
2010. márc. 31. 16:40
Nekem a mindenem a kutya, meg az összes többi állat... Én azt vallom, hogy az állatszeretetet nem lehet túlzásba vinni...:))))
115. Nikike1988 (válaszként erre: 113. - Édesmandula)
2010. márc. 30. 13:50
ez aranyos:):)
114. Nikike1988 (válaszként erre: 112. - D560948772)
2010. márc. 30. 13:49

rosszul hangzik:(:(

sajnálom:(

113. édesmandula (válaszként erre: 112. - D560948772)
2010. márc. 28. 13:30

sajnálom :(


az első mopszom figyelt a fiamra, beült a szobák közé, onnan látta őt és engem is (többnyire a másik szobába ment a srác ha én az egyikben pakoltam, hátha sikerül valamit alakítania) és ha valami gengszterkedést akart a gyerek -pl. virágföldpakolásos kóstolgatás-, akkor jelentőségteljesen rámnézett :D és akkor tudtam, hogy menni kell :) gyakran mielőtt felébredt alvásból a kicsi, odament és már csóválta neki a farkát :)


de csak egy hétig volt nálunk, mert utána jelentkezett a gazdája... :( és :)

112. d560948772 (válaszként erre: 111. - Nikike1988)
2010. márc. 28. 13:10
Igen... annak idején is így volt... együtt nőttünk a kutyával, aztán egyszercsak, ahogy apu jött volna nekem, a kutya ment vele szemben... hosszú történet...
111. Nikike1988 (válaszként erre: 110. - D560948772)
2010. márc. 28. 13:06

nagyon remélem:D

igen hihetetlen kötődés alakul ki a kutya és gyerek között.

és érdekes hogy a kutyák mennyire vigyáznak a kicsi gyerekekre:)

110. d560948772 (válaszként erre: 109. - Nikike1988)
2010. márc. 28. 12:59
.. még fiatal kiskutyus, biztosan sok örömet ad még.. :o) Majd talán ha lesz már unokám, akkor lesz kiskutyám is... hihetetlen szeretetet és energiát tud adni egy kis kutyus egy apróka gyereknek, olyan kötődés, hogy felnőttként fel se tudjuk mérni. :o))
109. Nikike1988 (válaszként erre: 108. - D560948772)
2010. márc. 28. 12:55

:)

okos fiad van:)

Berci 2és fél hónapja van nálunk de már most imádom őt:) és remélem sok sok évig velünk lesz...

108. d560948772 (válaszként erre: 107. - Nikike1988)
2010. márc. 28. 12:48
Tőlem a kisfiam kérdezte meg néhány éve, hogy anya Te nem szereted az állatokat, azért nem akarsz kutyát... és mondtam, hogy de igen, Kicsim, és nagyon szeretem az állatokat, és azért nem akarok.... érdekes, de egyből megértette. :o)
107. Nikike1988 (válaszként erre: 106. - D560948772)
2010. márc. 28. 12:44

értem..

ismerős az érzés.

Az én kutyám is a legjobb barátom volt.Nem voltak barátaim és otthon is sok volt a gond stb..rá mindig számíthattam,imádtam és ő is engem..

aztán megismertem a párom és ő is nagyon megszerette:) attól kezdve 2 szerelmem volt:P Tavaly december 23án sajnos elvesztettem a kutyámat (8éves volt) és úgy éreztem belehalok:(:( Még most is könnyes szemmel gondolok rá és tudom hogy ez soha nem lesz jobb mert mindig hiányozni fog:(

de tudtam hogy nem bírok kutya nélkül élni..

Azóta elköltöztünk az anyósomhoz és természetesen Bercike az "új kutyus" is jött velünk:)

Viszont az anyósom nem igazán értui meg ezt az óriás ragaszkodást a kutyám felé:( ő nem úgy gondolkodik a kutyákról ahogy én és ez nagyon rosszul tud esni:(

106. d560948772 (válaszként erre: 105. - Nikike1988)
2010. márc. 28. 12:28
Tudom, de ez majd csak az utolsó mentsvár lesz... azért írom, hogy maaaaaaaaajd, egyszer.... amikor volt, akkor kitöltötte a szívemet, (és én is az övét) ... gyerek és tini kor... zajos, kínos családi élet... egyetlen társ/barát a kutya... és egyszer csak nincs... és ott állsz egyedül...
105. Nikike1988 (válaszként erre: 104. - D560948772)
2010. márc. 28. 12:26

biztos valamilyen szinten egyedül érezted magad és azért jött a gondolat hogy kutya.ebben nincs semmi rossz.

Hidd el megéri mert megszépíti a mindennapokat:)

104. d560948772 (válaszként erre: 103. - Nikike1988)
2010. márc. 28. 12:23
Kb. 2-3 hónapja, hogy a leányom elköltözött hazulról, és tudod mi volt az első gondolatom.... hogy egy kutya... és annyira morbidnak éreztem utána... annyira fura volt. Mert OK tudtam, hogy miért nem akarok kutyát magam köré... de hogy amikor a legkedvesebb, legcsodásabb dolog kiszállt az életemből, az volt az első gondolatom, hogy kutya... olyan furi volt nekem. :o) Tehát igen... valószínű, hogy lesz még kutyám, de csak akkor ha már minden elfogyott az életemből amit szerethetek, amiért élhetek... utána... :o)
103. Nikike1988 (válaszként erre: 102. - D560948772)
2010. márc. 28. 12:21

ez szomorú:(

nekem hamar lett másik kutyám és nem bántam meg.A fájdalom persze nem múlt el mert ha rágondolok mindig könnyes lesz a szemem:(

de nem bíyrok kutya nélkül élni.

2010. márc. 28. 12:14
... soha el nem múló fájdalom... Nekem... pedig 28 éve történt, azóta se volt semmi más háziállatom...és nem is lesz... :o(
101. Nikike1988 (válaszként erre: 98. - Édesmandula)
2010. márc. 28. 12:13

képzelem:):):)

akkor jó vagány kis kutyus:D:D:D

nagyon édi lehet:):)

100. Nikike1988 (válaszként erre: 96. - Ronikutyi)
2010. márc. 28. 12:11

hát én a hozzátartozók helyében egy percig sem gondolkodnék és magamhoz venném azt a szegény kutyát hogy legalább a hátralévő életében ismerős emberek között élhessen.hiszen már 12éves és ki tudja meddig él még..:(

Egy 12éves kutyustól nem várhatják el hogy beilleszkedjen egy teljesen idegen családba...

Nem tudom mi lesz így vele:(:( annyira elszomorítanak az ilyen dolgok:(:(

persze nem szeretnék ítélkezni senki felett...

99. Ronikutyi (válaszként erre: 97. - 9bbc382386)
2010. márc. 27. 21:26

pontosan:S Elméletileg nem a lányon múlt,de akkor is...Én kiharcolnám az biztos.Ááá...semmi kép nem hagynám a sorsára.Jó,a szándék megvan,mert először gazdit keresnek neki,de akkor is,ha a kutyus szemszögéből nézzük a dolgokat,sokkal jobb lenne neki a családtagok közt,akiket valószínűséggel rendszeresen,vagy ha nem,akkor hetente látott.

Szegény!!!!

98. édesmandula (válaszként erre: 83. - Nikike1988)
2010. márc. 27. 20:55
képzeld milyen csalódás volt nekem, mert én benti kutyát akartam :DDD ő meg a mínuszokban akkora bundával amit egy medve is megirigyelt volna, vígan totyogott :))
97. 9bbc382386 (válaszként erre: 96. - Ronikutyi)
2010. márc. 27. 20:53
Hát igen.Ha a nagyszüleimé volt,akkor már elvből,az Ő kedvükért megtenném hogy magamhoz veszem arra a rövid időre....hisz 12 éves :(
96. Ronikutyi (válaszként erre: 93. - Nikike1988)
2010. márc. 27. 20:32

Én is remélem,olyan aranyosak azok a kis kutyák.De azt nem értem,miért nem tudnak a hozzátartozók gondoskodni róla.Még is csak ismerős környezet lenne a kutyusnak,legalább is a társaság.12 éves kis kutyát,ami a mamám kutyusa,nem lenne szívem kirakni,vagy menhelyre adni.És ha nem találnak neki gazdit,akkor mi lesz vele?Ááá,bele sem gondolok.

Tényleg nem akarok ítélkezni senki felett,távol álljon tőlem,de nagyon sajnálom az ilyen eseteket.

1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook