Mi lesz a sorsa? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Mi lesz a sorsa?
Kiabálom hát, mert így gondolom, de az még messze nem ráerőltetés. Ha megkötöznélek, pisztolyt nyomnék a fejedhez, na az lenne a ráerőltetés:)
Na, de viccet félretéve, mert ez annál komolyabb téma...
Persze, a létezés milyensége a fő, de egy idő után az ember maga alakítja a sorsát. Ehhez hozzáteszem, nekem nagyon szép gyermekkorom volt, nem nyomorítottak meg semmilyen úton-módon. De egy szar gyerekkorral is lehet szép élete valakinek, vagy nem? Mindenki a saját sorsának kovácsa.
Várva várt, rendre elkészített gyereknek sem lehet szép a sorsa, láttam ilyet is, ennek adnék én is 10%-ot egy-egy.
Ha nekem azt mondták volna, megszülethetsz, de hendikeppel indulsz, mondjuk intézetben, vagy csonka családdal, én akkor is meg akartam volna születni. Te nem szeretsz élni? Hahó, valaki, aki nem szeret élni?
Én az abortuszt még mindig a nevén nevezem: gyilkosság.
Nézd, az élet engem pont ilyen szitu elé állított. Elsőéves egyetemistaként, nulla anyagi háttérrel, alig 2 éves párkapcsolattal a hátam mögött...A családból senki nem állt mellém az anyukámon és a nagymamámon kívül. Mégis felhívtam az orvost 3 nappal a műtét előtt: kösz, de nem. Végig harcolt veszekedések után, amikor olyanokat kaptam a fejemhez, hogy "én nem így képzeltem el az életedet, kislányom!", "tönkre akarod tenni a fiam életét?". És hiába lobogtattam a papírokat, nézd, van keze-lába, mindene, él! Az én kis aszalt szilvám! Mégis vettem egy nagy levegőt. Inkább megyek anyaotthonba, inkább vesszen minden, de nem leszek gyilkos! A szíve a szívem alatt, nem ölöm meg a kisbabám.
És mi történt? A szülők észbe kaptak, kapunk némi segítséget, de a saját lábunkon állunk. A kapcsolatom a párommal a lehető legjobb. A kisfiút mindenki imádja a családban. Az életem sosem volt ilyen szép és harmonikus. Tényleg boldog vagyok.
Nem ítélek senkit, aki abortuszra megy megalapozott indokkal. De túl sok az, aki nem avval megy! A sok meg nem született kisbaba hová kerül?
Nem ismerem az életed, biztos olyanok voltak a körülmények, hogy nem lett volna megfelelő döntés. De még mindig meg volt az örökbe adás lehetősége, nem? Látom, érzékenyen érint a téma, különben nem foglalkoznál vele ennyit...
igen azt hiszem én is, hiszen bennem fejlődik, érzem az első kismozgást aztán amikor kidugja a kisseggét (az enyém állandóan a popóját dugdosta ki :D) aztán amik érzések közbe egyre erősödnek amik összekötnek minket...aztán megszülöm és meglátom...kis csoda szép
de vannak mégis akik megteszik, de ezt majd akkor
Már van egy ilyen fórum
és látom van aki jelentkezne egy ilyen dologra....csak 9 hónap sok idő..a magzat és a babát kihprdó nő közt már az anya méhben elindúl egy kapcsolat
hát :D tudod nem minden esetben van az hogy más gyerekét hordja ki...van hogy ő adja a petesejtet és a férj a párból a spermát...
sok variáció létezik attol függ miért meddő a pár
Már nagyon várom...igaz holnap nem leszek de biztos sokan reagálnak majd....
Béranya dajka anya....ez számomra vicces...az örökbeadás stb az még ok....de más gyermekét, kihordani az számomra fölháborító!
igen szerintem vagy ma este vagy holnap neki is állok megirni, de elöbb megjelenik a béranyaság dajka anyaságról szóló cikkem
istenem micsoda botrány lesz :D
Talán....jó nézni az örömöt, ahogy mindenki lefotózza a tesztjét....
Nem rajtam múlik a páromon....
19 hónapja vagyunk együtt a gyerek még nem igen volt téma...ő még nem akar....
Azt nem értem...én minek nézegetem a babás dolgokat, olvasom a friss kismamák gondolatait....nem tudom miért?
Szerintetek ez normális?
Talán nosztalgiázom....
Mikor 2005 ben gondolkodtam akkor miért nem volt ilyen fórum?
Mondjuk akkoriba netem sem volt...
Sok sok év mire egy gyermek felnő és ha nem áll a rendelkezésedre egy pár milliós bankszámla,akkor nem mehetsz biztosra egzisztencia ide vagy oda.Lehet hogy mikor gyermeket vállalsz minden oké,munkahely, férj, ház.....
De biztos lehetsz benne hogy pár év múlva is így lesz???Ha mindenki így gondolkodna már nem lennénk sehol.
Itthol vagyok anyunál, dolgoztunk a kertben, kutyával is foglalkoztam...
Most egyedűl vagyok...
Elköszönök...megyek levegőzni...elfáradtam....
Szép délutánt!
Jót beszélgettünk...
Dehogy nézem le! Nekem is voltak olyan periódusaim az életben, amikor mindig csak annyi pénzem volt, hogy mára összeüssek valami kaját. Még az álmaimból is száműztem a holnapot! Ilyet ne mondj rólam!
De te "egzisztencia nélküli" emberről beszéltél. És igen, az én véleményem az, hogy akinek nincs egzisztenciája, ne vállaljon gyereket. Javítson a helyzetén először. Ha magam sem tudok megélni, mit nyújthatok a gyerekemnek?
Szerintem az átlag magyar azért nem egzisztencia nélküli.
Én átlag magyar vagyok.(sokszor átlag alatti anyagi körülmények között) Nem vagyok gazdag.
Van két öf.gyerekem. És nevelőszülőnek is alkalmas vagyok.