Kezdődő párkapcsolat buktatói, mik lehetnek a reális elvárások? (beszélgetős fórum)

Szerintem nem irreális.Ahogy olvasom,te is igencsak odateszed magad.

(csak még magadban vedd számításba azokat a problémásabb tulajdonságaidat,amit ide nem írtál le,és engedd meg,hogy neki is legyen annyi"hibája")

szerintem a papa- mama gondozása mivel összejöttetek, kicsit a te felelősséged is lett egyben, neked is be kell segítened az ellátásukba.

pl. nekem páromnak már csak egy Nagymamája van. és rengeteg unokája, dédunokája van már, de mégis akár mi van mindig nekem szól. pl. mivel idősebb már ezért nekem meg anyósomnak kell neki sütni-főzni mikor valami ünnep van,és mondjuk szívesen i s csinálom, párom sosem kért rá, de én ezt természetesnek érzem, köteles vagyok őt is ellátni ha kell, volt mikor anyósommal elmentünk hozzá kitakarítani mikor haza jött a kórházból. és úgy örült neki. most is megy majd kórházba megbeszéltük mivel párom nem szeret kórházba járni nem bírja, így én megyek majd meglátogatni igaz nem olyan fekvő beteg,de örül neki majd biztos, legalább nem unatkozik a kezelések között.

Irreális, Így összeségében igen.....

Szomorú lennék, ha azért nem kellenék, mert még élnek a szüleim... (80-90 évesek);

1995-ben elváltam, azóta gyakorlatilag társat keresek. Volt közben 1-2 páréves kapcsolatom és rövid is. Meg persze magányos időszakok is.

Közben felnőttek a gyerekeim, 22-20 évesek. Nagyobbik már ki is repült.

Kevés jövedelmemből fenntartom a lakást és eltartom a kisebb lányomat. Szűkösen, de megélünk. Nem megélhetésből keresek párt, mert még így betegen is dolgozom részmunkaidőben, nem vagyok nyomorék, külsőleg 43 éves, átlagosan szép nő vagyok.

Tavaly vége lett egy közel 2 éves párkapcsolatomnak, amire azt hittem már végre megtaláltam az igazit örökre.

Párkapcsolati és társkeresési negatív tapasztalataim során összegeztem milyen kapcsolatra vágyom és mit nem vállalnék be egy párkapcsolatban.

Hozzáteszem egészségem nem a régi, én már nem tudom lehúzni a két műszakot egyben: ugye, ami a (rehabilitációs)mukahely utáni otthoni teljes második műszakot is jelentené.

Milyen kapcsolatra vágyom?: szeretnék egy társat, akivel először inkább hétvégén találkoznánk, hétközben néha. Telón, neten tartanánk a kapcsolatot, mikor nem tudunk talizni. Ő is dolgozzon valahol, ahogy én is. Néha kimozdulnánk valamerre, és hol nálam, hol nála töltjük együtt a hétvégét, persze ahogy munkája engedi. És idővel együtt is élhetnénk, akár nála vagy nálam.

Eddig tapasztalt elriasztó tényezők: ha szülővel lakik, többnyire még mindig dirigál neki, még 40-en túl is, főleg ha egyedülálló mama. Vagy ha túlságosan szülőfüggő. Ha kisgyereke van sokat futkos a volt feleséghez, és nem igazán lehet rá számítani. Nem érzem a velem törődést.

Ezért én úgy látom, hogy ha már nagy gyerekei vannak, mint az enyémek, és nem csüng a szülőn, akkor lehet az ideális pár.

Igen, ha egyedül él, vagy szintén felnőtt gyermekkel, az ideális. Nem munkamániás, és tud rám is időt szakítani, nem csak vagyok a tudatában, hogy van párom. És közben itt-ott látom. Mindemellé ha még szülőn is csüng, akkor még ritkábban lehet találkozni vele.

Összegezve egy kis időt kérek én is az életéből és egy kis törődést. Messziről nem tudom majd szeretni...

Nem minden munkát a nőre vár, és bejárónőnek nézi a társát. Amit tudok megteszek, de van saját háztartásom is.

Kötelessége-e egy új barátnőnek a férfi szülőjét, egy idegen mamát-papát ellátni, gondozni? Szerintem nem, én nem tudok ilyent bevállalni.

Előző kapcsolatomban még besegítettem, aztán semmi nem volt elég a papának. A női munkát a nő végezze el. Reklamálta papa, hogy csak ennyit segítettem, hogy miért nem több idöt dolgoztam ott. És elkezdődött hogy a fia néha ott aludt, mert a papa nincs jól. Amiből tőlem odaköltözés lett a vége és szakítás, mert nem állok eléggé a papája mellé. Közel két évet voltunk együtt. És nem így kezdődőtt...

Szóval szeretnék párt találni, valakit szeretni, aki törődik velem. Akivel közösen megoldjuk a közös teendőket egymásnál. Néha kimozdulunk. Akivel szeretjük egymást.

Jó volt ezt most kiírni magamból. Kicsit hosszúra sikerült.

Irreális a vágyam?