Kezdődő párkapcsolat buktatói, mik lehetnek a reális elvárások? (beszélgetős fórum)

Nem. Az exem 40 éves és tavaly lett vége a papája miatt. Azóta sincs senkije. Nem beszéltünk találkoztunk azóta. Most rakott fel egy új képet magáról egy közösségi oldalra. Hát, nem néz ki jól, látom rajta, hisz vele éltem. Nyúzott boldogtalannak látszik, fénytelen a szeme. A szemüvege is mintha lógna az orrán. A szája is lebbiggyedtnek tűnik. Összehasonlítottam a régebbi képeivel, hát mintha öregedett volna. Én nem merek felé semmit kommunikálni, már sokszor közel voltam hozzá, hogy felvegyem vele kapcsolatot. Legalább beszéljünk, hogy van. Nem merek. Együtt él a papájával. Ők már együtt vannak, oda nem fér be senki. Papának senki sem jó. Túl kell lennem rajt, és szinta túl is vagyok.

A harmincas fitatalember csak egy próbálkozás volt egy új kapcsolatra. Tartott 1-2 hétig. Csak ismerkedés volt.

Köszönöm hozzászólásodat. Én is így vagyok ezzel, tudom, mit tudok nyújtani. És néha többet is próbálok, ha több az elvárás. És nincsenek nagy elvárásaim. Kicsit törődjön velem, néha töltsön kis időt velem. Nem várom, hogy eltartsanak, hogy takarítsák a lakásomat. Hogy gondozzák a szüleimet.

Ha kell besegítek nála a háztartásban, esetleg szülőnél( bár már nagyon félek a szülőktől), ahogy időm, energiám engedi.

Tudom, hogy sajnos annyi fizikai munkát nem tudok ellátni, mint az átlag nők. Nem tehetek róla.

Én csak szeretni aszeretnék valakit, és kis időt az életéből és kis figyelmet tőle.

Hogy szeressen és szerethessem.

pont ilyennek látlak.

Kincs vagy!

Köszönöm! Nen dicsekvésnek írom, de tényleg van eszem. Hisz sokmindent megoldottam egyedül, felneveltem a lányokat. Háztartást vezetek, beosztom a kis pénzem, nincs elmaradás. Megtanultam villanyt és vizcsapot szerelni, hogy megspóroljam az iparost. Rejtvények megfejtése a hobbim.

Csak az érzelmi, párkapcsolati dolgok nem mennek.

Lelkileg, érzelmileg nem nőttem fel eléggé felnőttnek.

Nekem is vannak hibáim, tudom. Nem a tökéletes férfit keresem. Nem akarom az átélt negatív tapasztalatokat újra és újra átélni.

Én mindent beleadok egy kapcsolatba, amit bírok és belefér.

De eddig csak csalódások értek. Én sem vagyok tökéletes.

Megpróbáltam szívből, aztán csak azt vettem észre, hogy mindig morog és semmi nem elég és jó neki.

Mindig itta a bort, és kötözködött még a fiával is.

Hiába volt a kedvességem, igyekezetem. Mikor leültem kicsi, beszólt a páromnak, hogy nem bírja elviselni, ha leülök. Mert még a mai és holnapi munka is hátravan.

Amit tudtam nyújtani, sosem volt elég.

nem bírja..ERŐS férfi,mi?

Majd hozzád sem megy be,ha úgy jön a sor,és azt fogod mondani,hogy szegéény,nem bírja.

Nagyon el lehet ám itt cseszni,ha nem szoktatjuk hozzá a férfiakat ahhoz,amitől az anyukájuk eddig megkímélte őket!

Persze menj te is,de ne a férjed helyett

De: te dolgod

ja:D höhö

"nem szeret kórkázba járni:D

Hány ilyen férfit ismerek..

Küldd csak be őt is,hadd szokja,végülis az ő anyja ésörüljön neki,hogy nem valami súlyosabb okból kell odamennie.