Hány évesen és miből lett saját lakásotok/családi házatok? (beszélgetős fórum)

Ez nagyon szép és jól is hangzik. Bár több ilyen lenne.

Rengeteg kompromisszum és alkalmazkodás szükségeltetik hozzá.

Szerintem a családi ház akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha állandóan többgenerációs, tehát mindig otthon marad legalább egy gyerek, aki szintén ott alapít családot.

Ehhez meg kell teremteni a külön bejáratot, az elszeparálhatóságot és a benne élők alkalmasságát, hogy egymás mellett nyugodtan, szeretetben tudjanak élni. Ez utóbbi a legfontosabb! Élni és élni hagyni!

A ház fenntartásában minden generáció kiveszi a részét, és az idős szülők sosem maradnak magukra.

Hatalmas anyagi és fizikai megterhelés minden egyes generációnak új ház, ill. lakásvásárlás. Mire kifizeti, felnő a gyereke, aki szintén lakásgonddal kezdi az életét. Hamar eltelik az a 20 év, mire lakás kell a gyereknek, a gyerekeknek.

Panelban élőknél nincs más lehetőség, de családi ház esetén nincs rá feltétlen szükség.

Nálunk négy generáció él megfelelően elszeparálva és nem gond sem a legidősebb, sem a legfiatalabbal való törődés. Közösen költünk a ház és a kert folyamatos ápolására, hiszen ötünknek van havi bevétele.

Ha a dédi már nem lesz, az egyik dédunoka éppen belenő a felnőtt életbe és nem azzal kell kezdenie, hogy milliókért, hitelből lakhatást szerezzen.

Így egy családtagnak sem kell idős korára magára maradni egy elhanyagolt, lepusztult házban, vagy lakásban. A legfiatalabb szülőknek is lehetőségük van nagyobb szabadságra, szórakozásra. Csak örömünk és előnyünk van belőle.

Pedig írtunk.

Akkor írom még egyszer, vagy konkrétabban:

Férjem filmes kellékeket gyárt. Nem diplomás. Ebből tudott 35 éves korára 10 millát összekaparni egy panelra.

Én okleves mérnök vagyok. Most meg az én fizetésemből tartjuk fent..

Tudod ez azon is múlik, hogy most akár bánkódhatnánk is azon, hogy mink nincs, meg miért nem 7 szobás családi házunk van.. De mi örülünk nagyon, hogy van egy lakásunk. Csinosítgatjuk, mindig veszünk valami apróságot bele, és mosolygunk... Pont azért, mert nem volt könnyű összehozni, és érezzük, milyen nagy dolog.

És amint már sokszor írtam, még ebben a munkakörben is kellett egy kis külföldi fizetés. Külföldön is filmhez készített kelléket a férjem.

Nekünk ebből lett meg.

Egyébként meg ne a beugrót, meg a kis segítséget irigyeld mástól.. Ha valakinek kifizetik a felét, annak is ki kell fizetni a másik felét. havi 80ezerből nem fog menni...

Igazából a kérdésedet úgy is fel lehetett volna tenni, hogy mi az a szakma, vagy tevékenység, amivel tartósan jó fizetést/nagy jövedelmet lehet elérni?

Egyébként jó a kérdés.. De mindenki útja más, bár ötletet lehet adni, nincs ezzel baj..

Válasz még mindig nincs.

Állítottál valamit, és mikor példát kértem, terelsz, személyeskedsz, sértegetni próbálsz.

Nagyon égő ez neked, te is érzed, de folytasd nyugodtan. Vagy írj példát az állításodra, vagy ismerd be, hogy hülyeséget írtál. De szerintem egyik sem fog menni.

Soha nem az számít, hogy mit mondanak, hanem az, hogy ki mondja. Jelen esetben, már megint, senki.

És most szólogass be tovább kedved szerint, erre a szintre keszonbetegség nélkül nem tudnék lemenni. Neked meg úgyis kell a sikerélmény, mert többedszer próbálsz belém kötni. Legalább itt érezd, én nem állok az utadba.

Nincs válasz, nem is vártam tőled mást.

Egyszer olvasnék tőled valamit, ami mögött nem lózungok vannak, hanem tartalom is.

KSH tényadatok: átlagkereset az ország egyes régióiban.

KSH tényadatok: átlagkeresetek lebontva egyes szakmákra, az ország különféle területein.

A tények makacs dolgok.

Amúgy Budapest.

Szerinted vidéken nem keresnek többet 150 nettónál? Elhiszem, hogy neked nem menne, de nem mindenki olyan, mint te.

Mondj már 10 olyan jól fizető szakmát, amit csak Pesten lehet művelni? A politikuson kívül.

Ja, munkalehetőség. Kivéve, ha valaki nem abban a számtalan szakmában dolgozik, ami kb. csak Budapesten elérhető. Vagy többet akar keresni százötven nettónál. Vagy full time bébiszitter kellene neki a gyerek mellé, persze, nem teszkópénztárosból átképzett, hanem valódi. Stb.

Árnyaltabb ez ennél sokkal, mint ahogy írod ..

Akkor félreérted. Én nagyon szeretem a megfelelő családi házakat. Egyszerűen csak azért érvelek ellenük a kérdező esetét szem előtt tartva, mert látható, hogy nem engedhetik meg maguknak.

Másfelől nézve meg a magyar házak valóban rettenetes és hatékonytalan állapotban vannak tömegében. Ami értelemszerűen nem zárja ki a passzívházak létezését pl.

Az tény, hogy aki nem engedheti meg magának, annak fölösleges mindenáron családi házat venni, mert az olyan is lesz. Költséges, pénznyelő, rossz elosztású vagy hatékonytalan, esetleg olyan messze, ami miatt eleve fenn kell tartaniuk egy vagy plusz egy autót, napi x órát ingázni nekik is és majd a gyerekeknek is ... ez egyszerűen nem éri meg. Ez csak egy hagymázas álom, amibe lehet kapaszkodni. De az élet nem álom, itt csak a valóság számít.

És sokkal inkább egy alacsony költségű, az életvitelnek megfelelő méretű/elosztású/fekvésű/helyű lakás, ami mellett kényelemben élhetnek, nyugdíjra vagy taníttatásra spórolhatnak és nyaralhatnak, mint nyakig adósság egy akármilyen családi házért, csak azért, mert az családi ház, de más előnye nincs, mert rámegy az életük. Vagy egy ház a világ végén, amire szintén rámegy az életük, személyiségük, idejük.

Egyszerűen az ember az életmódjához keressen lakhatást, hogy kényelmesen élhessen. És az mindenkinek más. Csak vegye tekintetbe az anyagi realitásait is, mert az határoz meg minden lehetőséget.

Belvárosi új építésű társasház,20 milliós lakásokkal (Kelet-Magyarországon! Pesten egy ilyen ingatlan lenne vagy 40 millió),úgyhogy nagyon nem rossz környék,hanem az egyik legjobb,arról nem tehetek hogy a 2 diplomás anyukának kicsit ki vannak az idegei :) a lakóközösség is inkább jól szituált,diplomás emberekből állt...mondjuk viselkedni nem mindegyik tudott az tény,de ez szerintem mindenhol kiszámíthatatlan.

Te nem szereted a családi házat,rendben,de ne akarj már mindenkit meggyőzni erről.Írtam lentebb,nem vagyunk egyformák!

Mindkét ingatlanom nagyon jó helyen,nagyon jó környéken volt mert nekem ez fontos,mégis azt mondom ami egyedülálló fiatal nőként megfelelt,az most családos emberként gyerekkel már nem felelne meg,de 40-50 éves koromban társasba szeretnék költözni.Viszont nagyon meg fogom válogatni,hogy hova,meg milyenbe.

Abban igazad van,hogy sokan nem mérik fel alaposan,mit engedhetnek meg maguknak,annak idején ha nem engedhettem volna meg,én is inkább vettem volna egy két szobás kis lakást (itt 8-9 millióért már lehet kapni,jó környéken,két szobásat) amit aztán pénz függvényében újitgat az ember,ahelyett,hogy belefullad a hitelbe mert neki mindenképpen családi ház kell.

Ezzel az erővel bármi a "lusta" emberek lakóhelye annak, akinek takarítónője van :)))

Ugyan már, miért kellene folyton gályázni, ha nem muszáj, ha értelmesebben is eltölthető az idő?

Tudom, hogy sokan szeretik. Számomra élhetetlen lenne.

De nem is kell egyformán gondolkodnunk :)

Elég rémes környék lehet az, ahol az emberek menetrendszerűen ordibálnak :)

Nézd, én írtam, hogy van házam és lakásom is, így mindkettőről van tapasztalatom. Azt gondolom, hogy egy ház akkor ideális, ha nincs vele gond, munka, semmi. Ha valaki rendben tartja a kertet, és azzal sem kell foglalkozni, kivéve, ha az illetőnek ez a kifejezett hobbija.

A lakás pedig akkor jó, ha pontosan olyan csend és nyugalom van benne, mint egy házban, a környezete rendezett, nagy terasza vagy saját kis kertje van.

Nálam az összevetés alapja leginkább az, hogy melyik van jó környéken. Nyugodt, civilizált, szép és forgalomképes helyen. A többi már tényleg egyéni életvitel vagy ízlés kérdése.

Viszont, ahogy a kérdés elindítója is, hamarabb megengedhetnek maguknak a széles tömegek egy átlagos lakást, mint egy átlagos házat vagy egy átlagon felüli házat. És egy átlagos lakással jobban is járnak anyagilag az olyan helyzetben lévők, a járulékos költségeket tekintve.