Feleségem szerelmes lett.... (beszélgetős fórum)

Ez az. Ha gazdasági közösség, akkor nyíltan ki lehet mondani, nem kell a pátosz. Nem szégyen az, ha valaki bevallja, hogy gazdasági közösség, de akkor nem is a szerelem megmentéséről beszélünk.

Úgy gondolom, hogy az a házastárs igazán hűséges, akinek válás esetén is meglenne mindene, mégsem kapálózik kifelé, ennyi. Az anyagiak fontosak, de amikor bármi adott anyagilag, akár marad, akár nem, mégis marad, akkor nem beszélünk érdekházasságról, hanem feltétel nélküli szeretetről.

Te kis huncut, erről a kis ifjúkori botlásról elfelejtettél az első hozzászólásban megemlékezni..... ;)) Azért ez egy cseppet más színezetet ad a történetnek. Nem arra gondolok, hogy most revansot vett, el kell tűrnöd, hanem azt, hogy mélyebben át tudod érezni, hogy min megy keresztül.

Azt nem értem, honnan hallhatnál vissza bármilyen pletykát is, ha tényleg csak annyi történt, amit mondott. Feltételezem, nem a főtér közepén csókolóztak.

Idő, türelem, sok-sok beszélgetés fog ezen segíteni. És tekintsétek ezt egy új kezdetnek ;)

Köszönöm a hsz-eket, kaptam hideget meleget, de ez így helyes.

Hogy pontosan láson mindenki, elmondom, nem akarunk válni, próbáljuk megmenteni a házasságunkat, azért kérdeztem amit, mert szerettem volna hallani más kívül állok véleményét is. Úgy gondolom, hogy egy kívül álló személy sokkal objektívebb tud lenni és más szemszögből látja a felvázolt helyzetet.

A 25 év házasságunk alatt sok minden történt velünk másodiknak született gyermekünk elvesztése, harmadik születése napján apám halt meg, apósom a mai napig azon ügyködik, hogy szét válasszon minket és még sorolhatnám tovább a sok sok mindent jót és rosszat is. nem akarok untatni vele senkit. Az élet furcsa dolgokra képes kényszeríteni.

Régebben sajnos az én fejemet meg keverte egy nálam jóval fiatalabb nő, akkor úgy éreztem, hogy el kel mondanom, és el is mondtam, párom akkor megbocsátott, és türelmesen ki várta, hogy én is le tudja zárni magamban a történteket. Most rajtam a sor, hogy ugyan ezt megtegyem, csak abban nem voltam biztos hogy ezt, hogy kell csinálnom, sok sok segítséget, és megerősítést kaptam tőletek és ezt köszönöm.

Hogy mit hoz a sors még nem tudom, de én azon leszek, hogy egyben tartsam a családomat, nem mindenáron, mert ha valaki menni akar azt hagyni kel el menni, de jelenleg nem úgy állnak a dolgok, hogy menni akarna, hanem azon van, hogy ezt a fellángolást helyre rakja magában, azért mondta el mert tisztel annyira, hogy ne mástól halljam vissza, és ne mindenféle pletykával fűszerezett történet legyen abból ami fizikailag csak csókok, és simogatás volt, és az akkori érzelmek újra élése,

Lehet hogy nem vagyunk teljesen normálisak, de egy kapcsolat alapja az Őszinteség, a Bizalom, és a megbocsátás és ebben a szellemben élünk, és neveljük gyermekeinket.

Még egyszer köszönöm a hsz-eket sokat segítettetek.

...azt gondolom, a feleséged mindig is szerelmes volt belé. Max elnyomta az elmúlt 25 év alatt és téged szeretett.

Hogy miért nem kerültek akkor össze, azt csak ők tudhatják, de szerintem szeretett és szeret annyira, hogy veled maradjon. Egyikőjük sem fog már egy 25 éves házasságot felrúgni a saját érzelmeik miatt.

Tekintettel lesznek a családra mindketten.

Miért mondta el neked, mit mondott?

Megmenteni a házasságot?

Bízni a közös jövőben?

Mintha mi sem történt volna?

Mit lehet egy ilyen házasságon megmenteni?

A "gazdasági közösséget"?

Hisz érzelmi közösség nincs.

A közös jövő az, hogy majd visszaszerelmesedik a férjbe az asszony?

Bocsánat, de frázisokat írsz.

hát ha én férfi lennék, és válásra kerülne a sor, én költöznék, és nem a feleségemet tenném ki 3 gyerekkel. mert lehet gyűlölködni, haragudni a másikra, de ha valaki azzal állna elém, beleszeretett másba, válni akar, akkor legfeljebb szomorú lennék és kétségbeesett, de mire föl tudnám hibáztatni? ha nem mondja, és félremegy évekig a hátam mögött, az más :)

egy váláskor nem azt nézném, hogy most ki fizeti a perköltséget, de az is igaz, normális férfiakkal volt eddig hosszú kapcsolatom, sosem váltunk haraggal, nem akartunk sem bosszút állni, sem keresztbe tenni a másiknak, megoldottunk mindenféle helyzetet

Ja, mert itt akkor egyből a férjnek kellene elköltöznie? Szerintem megoldható, hogy nem. Szerencsére olyan helyen élek, ahol figyelembe veszik, kinek a hibájából van a válás (nemcsak azt, hogy ki kérte), és az fizeti a pereskedést is. Ezt igazságosnak találom, éppen ezért én nem aggódom azon, hogy mi lenne, ha...de tudom, hogy ezt és ezt tenném.

Ha maradnék egy olyan kapcsiba, amit itt tárgyalgatunk, amiről a fórum szól, olyan negatív karmát szülnék, hogy ezt nem tehetem meg magammal. De nem akartam ebbe az irányba tolni a beszélgetést, mert van, aki nem hisz ebben, szóval nekem ez így logikus, logika és a karma törvénye szerint is, lezárni mindent, de másra nem erőltethetem rá másra, hogy tisztelje a karmát és bla bla bla, ha nem hisz benne, ezért a logikai részével próbálom meggyőzni. Akárhogy is nézem, én ide lyukadnék ki, annak a házasságnak vége.

szerintem keveseknek adatik meg, hogy 30 évig folyton szerelemben égjenek egymással :) és ha egy házasságban odafigyelnek egymásra, nem hiszem, hogy egy találka után egy nős, szintén családos pasival, aki messze él, valaki beszámoljon rögtön otthon, hogy ő szerelmes, csak úgy. én arra tippelnék, hogy ez figyelemfelkeltés, vagy simán felelősségátrakás, hogy ez van, döntsél te, hogy mi legyen

ha nekem azzal jönne a párom, hogy szerelmes másba, összepakolnám a cuccait, és legyen a szerelmével, vagy a híd alatt, mit bánom én :) de megértem, hogy 25 év házasság után egy férj nem fog egy vallomás után rögtön elköltözni, mikor nem valószínű, hogy a felesége és a másik pasi között bármi lesz is a továbbiakban. a férfiak amúgy sem nagyon tudják, mi kell a nőknek, legalábbis nagy részük, azt hiszik, mert van kaja az asztalon és cipő a gyereknek, egy nő már elégedett, és szerinte is milyen jó ez a házasságosdi :)

Igazad van, nem voltam ilyen helyzetben, de ezt tenném. Nem kötelező egy szituációt okvetlenül megélni ahhoz, hogy elképzelésed legyen arról, hogy mit tennél ilyen helyzetben. És mások tapasztalata alapján meg azt mondhatom, hogy mindenki arról számolt be, hogy az első év szar volt, de amúgy jól döntöttek. Persze, nehéz döntések, nem is vitatom, de a biztos rossznál jobb a bizonytalan. Van, hogy már egy bizonyos pontnál rosszabb nem lehet, tehát bármit lép az ember, az esetleges rossz következmény is jobb annál, mint amiben az adott pillanatban él.

Miért kéne dobni gyereket, csapot-papot? Nem erről van szó. Át kell csoportosítani dolgokat, de amikor egy nagy szerelemnek szakad vége, még nagyon sokáig egymás életének részei lesznek, mindössze nem maradnak együtt mert már nem bírják egymással. Szerintem nincs ebben semmi rossz, 30 év után sem.

én egyetértek veled. valószínűleg azok, akik azt mondják, el kell dobni 25-30 évet, házasságot 3 gyerekkel, azok még sosem voltak olyan helyzetben, hogy akár 5 évet is eldobjanak :)

ha egy házasság már eleve rossz, akkor az ember lehet, meg is könnyebbül a válással. de azért feltételezném ilyen helyzetben, hogy a 25 évben volt nagyon sok jó is. és valószínűleg a feleség sem akar válni, mert akkor rögtön azt közölte volna. de én akkor sem várnék ki tudja, meddig, míg eldönti, mit is érez, és mit is akar igazán. az is lehet, hogy kihűlőben van a házasság, és azért mondta el, hátha a férj tesz valamit, változtat, hogy legyen értelme maradni

Ha az ilyen egyszerű volna.

Váltam már 19 év után de hidd el nem volt egyszerű, pedig a válás simán ment nem volt vita veszekedés sem.A házasságunk alatt sem.Szóval nem olyan egyszerű, de tudod ma már nem bánom, vagy ki tudja.Nem én akartam válni.

Valamit nem értek.

Hogyan lehet valakivel új élete kezdeni ha nem is ismeri.Régi szerelem volt de sosem éltek együtt, nem ismerik egymást és egy találkozás után szerelmes, meg új élet, meg stb....

Azt hiszem a kedves feleségnek van min elgondolkoznia, szerelem ide vagy oda.

Én meg tőled, kérdezésre.

Pfffff.

Az a baj, hogy itt nemcsak rólatok van szó, hanem ott van még az exnek is a felesége és a családja. Nem tudhatod, hogy ha a feleséged őszinte is volt veled, vajon a másik is ugyanezt tette-e otthon. Ezért csak félig-meddig tudod megoldani. Én nagyjából felvázolnám a helyzetet, előbb utóbb szex lesz a vége (talán már megvolt, de hazudott, csak te mentegeted). Ha nem akarsz részese lenni ennek a színjátéknak, kiszállhattok, elindítod a válást. Te is új életet kezdhetsz. Az, hogy ő újra szerelmes, nemcsak új kezdet neki, de neked is. Maradhattok barátok is, ha azonnal tesztek valamit és nem várjátok meg, míg tényleg elkezdődik egy viszony köztük, de igazán, hazugságokkal, bújkálásokkal, stb., minden olyan, ami megmérgezi az egészet.

Az érzelmeket nem lehet kikényszeríteni, de elfojtani sem, ezért abban nem tartom hibásnak, hogy beleszeretett, de abban igen, hogy volt egy légyott. Ennek ellenére még mindig időben vagytok. Soha ne sajnáld magad után hagyni a 30 évet sem. Családomban történt nem 30, de 40 év házasság utáni válás. A nő kérte, a férje 30-40 éven keresztül csalta, de úgy látszik (vagy a nő ezt hazudta), hogy csak ennyi idő után jött rá. A felismeréskor azonnal kérte a válást és nem bánta meg. Egyszerűen azt mondta, hogy ha 60-70 évesen már nem is talál új férjet, akkor is, mi a francokat mossa ő a férje gatyáit, főzzön rá, egy nappal se többet, el vele, kész! Nagyon tisztelem a nőt a választásáért. Hát még te, 50 évesen nehogymár kénytelen legyél maradni egy kapcsolatban, ahol már világosan megmondta a partner, hogy másba szerelmes!

Én sem hiszem, hogy tehet róla. A szerelmet nem lehet irányítani, az csak úgy megtörténik. Szerencsésebb lett volna mindenki - de főleg a te szempontodból, ha nem teszi rá ennek terhét, hanem megoldja magában.

Szerintem teljesen életszerű, hogy 30 év alatt ez megtörténhet. Ha eddig stabil és jól működő volt a kapcsolat, nem hiszem, hogy eldobja az elmúlt éveket. Én is azt gondolom, hogy egy szalmaláng, egyfajta kapaszkodás a múltba, nosztalgia.

Akár így van, akár nem, hagyd, hogy ő döntsön, ne cirkuszolj, ne könyörögj, ne "viselkedj"! Hagyd, hogy átmenjen ezen a folymaton, közben te figyelj magadra, és lehetőleg kérd meg, hogy ezt magában játssza le, ne vonjon be téged, és egyetértek azzal is, hogy legyen ennek egy határideje.

Ha rám céloztál, mellé lőttél alaposan :)

Soha nem házasodtam és nem is fogok, pont az ilyenekért.

További jó beszélgetéseket.

Már, nem érdekell.

Legközelebb majd engedélyt kérek tőled, jó?