Anorexia és bulimia (beszélgetős fórum)

Szerintem nincs ilyen, hogy melyik veszélyesebb. Ez olyan mint az alkoholizmus vagy a drogfüggőség, mindkettőre rámegy az ember élete.

Hashajtózni én is hashajtóztam, de úgy, hogy nem is ettem semmit, viszont az utolsót nyáron vettem be, és azt mondta, többet nem! Persze van nálam mindig 1 db, de azóta sem nyúltam hozza, és remélem nem is lesz rá alkalmam. Szerintem ki is dobom.

Nálam is jöttek elő szívvel kapcsolatos problémák, főleg olyankor, amikor egész nap azt a kevés ételt sem eszem meg amit amúgt megkéne, és lefekvéskor pánikszerűen nem kapok levegőt, érzem, hogy halok meg, és a szívem sajog. Olyankor kimegyek a konyhába és megeszek egy kanál lekvárt vagy mézzet, és utánna jobban vagyok, mert megnyugtatom magam, hogy ettem.

Mostanába a kávém mellé be szoktam iktatni 1-2 teakekszet is, próbálom visszahozni a menstruációm.. remélem sikerűl! ÉÉÉÉÉss várom nagyon a diós bejglit!:D

Kedves Mindenki!

Csak pár hozzászólást olvastam most vissza és arra a következtetésre jutottam hogy a legtöbben akarnak is gyógyulni. Sokan abba a hibába esnek bele, hogy majd "magától minden rendbe jön". Ezért az érzésért nagyon sokat kell tenni. Azt javaslom mindenkinek hogy csak APRÁNKÉNT tűzzön ki magának célt (pl: naponta)! Pl: mindig egy picivel többet egyen és ha sikerült, jutalmazza meg magát! Az boldogsággal telíti el és már akkor azért érdemes lesz csinálni. Szerintem megérné mivel nemsokára új év lesz, ami jelenthetne egy úgy kezdetet. Azért nem javaslom az egészet újévkor elkezdeni, mert akinek nem sikerül, letudja hogy "a francba" és abbahagyja. Inkább hamarabb vágjatok bele! :)

Akinek meg az a problémája hogy a bevitt ételt "kidobja", az hányjon havat ebben a jó időben! Ettől tuti hogy nem lesztek betegek és még jót is tesz testnek és léleknek! :)

(Tudom hogy nagyon szar poén volt, de muszáj volt megejtenem, hogy megnevettessem azokat akik amúgy is szarban vannak!)

Mindenkinek kitartást!

Tudom én is nagyon jól, és azt is, hogy ha ennek Most Itt nem vetek véget, akkor már nem lehet megállitani! Ezért teszek érte. Húst nem eszem, mert 4 éve vegetáriánus vagyok. A napi étkezésem az kb úgy néz ki, hogy reggel megiszom a tejeskávém, majd egyet reggelizem müzli s társai, utánna megyek suliba és estig ott maradok, mert lefoglalom magam, és max gyümölcsöt eszem. De estére beiktattam egy hónapja a magokat, és reggel már nem csak müzlit eszem, hanem bármit, habos krémes sütiket is, de még mindig nem elég. Elkérhetem esetleg azt a receptet?:D Igaz főzni nincs időm, csak a hétvégéken, de a főzelékeket szeretem.

A szakember az én esetemben azért nem jó, mert 600km-re tanulok otthonról, és ami tényleg hasznos klinika lenne, az csak a fővárosban van én pedig az ország másik felén tanulok.

Viszont tudom, hogy meg tudok gyógyulni magamtól is, azt már bebizonyítottam magamnak, hogy akaraterőm van, most meg kell azt fordítanom!

A kcal mennyiséget nem tudom pontosan, mert szerencsére egy jó ideje nem számolom, hogy amit megeszem abba mennyi van.

Köszönöm, hogy válaszólsz!;)

Van valami külső segítséged, vagy gondolkozol rajta(szakember)? Mert minden testképzavarnak van valami oka. Szerintem mindenképp kellene. Fokozatosan kell visszaállítani az étkezést, de hány kcal-t eszel kb. egy nap?Érdemes lenne elmenned dietetikushoz, ha érdekel ajánlok egy nagy jót. Nem kellene az ünnepek alatt kórházba kerülnöd, mindenképp többet KELL enned. A magok azok jók mindenképp, igyál tejet, egyél tojást, leveseket, főzeléket főleg az elején. Fokozatosan egyre többet, nem fogsz elhízni, én simán mondhatom, hogy 2-3* többet eszem mint az elején(bár még mindig nem elég), de nem gyarapodtam 2 kg-nál többet. Viszont jó a vérképem, sokkal több az energiám. Eszem reggelit, ebédre főt ételt, vacsorát, gyümölcsöt. Eszem pl.:sajtot, rozs kenyeret, joghurtot, zabkását/nagyon jó lenne neked, ha érdekel leírom a receptjét/ Én a müzliszelettel, banánnal kezdtem kiegészíteni. Kenyér félét bármit eszel, húst? Egy szaloncukrot? és szerinted az mennyi táplálék, annyi energiát tartalmaz amennyit egy lépcsőzés során leégetsz. Nyisd ki drága a szemed, tudod te jól, hogy változtatni kell, de nagyon!

Nem látom milyen vagy, de ha már 3hónapja kimarad akkor valószínűleg nagyon nagyon sovány, a ruhák max. lóghatnak rajtad. Különben is, ez a mérce, mi fontosabb, az hogy hogy áll egy ruha vagy az életed? meg lehet csinálni, ha akarod, az elsődleges célként valamennyit mindenképp gyarapodnod kell! hajrá

Hát eddig mind halogattam a ˝gyógyulást˝. Most is sajnos meg van bennem az érzés, viszont kicsi dolgokkal kezdem, reggel 11 után, nem csak gyümölcsöt, vagy kávét fogok enni-inni, hanem mondjuk megeszem így Karácsony tájéken egy szaloncukort, vagy eszem különböző magokat.. az az igazság, hogy nem igazán tudom mit csináljak, mert én úgy látom, hogy a ruhák most állnak a legjobban rajtam, persze még látom itt ott a ˝hájat˝ viszont már kezd tetszeni a látvány, mindez ellenére a környezetem, már undorítóan soványnak tart...felveszem a versenyt önmagam ellen, persze már sokszor elhatároztam ezt, de egyre több olyan külső hatás ér, és ˝véletlenek˝ amik arra sarkalnak, hogy ennek itt véget kell vessek!

A tornát persze nem tudom kihagyni, mert 6 évig intenzíven sportoltam és tavaj óta, amióta egyetmen vagyok, azóta kimaradt ez az egész. Másokkal ellentétben én le fogytam, nem meghíztam, mert úgy tartottam, hogy már nem mozgok annyit, nem kell annyi étel, kalória.. és itt kötöttem ki.

boriboo

Nagyon igazad van, nekem is egy hasonló eset kellett ahhoz, hogy észhez térjek., de aztán visszaestem. Hiszen nem mondok újat, ha azt mondom, mindannyian pontosan tudjuk valahol, hogy mi az anorexia végső célja, csak nem akarunk tudomást venni róla. Mintha nem akarnák látni, hogy magunkat tesszük tönkre. Az ha már nem jön meg 3 hónapja, az intő jel! Hogy gondolod, hogyan tovább? Hogy csináltad eddig?

sok sikert

Kedves Mindenki

Újként írok ide, ám már régóta vagyok anorexiás, kb. 5-6 éve. Talán ez az egyetlen olyan fórum /bár nem olvastam végig/ ami tényleg a gyógyulóknak akar segíteni. Van más ilyen próbálkozás is, de abban mégiscsak "lepel alatt" a másik oldal húzódik. Tervem, majd ha teljesen meggyógyulok csinálni egy ilyen oldalt, hiszen nekem is szükségem lett volna rá sokszor, így biztosan társaimnak, Nektek is, hiszen rendkívül nagy az ereje, hasonlóképp a proana/mia oldalokhoz.

Naomi én is azt tudom javasolni, hogy mindenképp használd ki a szakemberi lehetőséged. Persze fontos az, hogy megtaláld a megfelelőt, nekem is több kellett, mire ez sikerült. OLyan akiben feltétel nélkül meg tudsz bízni egy idő után. Hidd el, ha leküzdöd ezt a betegséget vagy a depressziót attól Te még erősebb és értékesebb ember leszel. Hiszen egy-egy krízis megoldáa szinte magasabb szintre emel. Én sok mindent elvesztegettem ebben a 6évben, de nem bántam meg, ettől lettem az aki. Van célod, felismerted, hogy ez így nem jó, sőt segítséget is kértél, ez hatalmas énerőre vall hidd el! Amint helyrejönnek a lelkedben a dolgok, nem lesz se túlevésed, se koplalásod, de ezt fogadd el, hogy most így van, és akarj rajta változtatni. De hát akarsz, van célod, és ez a legfontosabb! Azt az egyet jegyezd meg, hogy te sem a mások súlya vagy étkezi szokásai alapján méred értéküket, aki fontos Neked, az úgy fontos ahogy van, aki Téged szeret, és biztosan nagyon sokan, azok a legjobbat akarják Neked. Akkor tudod megülni a lovat és vágtatni vele ha ráülsz, a két végletes oldalal nem tudsz kiteljesedni.

Kívánok sok-sok erőt és kitartást, hosszú menet lesz, de megéri!

Jaj drága!

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Sose gondolj ilyet hogy te szánalmas vagy. Az a a szánalmas aki lenéz vagy nem érti, érzi át a problémádat, mert az egy érzéketlen hülye. Vagy felszínes ahhoz hogy megpróbálja megérteni. Na a lényeg. Nekem is anyai ágon öröklött a depresszió és nálam is pár éve megállapították és nálam is időszakok vannak. Érdekes ahogy olvastam sok mindenben hasonlítunk és nem hogy nem olvastam végig még szívesen olvastam volna. A kéz vagdosás nálam is megvolt párszor. Bár eszméletvesztésem nem volt, de minden érzés amit leírtál nálam mind jelen volt. Utálom magam, a testem és sírok én is sokat. Ja és ha ez nem elég. November elején engem is elhagytam, előtte még jól megbántottak és belém rúgtak és még aznap kórházba is kerültem a pszichiátriára. Szóval hidd el én megértlek. Csak én mindezeken felül még bulimás is vagyok. Te ne tegyél ilyet mert ettől sokkal rosszabb lesz és a depressziót is mélyíti. Jó hogy segítséget kértél. Ez jó ötlet volt. Nem baj hogy tudja a család mert csak így lehet neked segíteni. Azt hogy nem bírod a tornát nem azt jelenti hogy te erre sem vagy képes. Hidd el olyan energia hiányban szenvedek hogy még abban is kifáradok ha lemegyek a boltba. Múltkor majdnem elájultam ott. Szerinted én végig tudnék tornászni akár 10 percet is??? Nem hiszem. Nem is mozgok semmit csak amennyit sétálni kell a busztól a munkahelyig vagy ha valahová mennem kell. Sajnos az evés lelki dolog. Ebben lelsz örömet és ez dob fel. Boldogságot ad mert most úgy érzed nincs más amibe kapaszkodj és az evés helyettesíti a volt párodat és még sok mást is. Az öröm érzését. A kéz vagdosás meg egy önbüntetés. Mivel utálod maga és így bünteted a tested. Ezt így mint civil és nem pszichológus ember is tudom. Na figyelj. Nem tudom hány éves vagy de menj és jársz rendszeresen pszichológushoz vagy pszichiáterhez amit javasolnak. Kezd el most mert úgy néz ki te is örökletesen hajlamos vagy a depresszióra. Meg persze az élet nehézségei is előhozzák ezt. Most kezd el kezeltetni mert ez nem múlik el max. időszakokra de újra és újra elő fog jönni ha valami nehézség adódik az életedben amit nem tudsz feldolgozni.

Ja és az aki olyat mond neked hogy falánk vagy stb. és tudja hogy ez téged bánt az egy kretén. Már bocsi. Nem szidom az exed mert biztos szereted még őt és nem is ismerem. Lehet nem tudta hogy megbánt ezzel. Lehet ő csak viccesen mondta és viccnek szánta és kedvesen közölte de téged megbántott.

Na ha van kedves írjál akár ide akár privibe. Ha kérdésed van bátran kérdezz akár tőlem akár más számodra szimpatikus fórumozónak. Ők is sokat tudnak segíteni lelkileg, de az ORVOS az KELL!!!! Emellett is hogy ide írsz és írnak neked. Ne feledd!!! ORVOS!!!!

Puszi!

Többieknek is, mindenkinek!

Nem szánalmas, és persze, hogy végigolvasunk, erről szól ez az egész!!

Az nagyon jó, hogy segítséget kértél, ezt nem kéne feladnod ilyen könnyen, mert Te is érzed, hogy szükséged van egy külső emberre, aki ott van melletted és segít. Pláne úgy, hogy aztmondtad, édesanyádnak is voltak ilyen depressziós problémái.

Az étkezésről: próbáld meg megtervezni, hogy mit eszel, legalább egy nappal előbbre. Legyen több étkezés, és egy-egy alkalommal kevesebbet egyél. Ha a torna nem megy elsőre, menj el jókat sétálni - igaz hideg van, de az is mozgás, sokan leszólják, de hidd el nagyon sokat számít, hogy egy utat gyalog teszel meg, vagy busszal.

Tarts ki noami, hidd el, hogy képes vagy bármire, amit igazán akarsz, de ki kell tűznöd a célt, és ki kell tartanod, akkoris, ha nehéz. Sokszor a legnehezebb a legjobb út.

Kérj segítséget, és írj nekünk. Veled vagyunk :)

Ne haragudjatok, de nem tudok kihez fordulni. Remélem itt valamennyire megértetek. 3 hónapja szakítottunk a barátommal és teljesen összeomlottam. Mindig beszólt, hogy falánk vagyok stb, erre én elkezdtem elhanyagolni az ebédeket, vacsorákat stb.. később már tudatosan nem ettem semmit, csak vizet ittam. nagyon jól ment. egy hónap alatt leadtam 6 kg-t.nagyon mérgesek voltak, szidtak, hogy nem eszek a suliban is, és itthon is. Aztán jött elő ismét a depresszív látásmódom..Amikor nagyon ideges voltam, mindig vagdostam magamat, erről nem tudtak, csak néhány barátnőm a suliban. Volt, hogy a tusolás közben a kabinban keltem fel, de nem tudtam, hogyan kerültem a földre. igaz, ilyen csak kétszer volt.Aztán elkezdtem enni. de nem azért mert éhes voltam. nem tudom miért. folyton enni akartam.ettem és ettem. nem tudtam leállni. 2 hét alatt visszajött a leadott 6 kg, sőtt, szerintem jóval több is.mindig szomorú voltam és vagyok,semmi nem tud kizökkenteni ebből. úgy érzem, hogy ezek már a depresszió első jelei..anyukám is depressziós volt, és nagyon félek, hogy én is az leszek. Éppen ezért szóltam az iskolában az iskolapszichológusnak, aki elküldött szakemberhez. csakhogy nem akartam elmenni megint (tavaly már voltam).Felhívta nagynénémet és az ofinak is szólt.. szörnyű volt.azóta is ha szomorú vagyok, vagy csak megkívánom, eszek, és nem tudom abbahagyni. nincs semmi kontroll. mindig megfogadom, hogy nem eszek ma, visszafogyok, de ha bármit is eszek egy nap, úgy érzem, hogy az egész el van rontva és úgyis mindegy, ezért folytatom. Azután persze még szomorúbb leszek, bőgök, hogy hogy nézek ki. Ha elkezdek tornázni, és már nem bírom, előjön az érzés, hogy erre sem vagyok képes.. és kezdődik minden elölről..

tudom, hogy szánalmas, de köszönöm, hogy legalább leírhattam, még akkor is, ha nem olvassátok végig... :(

Hol voltál kórházba és hogy jutottál oda? Magadtól vagy rosszul lettél?

Privibe leírnád légyszi. Azt hittem bentfekvős csak ilyen 4 hetes van. Pusza. De örülük, hogy te jobba vagy. Voltam ma én is pszichiáternél de én csak a bejárósat vállaltam, befeküdni nem mehetek a meló miatt.

köszönöm szépen:):):) (csak még hátra van 3kg XD )

és sztem is...többiekkel mi a helyzet?

Applebaby örülünk Neked!! :)

Többiekkel mi a helyzet??

sokan már visszafelé jobban tudják az ízt..hallottam már olyat h csak olyat evett meg valaki, ami nem olyan rossz ízű visszafelé...

am simán. utána szájöblítés, gargarizálás, kis idő, és fogmosás és friss szájíz a fogkrémtől.... bár én már nem...:)

Úgyis csak addig finom, amíg lenyeled.

Utána meg fogmosás.

...Emlékeim szerint...