Angliában élő anyukák gyertek beszélgetni (beszélgetős fórum)

Ennek örülök. Első körben ettől féltem a legjobban, hogy hogyan fogjuk áthidalni ezt a különbséget.

Én egyébként inkább az efféle hozzáállás híve vagyok, nem a magyar poroszos tanárnéniké és iskoláké.Úgyhogy köszönöm, egy újabb visszahúzó erővel bíró kétségemet romboltad le:D

A póráz itt is kezd divatba jönni, bár itt arra használják, hogy még jobban foghassák vele a gyereket.Főleg idősebb szülők használják akik még a széltől is óvják a gyereket.Elég kiábrándító volt amikor egyszer a játszótéren 40-es anyuka pórázon hozta be a gyereket és se a homokozóba se a hintára sehova nem engedte fel/be, úgy ráncigálta el az összes játéktól és a gyerekektől mintha elolvadna ha bármihez hozzá ér:P

Nekem fura:) Az enyémek is rohannak, csak ha átmegyünk az úton akkor fogják a kezem, de elég ha szólok nekik és visszajönnek/megállnak.

Ez nevelés kérdése:D Szóval nekem fura a póráz.

Ezt értem és el is fogadom ,mert ebben teljesen igazad van.Csak úgy értelmeztem a hozzászólásaidat mintha mindenkit lenéznél aki hamarabb vállal gyereket.Nekem csak az általánosítással volt gondom.

27 éves vagyok, két gyerekem van és még szeretnék elvégezni egy főiskolát vagy egy egyetemet, szeretnék egy jó állást amit szeretek csinálni, sőt a vállalkozás sem áll távol tőlünk és eszem ágában sincs, hogy segélyekből éljek:)..Szóval a lényeg, hogy így is lehet, meg úgy is:)

Azt tudom, hogy Londonban és környékén nagyon drágák. Azt mondják a helyiek is, hogy ha Londonban akarsz élni, ingatlant, ahhoz font milliomosnak kell lenni. :)

65ezerért vettük a lakást és a családi házak amiket nézünk 160ezer körül vannak. 2-3 hálós lakást már 30ezer körül is lehet venni, de azok "olyan" környéken vannak. A mi szomszédaink idősek, többségük nyugdíjas, így csend van, nincs party állandóan a környéken. :)

Ja! Ez a mi ismeretsegunkben is igy van! :)

Basszus arrafele nagyon olcsok lehetnek a lakasok ezek szerint! Megkerdezhetem mennyiert vettetek? Erre London es kornyeken nagyon dragak! Mi 25 evre vettuk fel a hitelt, tobb mint 3 eve vettuk a lakast es 113 ezer volt. Es 2 szobas (1 halo plusz nappali, valamint van hozza kicsi kert is, es bent van majdnem a varoskozpontban, de nagyon nyugis helyen)

Ha otthon foglalkozol a gyerekkel pluszban, akkor szépen tud fejlődni. Én csak azt látom, hogy milyen értelmiségi szinten vannak a felnőttek és hogy a külföldiek hogy szapulják az iskolát, hogy nem igaz, hogy még házi feladat sincs, stb. Nagyon gyengének tartják általában a sulit a külföldi, főleg a szegény országból származó emberek. De valójában tényleg elgondolkodtató, hogy szükséges-e, hogy két lábon járó enciklopédiák legyünk, vagy elég-e szimplán az, hogy alkalmasak legyünk az életre.

Az egyik diplomamunkám épp erről írtam. :)

Nem lesz semmi gond. Nem igazán tanulnak, inkább csak készségfejlesztő játákokat játszanak, énekelnek, rajzolnak, stb. Az olvasás még a 10 éveseknek se megy zökkenőmentesen, sőt, még a felnőtteknek sem. Más itt a suli, tananyagot nem igazán tanulnak. Valójában azt teszi itt a suli, ami ténylegesen a feladata egy nevelő intézetnek. Felkészítenek az életre. Szocializáció, kibírni a munkaidőt majd a munkahelyen, helyzetmegoldó készség. Ezekkel foglalkoznak igazán.

Amiben el lesz maradva a gyerek, az az önállóság, a magabiztosság. Itt már azoknak a babáknak se fogják a kezét, aki épphogy csak megtanult járni. Furán hangzik, de a gyerekek pórázon vannak. Az önállóságuk máris el van kezdve nevelve. Persze nem szép, amikor némelyik anya megrántja a gyerekét... És már születésüktől fogva a rohanásra vannak tanítva a gyerekek, nem az otthon ülésre. 1-2 napos babákkal sem ülnek otthon, hanem viszik magukkal mindenhová, bevásárolni, barátnőzni, stb. Itt jobbára csak éjszakára vannak otthon az emberek.

Úgy gondolom, hogy miután gyermekem lesz, nagyon rossz esélyeim lesznek a munkaerő piacon. Tehát vagy azt kell megalapoznom, hogy egy cégnél elérek egy jó beosztást, ahová visszavesznek a 9 hónap otthonlét után a gyerekkel és a jövedelmem fedezi azt a napi 50 fontot a nursery-ben (óvodában) létért, ez a mai árfolyam szerint 18099Ft. És még jó lenne, ha efölött is maradna a fizumból, hogy ne azért dolgozzak, hogy ki tudjam fizetni a gyerkek óvodáját, mert akkor ezzel az erővel már otthon is maradhatok vele mindenféle segélyek nélkül is. A másik dolog, amit még értelmesnek találok, beindítani a saját vállalkozást, és ha már jól megy, akkor gyereket vállalni.

Azt szeretném, hogy mindent meg tudjak adni a gyerekemnek, amit mások is. Azok pl, akik segélyből élő egyedülálló anyák megkapják a vacis új három hálószobás két szintes családi házakat, amikor a párom ment lemérni a szobákat, hogy majd leszőnyegez náluk, a gyerek felkiáltott, hogy hú de jó, lesz saját szobája és csak a szobája egyik falán elfér a playsation, az lcd tv és a wii. Ilyenkor elkap a frász és azt mondok kapják be, hogy segélyből élnek és mi mindenük megvan, míg a dolgozó embernek hosszú éveket kell várnia és rengeteget fizetnie, hogy ugyanezeket megadhassa a gyerekének. Nem szeretném, hogy a gyerekem szegénynek érezzen minket azokhoz képest, akik segélyből élnek. Mert sajnos nekik mindenre tellik, itt a dolgozó ember sokkal kevésbé halad.

28 éves vagyok, szerintem még semmiről nem késtem le. A párom nővéréjék Mo-on élnek, 30 éves korában lett terhes. Ha korábban lett volna, akkor valószínű még most sem lenne saját lakásuk.

Úgy gondolom, hogy ha megtehetem, hogy többre vigyem az életben, akkor miért is ne? Ha többet adhatok a gyerekemnek, mint a szeretet és az értelmi fejlődés, akkor inkább a többet választom.

Persze mi is hitelre vettük a lakást. Jóval nagyobb és drágább lakást is tudtunk volna venni, de nem engedték, nem adtak több hitelt. Pedig mondtuk, hogyha eddig tudtunk fizetni 500-600 fontot albira éveken át, akkor ezután is képesek lennénk ezt az összeget kifizetni hitelre. De nem engedték, azt mondták, hogy ha ennyi pénzt kifizetnénk a fizetésünkből, akkor nem lenne miből élni, szórakozni, kajázdákba járni, kocsmába járni... :) Szóval vettünk egy két háló plusz nappalis lakást, ami a harmadik emeleten van, ez a legfölső szint. Ehhez még egy ugyanakkora tetőtér is tartozik mint amekkora a lakás, már szépen leszigeteltük, floorboard-ot tettünk le, rá underlay és szőnyeg. Egész lakájos. Itt tárolunk minden plusz dolgot, mint pl a karácsonyi dolgok, stb. :)

Szóval a lényeg, hogy megvettük a lakást, eredetileg 30 évre adták volna a hitelt, de kértük, hogy ne már csak olyan keveset fizessünk havonta, szóval a maximum havi törlesztőig felemeltettük, így 23 éves lett a hitel. Szerencsére a bankba betelefontálva fel lehet emelni teljesen ingyenesen a törlesztőt és le is lehet csökkenteni, ha mégse tudjuk azt fizetni. Felemeltük 500 fontra a hiteltörlesztést, plusz e fölött van a lakás- és életbiztosítás, nameg ugye a hitel biztosítás is. Így hirtelen lecsökkent 9 évre a hitelünk. :))) 2 éve vettük egyébként a lakást december 11-én. Szinte hihetetlen, hogy már csak pár év van hátra és ki is van fizetve! :)

Több oka is van egy nagy családi háznak. A saját kert mindenképp nagyon jó a gyerek szempontjából. Ha van már két gyerek, akkor jobb, ha két külön szobában laknak, szóval már három hálószoba kell. ha jönnek a rokonok meglátogatni, akkor jó, ha van egy plusz szoba is, ahol aludhatnak. Ez éppen megoldható a három hálószobával is, de ha már ugyanannyi pénzből lehet venni 4-5 hálós családi házat is, akkor inkább az kell. :) Persze nem úgy mondják, hogy 5 hálós, hanem dolgozószoba, spare room, ilyen-olyan extra nevekkel illetik, még játszószoba is van. :)

Itt megéri arra megtartani a lakást, hogy albinak ki legyen adva. Amiben mi lakunk, ezt is minimum 600-ért ki lehet adni albiba. (Huh, nagyon sajnálni fogom egyébként kiadni.) De Magyarországon nem éri meg. Hiába olcsóbbak az ingatlanok, akkor se tudod annyiért kiadni a lakást, amennyi a havi törlesző a hitelre. Akkor éri csak meg, ha kp-ra veszel lakást. De akkor is messze van, nehezebb az ügyintézés. Én csak lebeszélni tudnálak róla. Két barátainknak is van Mo-on ingatlana, próbálnak megszabadulni tőle, de nem megy...

Miránk is furán néztek az emberek, hogy lakást veszünk, de ha egyszer még olcsóbb is a havi törlesztőrésztet, mint az albi és pár év múlva már semmit se kell érte fizetni, akkor miért is nem éri meg? :) Ha meg mégis valami végett máshová kell költözni, mondjuk munka végett, akkor is ki lehet adni albiba. :) Minket is hülyének tartottak, nehogy azt hidd, utána meg majdhogynem ugyanezek az emberek kérnek tanácsokat, hogy hogy lehet inatlanhoz jutni. :)

Egyébként érdekel a téma engem is.Férjem májusban indul Angliába, mi ha minden jól megy Augusztusban.

Én is sokat olvastam az angol sulikról és itthon a Waldorf rendszerű iskolákhoz hasonlítják őket.Azok pedig nem rosszak, csak más elvek szerint tanítanak.

Ami aggaszt: nagyobbik lányom 7 éves. Itt még ovis kinn viszont 5 éves kortól kezdik a sulit.Szerintetek nehéz lesz felvennie a versenyt a többiekkel?

Bocsi, hogy így közbe szólok, de az élet nem csak a karrierépítésről és a pénzről szól:)

Nekem két gyerekem van és hidd el amíg nincs gyereked addig az élet csak a pénz hajkurászásáról szól.Lehet mindig új célt kitűzni, hogy még több még több még több kell...aztán elmegy az idő és rájössz, hogy mindened megvan de még sem tesz boldoggá.

Azért írom csak ezt mert a hozzászólásaidból úgy tűnik valamiért lenézed azokat akik gyereket vállalnak mielőtt vagyonokat halmoznának fel. ( Ha tévesen értelmeztem őket- elnézést)

A gyereked nem attól lesz boldog, hogy mekkora vagyonod és hány szobás lakásod lesz:)

Ettől függetlenül egyetértek azzal, hogy nem arra kell hajtani hogy segélyekből etc-ből valahogy fenntartsuk magunkat.

Mi Magyarországon kezdtünk neki a családalapításnak! Nagy hiba volt!

Mi is menni akarunk most már. Szeretnénk dolgozni és elölről felépíteni az életünket.Biztosan nehéz lesz két gyerekkel házra valót összegyűjteni de azért megpróbáljuk:)Nekünk elég lesz egy is.A lényeg, hogy a gyerekeinknek megadjuk azt a biztos érzelmi és szellemi hátteret, stabilitást amivel neki indulhatnak az életnek, hogy megvalósítsák az álmaikat!:)

Ehhez persze kell némi anyagi biztonság is...de nem az a legfontosabb!

Azok a magyar ismerosink akik gyerekesek, legtobbjuk mar eleve gyerekkel erkezett, a tobbinek itt szuletett ugyan, de mindegyik alberletet tart fennt.

Egyebkent emlekszem mikor megvettuk a lakast, hogy sokan hurrogtak rank, hulyenek tartottak minket.

Szerintem 2 haloszobas plusz nappalis lakas az mar eleg 1 gyerekkel boven. Legalabbis en ugy gondolom. Mekkora hazat szeretnetek venni?

Amugy itt gondoltok lakasokat venni vagy otthon? Gondolom Ti is hitelre vettetek a lakasotokat. Mi is gondoltuk, ha egyszer nagyobba megyunk, akkor nem kellene eladni a mostanit es jo lenne kiadni alberletbe. Mi amit fontolora vettunk, az esetleg hogy Mo-on venni 1-2 lakast.

Szerintem elég rugalmasak a gyerekesekkel a munkahelyeken. Ha már előre úgy tárgyalod le, hogy gyereked van és az iskolai szünetekben nem érsz rá, akkor nem lesz gond.

Nekem pl van egy munkatársam, aki úgy dolgozik, hogy kedden-szerdán van bent reggel 7-től este 6-ig. A többi nap otthon van, mégis megvan a heti 20 ledolgozott órája. Ezen a két napon a gyereke a nursery-ben van, kicsit késik mindig, mert 7-kor nyit a nursery, meg korábban is megy, 6:30-kor már lelép, hogy még fel tudja venni a gyereket. Ez így azt jelenti neki, hogy negyed órát késik, 30 perccel korábban elmegy, ezt pedig a napi 1 órás szünetéből veszi el, azaz még mindig van 15 perc szünete és 10-10 órát dolgozik naponta.

Egy másik munkatársam viszont épp felmondott, mert ő még csak kb másfél éve volt a cégnél, ezért vele nem olyan elnézőek, mint azzal, aki több éve ott van. Szeptembertől beindult a suli és folyamatosan gondjai voltak, a szüleire kellett bízni a gyereket a munka végett, mert mindig rosszul osztották be. Felmondott és talált is gyorsan másik munkát sokkal közelebb. Eddig egy másik városból járt át ide, most pedig ott helyben talált munkát, 4 órát dolgozik naponta egy take-away-ben. Ez egy ilyen roll shop szerűség, ami ebédidőben van nyitva, nem a szokásos esti. Ja, és még kaját is kap. :)

Nektek közel laknak a párod szülei? Ők tudnak időközönként vigyázni az unokára?

Azok a magyar ismerőseid akkor nem terveznek az élettől semmi többet, mint hogy megéljenek. Látom te is többre vágysz. :) Én is azt látom, hogy nem könnyű azoknak, akiknek gyerekük van. Az anya nem dolgozik, legtöbben azt várják, hogy önkormányzati lakást kapjanak, vagy már abban is laknak. Nekem elég szánalmasnak tűnik, hogy azért jön ki külföldre valaki, hogy segélyből éljen. Könnyebb akkor, ha normális anyagi körülményeket tudunk teremteni, ezért teperünk mi is. Meg azért, hogy 40-50 éves koromban ne a hülye főnökömtől függjek, vagy attól, hogy bezár a gyár, hanem a magam ura legyek és alkalmazottaim legyenek. :)

Mi is vettünk két éve egy két háló plusz nappalis lakást, de ez nem elég arra, hogy gyerekünk legyen, kettőnkek pont jó. Ezt jó megtartani arra, hogy albinak kiadjuk. Úgy tervezzük, hogy több lakást is megveszünk albinak is. Amiben pedig a saját gyerekeim nevelem fel, az egy szép nagy családi ház legyen kerttel. :)

Azoknak a magyaroknak előnyük van, akik nem vagy csak nagyon keveset tanultak angolul Mo-on. Szerencsére én is ez a szerencsés csoport közé tartozom, így kiejtés alapján sokan helyinek néznek, csak ha rámnéznek, akkor esik le, hogy mégsem. Egy nő is múltkor kérdezte tőlem, hogy hogy lehet orcadian akcentusom, ha lengyel vagyok? Erre elmagyaráztam, hogy egy az, hogy magyar vagyok, a másik meg az, hogy az Orkney-szigeteken tanultam meg angolul. De volt olyan is, aki azt kérdezte, hogy ír vagyok-e. :)

Szia! En jelenleg egy munkavedelmi cegnel vagyok foallasban, mellette mukormos vagyok otthon a szabadidomben. Probalom felepiteni a kuncsaftkoromet es aztan ha minden jol megy majd ezzel foglalkozni full time. Ha gyerek lesz, akkor is konyebben tudom majd a munkamat csinalni.

Mondjuk abban szerencses vagyok, hogy a veg ahol melozom az eleg flexibilis, legalabbis azok voltak az anyukakkal. Majd meglatjuk, de a kozel jovoben meg nem tervezzuk a gyereket. Neked kinnt szuletett mar a gyereked? Elotte mivel foglalkoztal?