Aki nem akar gyereket ide!!! (beszélgetős fórum)

Ezt nem értem?

Szerintem a gyerekek rugalmasak ,és csak egy dolog miatt "faraghatnak rá ",ha a szüleik boldogtalanok.

Ha a szüleik akár külön,de megtalálják a saját boldogságukat,semmi baja nem esik a gyerekeknek!:)))

Igazad van ,nem tudhatjuk:)

Én az igaz szeretetről beszéltem ,az igaz kapcsolatokról ,és az őszinte ,önzetlen kapcsolatokról.

Az én szótáramban a szeretet ,ezt jelenti.

Ez a másik hozzáállásán is múlik nagyban.

Zsebi hozzászólásából nem úgy tünt, hogy a férfi normálisan lezárta a kapcsit, hanem hogy lelépett...

Lehet, hogy jelei sem voltak annak, hogy nagyon szenvedne attól, hogy nem lehet közös babájuk, ezt nem tudhatjuk. Ilyen esetben meg különösen fájdalmas lehetett a szakítás...

Miért éreznéd magad "pofára ejtve"?:))

Tudod ,ha az ember szeret valakit ,akkor érzi,érti,tudja mire gondol a másik,mik a vágyai.

Persze van úgy ,hogy pont a szeretet miatt hallgatja el őket,és nem meri,vagy nem akarja felvállalni őket ,de te akkor is érzed.

Ilyen esetbe ,ha igazán szereted ,akkor neked kell feloldanod ,minden ígéretét,vagy lelkiismeret furdalását ,és elengedned.

Én pofára ejtve érezném magam, ha így lelécelne a férjem. Lehet, hogy sok idő elteltével már tudnék örülni a boldogságának, de az biztos, hogy mikor meglátnám az utcán a pocakos hölgyel, elsőre kiborítana.

Sőt, konkrétan a mi kapcsolatunkban egy ilyen helyzet egyenesen átverés lenne. De ha menni akar nem lehet mit tenni.

Biztosan fájna,de nem esne rosszul.

Sosem gondoltam úgy a kapcsolatokra ,mint "kötésekre" ,amik végérvényes csomókat képeznek ,kibonthatatlanul.

Ha szeretek valakit ,azt szeretném ,hogy boldog legyen ,és ha velem nem tud az lenni,akkor nem érdekel miről beszéltünk,mit ígértünk,,mert az egy másik pillanatban volt.

De ugyanezt a szabadságot én is szeretném megkapni másoktól.

Persze, persze.

Én abból indultam ki, ami le lett írva. A többi már csak az én gondolatvilágom tükrözi.

Neked nem esne rosszul, hogy akivel összekötötted az életed elvileg egy életre és átrágtátok magatokat az örökbefogadáson és úgy volt, hogy belevágtok, az meg lelép, holott szeret téged? Pár hónapra rá pedig mástól lesz gyereke?

Az más, ha azt mondta volna, hogy nézd drágám, nekem nem jön be az örökbefogadás, ne is beszéljünk róla, én mindenképp sajátot szeretnék és ha fáj is, de inkább váljunk szét. Nyilván ez is szar érzés, de közvetlen a finis előtt lelécelni, na az elfogadhatatlan.

Neked rosszul esne?

Én boldog lennék ,hogy ő boldog,és a vágyai beteljesültek.

Ez akkor állná meg a helyét,ha közös megegyezéssel váltak volna el,megbeszélve azt,hogy ki mire vágyik.

Az asszony lemond a férjéről,mert az saját gyerekre vágyik ,és a férj akármennyire szereti a feleségét,családot akar.

Ha így történt,akkor valóban szerelem volt:))

Már úgy volt,hogy örökbe fogadnak,csak ez szerintem egy elég nehéz döntés és nem is egyszerű történet én pl nem lennék rá képes,még szerelmemért sem.

A kolléganőmnek volt szervi oka,méghozzá agyi területen volt neki elváltozás és valami nem termelődött..nem igen értek hozzá a lényeg hogy agyi műtét kellett volna hozzá,de egy orvos sem vállalta mert túl kockázatos lett volna,egy teherbeeséshez viszonyítva...tehát nem életmentő műtét.

Én is értem amit Fata ír és egyet is értek Vele! DE azt gondolom,lehet úgy embert igazán szeretni,hogy elmúlik..nem attól igazi a szeretés hogy egész életen át tart!!Szóval a férfi megváltozott és neki fontos volt ez! Amely kihatott az érzésvilágára is.

Én is Fatával értek egyet. Ha nem lehet gyerek, akkor még mindig ott a lehetőség az adoptálásra. Ha szeretem a másikat, akkor nem hagyom el, mert nem tud szülni.

Vagy a kolléganőd nem akart gyereket, vagy szervi baj volt? Mert ez nem jött le nekem a válaszodból.

Gondolod! Szerinted tuti nem lehet olyan ok..? Nekem volt egy kolléganőm akiknek nem lehetett babájuk a kolléganőm miatt.Aztán teltek az évek és a férje bejelentette,hogy szeretne elválni.Kb két hónap múlva másik nő oldalán mutatkozott és kb 4-5 hónap múlva szép kerek pocakja volt az új asszonynak.Én velük kapcsolatban pont ezt láttam,hogy a fickó igazán szerette a feleségét,de az hogy sajnos nem lehetett közös gyermek...megváltoztatta az érzéseit,(de szerintem igazán szerette..egy ideig!) és keresett egy aktuális alanyt erre(kétlem hogy annyira szerette az új hölgyet,csupán tudta azt nyújtani amit a kolléganőm sajna nem.)

Bár nyilván más az a történet ahol mindkét fél vágyik rá,csak nem lehet nekik valami oknál fogva.

Én nem így gondolom.Számomra ez nem a jó válasz.

Szerintem azért hagyják el ,mert nem szerették őket igazán,feltétel nélkül.

Köszi drága, hogy mindig az én egyetlen hsz-emet szúrod ki a többi száz mellett! Ezek szerint figyelsz rám, kész öröm! :o)))))

És most Te mit csináltál, kedves? Hmmmmmm? :o)))))