A mi kis történetünk (beszélgetős fórum)

Úristen, ez egy fórum, ahol eszmét cserélünk, kéredezünk, válaszolunk+

A mi lenne ha kérdésre a "nem lesz az mert én pozitívan gondolkozom" nem a legkielégítőbb válasz.

Tickygirl!

Ha nem vagy kíváncsi más véleményére, minek vagy itt? Nagy betűket csak te használsz, ez miért van? Mi háborít fel? Csak mindenki elmondja a saját véleményét...Szerintem, nem akar téged senki meggyőzni...

Igen,azért nem értettem,,mert mintha valamilyen szinten ugyanazt mondtuk volna,csak a tiedben éreztem némi felhangot,azért is lepődtem meg :)

De így már akkor oké :))

De rez egy fórum ahol azért vagynk itt, hogy megoszuk egymással a véleményünket.

LÉgyszi válts kis betűre ne kiabálj kicsit zavaró.

Ugyanazt, amit Te, hogy a gyerek az első és ha az anyja bármi, ismétlem, bármi miatt nem hogy nem kiegyensúlyozott, hanem rosszabb esetben mélypontra kerül, akkor az kihat rá (mármint a babára), ergo megoldandó feladat.

Van, aki a legbrutálisabb, hosszú és nehéz szülés után is ezen könnye(bbe)n túlteszi magát, más meg a viszonylag könnyű útnak mondható császárja után (persze itt jön az, hogy ki, mit és hogyan él meg) is hónapokig azon kattog, hogy hogy lehetett volna másképp.

Egyébként visszaolvasva a hszólásomat, a "kedves" a neved előtt akár cinikusnak is hathatott - lehet, hogy ezért kérdeztél rá, miért említelek - de nem annak szántam, elhiheted!

Kedves Zsukszi!

Gondolj már bele, ha veled orvos létedre így bántak akkor, hogy bánhatnak egy utcáról beesett kismamával, akinek nem túl vastag a pénztárcája? Tőlük mégsem olvastam hasonló történetet, pedig biztos lenne miről írniuk... Egyébként ki mondott ilyet, hogy rossz anya vagy? Szerintem ilyen kijelentés senki billentyűzetét nem hagyta el...Én még mindig nem értelek, de igyekszem...

Ki kezdte el a rossz anya szöveget? Te! Mert annak éredzted magad(gondolom)!Senki sem írt ilyet, ha jól emlékszem.

Az meg, hogy vajon éhezett-e a babád egyenesen nonszensz...

Dehogy akarok én fogást találni.

Csak arra próbáltam utalni, hogy sokszor okkal nem tud a baba befordulni, mert pld. a nyakára van tekeredve a köldökzsinór, vagy lehet olyan anatómiai rendellenessége a méhnek, ami ezt akadályozza. Ezen a te pozitív hozzáállásod sem tud változtatni és tudod ez nem az anya hibája!

Sziasztok! Én azt látom, hogy egy ideje másról megy a vita, mint amiről Zsukszi írt. A császár kontra hüvelyi szülés most már örök vitatéma lesz, amióta császárral is szülnek nők. Viszont ha jól értettem az írásból, akkor itt alapvetően nem a csásár volt a legnagyobb baj, tehát nem a "mit", hanem a "hogyan".

Tök megértem, hogy ilyen bánásmódtól kiborul az ember, még egy "sima" császár sem éppen sikerélmény (nem azt mondtam, hogy kudarc, mielőtt ezen lovagolnánk, de egy nyugodt várandósság után nem is sikerélmény, ezt ismerjük el) és pont azért kell vele foglalkozni kedves szöszmöszke, mert ez elsősorban a baba érdeke! Viszont itt jön az az örök igazság, hogy ami jó a mamának, az jó a babának is, és ha mama rosszul érzi magát, akkor ezt baba is érezni fogja.

Ha valakinek császárja volt és meg se fordul a fejében, hoyg lehetne hiányérzete, az valószínűleg a legkiegyensúlyozottabb anyukák egyike lesz.

Aki viszont úgy szült hüvelyi úton, hogy valami baj történt, vagy ha nem is történt, de megalázták őt is a szülés alatt/után, az biztos, hogy nem fogja megérteni a cikkírót. Uff...

Tickygirl, először is szeretném leszögezni, hogy őszintán kívánom, hogy a következő szülésed abszolút problémamentes legyen és olyan élmény, amilyenre vágysz. Én is hiszek abban, hogy agyban sok minden eldől, még abban is, hogy a babával is sok mindent "meg lehet beszélni" előre, és kell is.

De azt ki mondta Neked, hogy ha az orvosod, szülésznőd, dúlád, stb. mind természetes szülés párti, ha gátvédelemre készültök, ha massziroztok, ha málnateát vagy mást iszol, ha meditációs zenét viszel, ha otthon szülsz, vagy más alternatív helyen, ha 9 hónapon át erről beszélgetsz a babáddal, akkor NEM LEHET komplikáció, nem lehet császár a vége? Ne legyen, de azért remélem azzal is tisztában vagy, hogy ha hitrendszert építesz a szülésed köré, és ebben még szakemberek is támogatnak - ha valami mégsem úgy sikerül, ahogy elterveztétek, össze fog dőlni az egész hitrendszered, a bizalmad a transzcendenc megoldásokban, az ősanyaságban, és még azokban a szakemberekben is, akik ezt most mind támogatják, és egy szót sem ejtenek arról, hogy mi történik, ha....

Hogy a legfinomabban fejezzem ki magam, szerintem ez túl kockázatos gondolkodásmód. De még egyszer: legyen minden úgy - nem csak Neked, hanem minden édesanyának - ahogy az neki és a babájának a legjobb.

Senki nem rossz anya, csak gyorsan, a gyerek érdekében kell túltenni magatokat a szülés utáni vagy a szüléstől elszenvedett traumán.

Az nem jó senkinek sem ha anya depis, tudom, ezt hidd el nekem.

Minket nem kell sajnálni, én ugyanúgy foglalkozok a kisfiammal mintha egészséges lenne, hiszen ezt csak így lehet és a legutolsó aki bármiről is tehet. Imádja az egész család és miután én is lenyugodtam lelkileg a kisfiam érzelmei kezdenem szépen a normálisra változni és mosolyog rám is.

Nekem is volt szüléstől, szülés utáni depresszióm, és a mai napig elsírom magam, de a kisfiamért mindent megtennék és meg is teszek. Őket nem lehet hibáztatni egy rosszul sikerült megszületésért, higgyétek el nekem Ők is ugyanúgy szenvednek annak élményétől.

Itt ahogy olvasom lehetne még hosszú, hosszú napokon keresztül írogatni, de teljesen felesleges.

elizabett85: add fel :D

Na! Köszönöm a rengeteg támogató és megértő hozzászólást! Igaz,hogy nem sokan értették meg és fogták föl,hogy mi volt az én valódi próblémám,de hát nem vagyunk egyformák! Nem azon "rinyálok", hogy egészséges kislányom született és nem is az a gond,hogy császármetszéssel, hanem a brutális kórházi bánásmód miatt volt/van poszttraumás stressz szindrómám! Ez nem depresszió,de nem sokkal jobb tőle! Ez egy lelki betegség,amit nem én találtam ki,hogy sajnáltassam magam, hanem sajnos belecsöppentem és nem könnyő kimászni belőle! Azóta kértem segítséget és a gyógyulás útján vagyok! Azzal,hogy ilyen sokan le rossz anyáztatok, hááát köszi! Ez egy betegség!! Ha tüdőgyuladás miatt nem tudtam volna 100%ig a gyerekkel lenni, akkor is én lennék a bumbus?! Azt hiszem, hogy amilyen gyorsan csak tudtam helyreráztam magam a KISLÁNYOM ÉRDEKÉBEN, mert imádom őt és a legjobbat szeretném neki! És még csak annyit, hogy nem csak egy pillanatot veszítettem az életéből, hanem 3 napon keresztül feküdtem a sokk-szobában a császár után és volt olyan,hogy 8 órán keresztül nem hozták be a babát szopizni! Miatta aggódtam akkor is, nem azon szomorkodtam,hogy nem természetesen született,hanem azon,hogy nem tudtam éhezik e, jól van e stb.,mert a bunkó nővérek nem voltak hajlandóak 4 óránként behozni nekem én meg nem tudtam felkelni az ágyról! Ezért nem szeretnék soha többé császárt, nem csak magam miatt! Mert attól,hogy az orvos azt mondja,nem biztos,hogy az a legjobb megoldás! Ezt tudom! Nagyon sok esetben tényleg csak a saját kényelmük érdekében vágják fel a kismamákat, aztán megmagyarázzák,hogy miért volt ez jó nekünk! De ez már mindenkinek magánügye,hogy hogyan szeretne szülni és ezért nem lehet senkit megszóllni!

Remélem mindenkinek úgy alakulnak a dolgai,ahogy szeretné!

Ha valaki traumaként él meg egy szülést az nem rinyagép, hanem lelkibeteg és nem segítünk neki azzal,ha még azt is a fejéhez vágjuk,hogy rossz anya!

Kedves Fórumnyitó!

Remélem levontad a tanulságot, szerintem azért abban mindenki egyet ért, hogy ha a császár életet ment akkor igenis szükséges, akár készülünk rá, akár nem. Mindenkinek joga van azt írni, amit akar, de én a helyedben először szétnéztem volna, hogy milyen cikkek vannak fent. Szerinted Pandrea történetére miért csak 14-en reagáltak? Hát csak azért, mert akinek ott van az egészséges gyereke nincs mersze sem arra, hogy egyáltalán hozzászóljon ahhoz a témához, mert a sajnálaton kívül nem tud értelmeset mondani.Az olyanok nem tudják, hogy mekkora ajándék, ha egy gyermek egészségesen születik...Negyedükbe se szorult annyi erő, mint az ilyen gyermeket nevelő szülőkbe. Nem szégyen bevallani a gyengeségeinket, de egy olyan dologból, amin több millió nő esik át naponta, ne legyen már fórum téma!!!!Ilyen az élet!!!

Szerénke!

Szerintem ne próbáld meggyőzni, felesleges..Én ezért remélem, hogy minden okés lesz velük.

Akkor hajrá!

Egy farfekvéses baba esetében is ragaszkodnál a természetes szüléshez?

Akkor miért vagy dühös?

Mindent meg lehet oldani, szülhetsz te magánklinikán kádban, meg amit kitalálsz. Lehet olyan orvost keresni, aki nem ragaszkodik a császár utáni újabb császárhoz

Ha olyan anatómiai rendellenességed van,ami kizárja a természetes szölést, vagy a szemed rossz, akkor marad a császár.

De ha az első sürgősségi volt, akkor a második elvileg lehet természetes, de az orvosok félnek az esetleges komplikációtól és sok helyen a kórházi protokoll ezt írja elő.De jó, hogy szabad orvos és kórházválasztás van:)

Köszönöm, hogy kisbetűre váltottál:)