A komfort szoptatás jobb, vagy a 3 óránkénti? (tudásbázis kérdés)

találkoztamilyen gyerekkel. sajnos nem csak a mamája cicije érdekelte, hanem minden nőé, és egyáltalán nem étkezési céllal. most bizonyára azt gondoljátok, hogy valami ártatlan dolog volt, de nem. ez a gyerek pontosan tudta, mit csinál, legalább annyira, mint egy ötven éves kamionsofőr. most gratuláljak az anyukának, hogy az engedékenységével sikerült egy kisméretű mell-fetisisztát kinevelnie, akit minden nő mélységes zavarban próbál leválasztani magáról?

azóta úgy gondolom, hogy ami csecsemőkorban szép és helyénvaló,az egy nagy gyereknél, akinek már kinyílt az értelme, egyáltalán nem biztos,hogy az.

A hugodat szerintem ne hasonlítsd össze a legtöbb anyukával, mert ő egy kirívó eset. Azért a legtöbben 1 éves korig otthon maradnak a picúrral.

Nem csoda, ha a hugodnál a gyerekek nem anyásak! De az nem azért, mert nem szoptatta esetleg 3 éves korig, hanem azért, mert más nevelte őket...

Sem engem, sem a hugomat nem tudott az anyukám szoptatni, mi higítva tehéntejet kaptunk helyette (32 évvel ezelőtt), mégis nagyon, de nagyon kötődtem mindig, és most is kötődöm az anyámhoz. (és mellesleg beteg sem vagyok szinte soha...)Nem a szoptatáson múlik a szeretet, hanem a törődésen...:)))

A válaszom hogy ilyennel még nem találkoztam hogy cumisüveggel itatja a babát.nekem már nem kicsi a lányom.Meg nem figyeltem melyik anya gyereke hogy játszik.Nem igazán érdekel.

Én is két éves kor előtt mentem vissza dolgozni úgyhogy van tapasztalatom e téren is.A kicsi mivel korábban kezdte a közösséget, sokkal könnyebben beilleszkedett, nem volt gond mikor oviba bekerült (megjegyzem a naggyal sem,de önállóság terén a kicsi messze verte a tesót).Sőt sok mindent tudott egyedül csinálni, jól nyugodtan tudott el lenni idegen gyerekekkel, és a gondozónővel is, tehát nyitott és kiegyensúlyoztt.Míg azok akik végig otthon voltak, és ha lehet csak 3-4 évesen vitték a közösségbe először a gyerek nagyon sokáig sírt.Szintén tapasztalat, tehát nem véletlen írom.Azt butaságnak tartom hogy egy gyerek 3 évesen érik meg a társaságra.Nem.Megérik ő már előbb is ,hiszen igényli, mert unatkozik kell a nyüzsi a verekedés,a harc a játékért.Minél később tanulja meg és alkalmazkodik,annál nehezebb lesz neki.

Szintén tapasztalat mert a nagyobik 3 évig volt velem otthon, és a kicsi még két éves koráig sem.

Viszont még az eredeti kérdés hogy miért nem jó az ha a gyerek csak simán odabújik?Cici nélkül nem jó?Az nem szeretet?Erre is kiváncsi lennék.

Jó az is, nincs azzal semmi baj.

S az is jó, ha ő még szopni akar, azzal sincs semmi baj. Se vele, se az anyával, aki szoptat.

Ennyi, nem több, nem kevesebb, s jó lenne, ha ezt te is képes lennél elfogadni.

Miért lenne egészségtelen???

Figyeld meg a törzsi kultúrákat, a ma is élő természeti népeket: náluk ezen senki se akad fenn! Aztán azt is lehet figyelni, mennyire önállőak és érettek a gyernekeik! Már csak az élethelyzetükből kifolyólag is sokkal életrevalóbbak...

Ha számolnál egy kicsit, akkor még oviba se mentek, mikor abbahagyták.

Számomra pedig egy két és féléves (avagy 3 év alatti) még nem "nagy gyerek".

Az se véletlen, hogy 3 éves korig maradhat(ott) az anya gyermekével, kifejezetten a gyermek testi-lelki érési folyamatai és szükségletei miatt. Sajnos ebben a kérdésben is a mocsok nyugati mintát kezdi követni ez az ország is, ahol a gyermekek gyakorlatilag a társadalom számára születnek, s a kutyát se érdekli, kik is ők valójában, mire van szükségük. Aki tanult gyermeklélektant, nagyon jól tudja, a közösségi szellem 3 éves korra alakul ki igazán, addigra jut el a gyermek a fejlődésének arra a fokára, hogy éretté váljon közösségi (saját korabeli!) életre, előtte önnön éntudatának különböző fázisainak kialakítása a feladata, amelyben jobb esetben az édesanyja segíti.

Húgom Franciaországban él, ott szült, s szülés után 2 hónappal már vissza kellett mennie dolgozni. Lányaink egyidősek. Az övé igen sokáig képzavarban volt a szüleit illetően, ami nem is csoda, hisz a dadus személyét látta reggel 8-tól este 6-ig, vagy akár 7-ig, a maradék pár órácskában pedig az anyjáét. Akkor visított irtóra, mikor a dadus kezéből átkerült az anyjáéba...

A mai napig tökéletesen megfigyelhető, mennyire kötődik hozzám a lányom, s mennyire nem a húgomhoz a sajátja.

Ennyit tesz, ki meddig szoptat, s ki meddig van otthon a gyerekkel!

Kérdezek én is: az nem zavar, mikor egy kislány a babáját cumisüveggel itatja?? Pedig roppant természetellenes!

Már ekkortájt kezdődik a jövő lánynemzedékének szocializációja arra nézve, hogy szoptatni fogja-e gyermekét, vagy nem... Szomorú.

Ami érdekel:

Miért nem jó az ha a gyerek csak pusztán odabújik?Az nem jó?Miért hiszitek azt hogy csak akkor tudtok tökéletes lelki törődést adni nekik ha 3 évesen cicit adtok a szájába?Miért nem lehet elfogadni úgy hogy finoman érezze hogy ő már nagy és másképp is odabújhat?(gondolok itt arra hogy esti ölelés pl cici nélkül)

Ez is tévedés.

Bevallom, néha a szoptatások vége fele már kezdett nekem kicsit nyűg lenni a dolog, mégse jutott soha eszembe, hogy a saját akaratom miatt megvonjam ezt a fizikai-lelki kapcsolatot a gyerekeimtől. Megvártam, míg már nem lesz szükségük rám ilyen téren. Akkor érkezett el egy korszak vége... A saját tempójukban!

Olyan ez, mint a mozgásfejlődés: van, aki 10 hónaposan szalad, mások másfél évesen. Nem lehet erőltetni. Miért kell akkor határt szabni arra, meddig szopjon egy kisgyerek??? Nyugodj meg: egyik se szopik 20 éves koráig! :))

Érdekes, abból senki se csinál manapság gondot, hogy 3 vagy akár még ennél is több éves koráig pelenkáznak egy gyereket (mégha "csak" éjszakára, akkor is), holott minket 1 éves korunk körül már igencsak le akartak róla szoktatni, erőszakosan. Sokunknál a 7-10 éves ágybavizelés lett a következménye... Ma pedig ugye erre is azt mondják, nem szabad erőltetni, majd megérik rá a maga tempójában a gyermek....

Akkor a szoptatás kérdése mitől más??

Mégis kit perelnél?? A szoptató anyát? :))

Elárulok valamit: a sokáig szopó gyerekek nemigen szoktak erről beszélni a többieknek, de félreértés ne essék, nem azért, mert szégyen a számukra, hanem azért, mert olyannyira természetes dolog, hogy nem téma, eszükbe se jut erről fecsegni.

Általában pont az óvodakezdés az az időpont, amikor maguktól elhagyják a cicizést, s pont amiatt, mert hirtelen "nagylánynak, nagyfiúnak" képzelik magukat, s ez így is van rendjén. Jobb esetben az anya 3 évig otthon volt velük, s ilyenkor "repülnek ki" először....

Ami pedig a legfontosabb: miért gondolod, hogy az ilyen gyerekeknek nem jut esti játék s mese???? Ellenkezőleg!! Nagyon is jut! Hiszen már csak a szoptatás miatt is több időt van velük - no meg az idősebb tesókkal - az anyjuk. :)

Valószínű a tudat alatti aggódás, hogy még egy kicsit tovább maradjon baba,mert mint ahogy lentebb irta valaki, hamar felnőnek, és sok baj érheti őket.

Pedig szerintem tudni kell meghúzni a határt,hogy pl.hol végződik a kisbaba kor, és hol kezdődik a gyerekkor.

Miért rosszabb az ha a gyerek csak simán akar odabújni?akkor az már nem is szeretet?miért kell hozzá a cici is?

És igen 4 hós kor után fokozatosan adagoltam neki a kajákat, nem egyszerre, hanem mértékkel, és szépen egyidő után gond nélkül evett.Az hogy mértékkel az nem ugyanaz a megtöméssel.

A fokozatosság az viszont fontos, és igen a hozzábújáshoz elég az anya karja is, és nem kell hozzá cici,egy 3 évesnek végképp sem

Igazad van! Remélem lesz tejem bőven és sokáig szoptathatom a babámat! És ha valaki 6 hónapos kora előtt kajával próbálja megtömni, vagy cumit dug a szájába megütöm!!!

Beperelni megrontásért??? Azért mert a gyerek bújik az anyjához és élvezi a közelségét??? Ha nyűg, hogy a gyereked vágyik rád és veled akar lenni akkor miért szültél? Vettél volna valami plüss mackót amit feltehetsz a polcra ha már unod!

Miért kellene egy gyereket leszoktatni a ciciről??? Szépen abbahagyja a cicizést magától is, amikor megérett rá.

4 hónaposan etetni bármivel is, sokkal egészségtelenebb, mint szoptatni 3 éves koráig! Utóbbi egészségtelen volta semmiféle bizonyítással nem bír, az előbbiére meg csak annyit, a WHO se véletlenül ajánlja a KIZÁRÓLAGOS anyatejes táplálást 6 hónapos korig!

Azt meg minden sokáig szoptató anya nevében kikérem, hogy lusták lennénk, no meg nem foglalkozunk értelmesen a gyerekkel!

Tudod, nekem sajnos elsőszülött gyerekemmel nem jött össze a hosszantartó szoptatás, a másik kettővel viszont igen (30, ill. 33 hónapig szoptattam őket, mindkettő teljesen önállóan, szabad akaratából önmaga vett búcsút a cicitől). Hát látom ám a különbséget! Pont a pszichés fejlődés előnyére válik a hosszantartó szoptatás, de ezt azt hiszem, csak azok ismerik el, akik ki is próbálták. :)

Nekem van két gyerekem akik nem kicsik.Mindkettő durvá egy éves korukig szopott, és 4 hósan már elkezdtem mindkettőnél a hozzátáplálást.És ahogy elkezdtek enni mindig ki-kiváltottam egy étkezést, hogy mire elérik az egy éves kort,leszokjanak a ciciről.Mindkettő leszokott rendesen.Éjszaka aludt mindkettő,nem velem, hanem külön szobába, külön ágyba.Így elég korán átaludták az éjszakát is és sosem kellett a cici ahoz hogy vagy elaludjanak, vagy ha éjszaka felkelnek.

Ennyi.van tapasztalatom bőven, és én hiszem hogy ha egy gyereket időben tehát pár hónaposan ahogy elkezdi enni a rendes kaját,szépen mindig folyamatosan (tehát nem az hogy hirtelen vesszük el tőle)elválasztjuk akkor könnyebben elszokik a cicitől.De minél jobban kihúzzuk és kitoljuk az időt,annál nehezebb lesz.

Én meg azt mondom hogy ki tudja lehet hogy a később ferde hajlamú esetleg pedofil férfiak lelki háttere a késői anyamell....Ki tudja lehet hogy egyik másik férfi azért lett ferde haljamú mert akár 3.5 évesen is anya cicijét igényelte, és később is ezt kereste :P

Kissé butaságot írsz.Mindennek megvan a maga ideje.nem kell a gyerekorvos szakember véleményét állandóan idézni.Keresd magadban az anyai ösztönt és a logikát.

Úgy látom te azt várod az embertől hogy minden válaszodra naprakészen percre pontosan válaszoljanak.Bocs de más dolgom is volt tegnap este mint az hogy neked magyarázzam.

Igen egészségtelen, de lelkileg,a fejlődésében egészségtelen az ha egy gyereket 2.5 3 vagy azon túl is szoptatnak.ne evéssel vigasztaláják.Mint mondtam anyához úgy is hozzá lehet bújni ha nem kapja be a cicit.

A másik dolog az hogy én azt hittem hogy te tudod azt hogy mire értettem azt hogy egészségtelen, hát a lelki, pszichikai fejlődésre.Egy kisbabának a tej fontos tápanyag, de egy nagy gyereknek nem.És igen kissé morbid egy 3 éves gyerek amint az anyját nyaggatja hogy adja oda a cicijét. Na szerintem nem kell magyarázni.Érted te ezt