Vélemények és ellenvélemények az iróniáról! (beszélgetős fórum)
Az irónia (gúny, szarkazmus) a humor egy sajátos formája.
Én szeretem a humort.
Sokminden nem igazságos ebben a világban.
Kell az irónia és a cinizmus.Jó dolog,de mértékkel.Nem kellene túlzásba vinni,és átesni a ló másik oldalára.
Egyébként én személy szerint arra lennék kíváncsi,hogy lesz egy jó emberből egy túlzott iróniával és cinizmussal rendelkező,gonoszkodó személy.
Gondolom,hogy a környezet hatására változnak át az emberek.
Van, aki könnyedén lesöpri úgymond a válláról, de van, aki össze tud omlani tőle. Ez a lelki stabilitás függvénye.
Márpedig a mai világban nem kevés ember zökken ki belőle.
De persze ez attól is függ, ha kiírom valakinek, hogy ne írd ki, mert én nem akarom, ő csakazértis kiírja, moderálják, és újra, és újra kiírja, mert ő élvezi, hogy a másikat bosszanthatja..
Környezetemben megválogatom,kivel lehet és kivel nem, ez így normális számomra.
Ismeretlenekkel személyesen sosem ironizálok, viszont itt a fórumon hangulatomtól függően megesik,hogy igen.
Ember és helyzetfüggő véleményem szerint.
off:
Szintén Fable rajongó? Akkor nem csodálkozom...:)))
Ő az egyik, akitől tanulni lehet, hogyan alkalmazzuk a cinizmust, és az iróniát.
Csatlakozom.Személy szerint bírom az iróniát, a cinizmust is.(De) mindennek megvan a maga helye és ideje.Ha nem bántó az irónia, akkor vannak akik előbb-utóbb veszik a lapot.Főleg, ha cseppnyi humorral is ötvözöd.
A cinizmus már félre érthetőbb.
A legtöbben nem is gondolják, hogy azok, akik ezzel a két eszközzel élnek, magukat szeretnék megóvni.
Elveim szerint: a magas labdát így vagy úgy, de le kell csapni!
Az én olvasatomban az iróniának pozitív csengése van (még akkor is, ha tartalmaz némi gúnyt), a cinizmusnak meg negatív.
Pl. egy másik oldalon valaki felhozta példának Lázár János azon megjegyzését, hogy "Akinek nincs semmije, az annyit is ér". Ez cinikus, de cseppet sem ironikus.
" Ugrás: navigáció, keresés
Az irónia olyan közlésmód, amelyben a kimondott jelentést felülírja a közlés módja által hordozott jelentéstartalom. Az irónia eszköze lehet a szokásostól eltérő kontextus, kiejtés vagy más akár nem verbális gesztus is.
Az irónia szó ógörög eredetű, a „színlelt szerénykedés, tettetés, kertelés, tudatlanságot színlelő kérdezgetés” jelentésű εἰρωνεία [eiróneia] az εἴρων [eirón] „tudatlanságot színlelve kérdező személy, színlelő” szóból képzett elvont főnév. Ez az eljárás Szókratész egyik kedvelt retorikai eszköze volt.
Az ironikus jelentés nem feltétlenül magától értetődő, néha tragikus, néha humoros jelentést ad az eredeti közlésnek. Richard Rorty amerikai filozófus szerint az ironikus gondolkodás használata segít megőrizni a képességünket a szabadságra, a megújulásra.
A nevetségesség forrása az irónia. A látszólagos magasztalás mögött megítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le."
Bennem ez a kettőség jelen van. Nem választanám szét. Szükséges az? :)
Azért hasonló a kettő:
"A cinizmus eredetileg az ókori görög cinikusok filozófiai iskoláját jelentette.
Jelenleg a szó olyan személyek nézeteire utal, akik szerint kizárólag önös érdekek mozgatják az embereket, és nem hajlandók az emberi őszinteségre, erényre és altruizmusra építeni. Gyakran pejoratív értelemben használatos.
Görög-latin eredetű szó. Jelentheti a cinikus ember világnézetét, vagy cinikus cselekedetet, viselkedést, léha játékot komoly és/vagy szent dolgokkal."
Szerintem az irónia és a cinizmus két külön dolog, nem feltétlenül járnak együtt.
Az iróniával semmi bajom. Sőt.
Ha tudsz önmagadon nevetni, az jó dolog. :)