Vallomások

Szoktam csúnyán beszélni, sőt káromkodni is.

Nem szeretek orvoshoz menni, akkor se ha nagyon muszáj.

Nem jövök ki sem a pánikbetegségből, sem a depresszióból...

Úgy érzem, hogy a saját hibámból vagyok egyedül, barátok és szerelem nélkül, de mindent megteszek a megváltozás érdekében.

Szeretem a fiatal, magas, fekete fiúkat!

Undorodom sőt félek a pókoktól!

45 évesen költöztem másik országba a jobb élet reményében. Először Németbe, aztán Ausztriába. Egyedül, hátrahagyva otthon mindent a gyerekemnek, lakás stb. ...

Módfelett meg vagyok elégedve magammal a mai napon. ;)

A szerelmem a legjobb barátom is!

A szépségért meg kell szenvedni, de nem bírok enni se így, fáj.

Nem mentem el az 50 éves osztálytalálkozómra.

Sokat mosolygok, pedig néha sírni lenne kedvem.

Utálom a nyarat!

Utálok korán kelni!

Nem szeretem az édesanyámat.

Bevallom imádom Magamat!

Csak 2 hetente mosok hajat.

Negyedszerre is férjhez mentem, hófehérben! Mindig másik férfihoz és nem szégyellem!

Tanulok nemet mondani! És iszonyatosan élvezem! Olyan mint egy lelki wellness!

Régi vágyam, hogy végigtrollkodjak itt egy teljes napot!

Tegnap összezördültem a lányommal. Most rosszul érzem magam emiatt, pedig nekem volt igazam.

Bevallom, hogy nagyon nem szeretek hajnali fél ötkor felkelni, és munkába járni.

Nem értem én ezt a világot, nagyon nem értem!

Utálom a délutános műszakot!

Virtuális szerelem. Van ilyen? - Én nyakig benne vagyok!

Zavar, ha valaki bolhából csinál elefántot.

Elborzadtam, mi minden került elő a fiam számítógép-billentyűzetének kitakarításakor.

Utálok izzadni. :-(

Én nem bújok senki háta mögé, vállalom a tetteim és a véleményem.

Utálom a megébredtem szót.