Pár hónapos terhes voltam mikor gyanakodni kezdtem,aztán az 5. hónapban már tudtam.Elköltöztem,de megbocsájtottam.De külön élünk.A 3.-nak csak a gyerekem apjának a farka kellett...
Ahogy a cikkedet olvastam, együttérzetem veled, de csak pár pillanatig. Aztán rájöttem, hogy én is ebben a cipőben járok, azaz hasonlóban. Van egy csaj, aki az én páromat akarja. De Te más vagy, mert Te leálltál, és nem akarsz szétrobbantani egy családot. Inkább szenvedsz, és ez nagyon becsülendő. Azt a csajt nem érdekli, hogy vagyok én, van egy kétéves gyermekünk és egy 10hetes magzat a szívem alatt.
És igen, szenvedek, bár párom állítja, nem volt semmi, és nem is akart semmit a csajtól.
Egy szó mint száz, minden tiszteletem a tiéd! Kívánok Neked erőt és kitartást, hogy fel tudj állni!!!
Hamarosan itt a karácsony. A csodák időszaka. Ilyenkor sokakban előfurakodnak a régi vágyak, és mindenki, de legalábbis az emberek többsége kér valamit karácsonyra. Te mit kívánnál, ha tudnád, hogy valóra válhat?