Szívzűr (beszélgetős fórum)
jstefan!
Bocsánat,de halvány-lila gőződ sincs az egészről...nem látsz te bele a dolgokba...bocs.
J'ai répondu à la question du démarreur du forum, j'ai écrit une attitude d'opinion.my reflète une morsure dure de son avis vraiment, diffère de le moyen pour cette raison, que mon introduction, et mes images de légionnaire reflètent, ceci n'a pas l'importance dans un cas actuel ! ! !
Nem azt írta,h nem volt hova mennie és most nem a ffi kér tanácsot.Ha te is légiós voltál,akkor nem is annyira furcsa a hozzáállásod.Vagy csak akartál?Bár azok nem ilyen képeket tesznek ki,ill. azt nem tudom.Bár aki leszerelt,az nem reklámozza,ezt tudom.
Ez a pasi túlzottan érzékeny,és becsületes típus,őszintén soha nem fog már téged szeretni, mert hazudtál neki,és még te veszekedtél vele amikor erre rájött.Olyan típus aki megbízik az emberekben,és ha egyszer becsapják akkor gyanakvóvá válik,nem elég erős jellem.Ugyanakkor felelőtlen mert az előző környezetét felszámolta,az ilyen gyenge pasikból lesznek a hajléktalanok mert eladják mindenüket ,és odaköltöznek a "szerelmükhöz",és tombol a szerelem amíg tart a vidéki ingatlan ára, utána kirakja a "szerelme" az utcára.A tanulság hogy a kapcsolat elején nagyon őszintének kell lenni , mert idővel minden kiderül.Az ilyen becsületes pasikat tisztelni tudom mert nagyon kevés van belőlük.Ha elég okos akkor akkor nem jön vissza,mert nem hozzád való!!!!
Ne keresd habár nehéz, de ne keresd mert így esélyes hogy ő fog téged keresni mert hiányzol neki a hangod..mindened.
Miért ne lehetne ez még nagy szerelem?
Hagyd most picit had forrja ki magát.
Viszont amíg vársz a jó akaróidat szépen tedd rendbe és magadban is a dolgokat.
Néha nem árt ha eszedbe jut mennyi negatív és rosszindulatú ember akad( itt is) aki mások örömétől is epét hányna nem csak boldogságától.
Én örülök neki, hogy neked most csak ez a legnagyobb problémád.
Viszont tanácsot akartál ha falat vakarod se keresd..inkább azokat akik jogtalanul bele nyúltak az életedbe..ami a te életed.
A kapcsolat alapja meg az őszinteség, ha most mégis melléd kerül újra( esélyes szerintem) tiszteld meg azzal, hogy nem hazudozol neki.
Sok sikert és szép napot kívánok neked!
Én maximum 2-3 hónapot várnék rá. Viszont látnia kell majd rajtad a változást. Lehetséges neked is van mit átgondolnod és nem csak neki.
Mindenesetre sok szerencsét és boldogságot kívánok neked.
Örülj, hogy csak ennyi a bajod....
Igen,mindannyiótoknak igaza van...csak az a bizonyos dolog zavar..hogy "szeret még,de kicsit alakult benne-már nem az a "fülig érő"...mégis úgy érzem,tényleg békén kell hagynom-és várnom kell...remélem,visszatér benne a régi érzelem?...
Nem vagytok fiatalok. Tudjátok mit szeretnétek. Ha tényleg szereted, akkor várj rá, de ne a végtelenségig, mert még fiatal vagy és előtted az élet.
Nem tudom a külvilág miét avatkozhatott közbe,hiszen a bizalom a legfontosabb és nem azzal kellene foglalkozni,h mások mit mondanak.Tényleg nem kellene keresned.Ha tényleg szereted,akkor azt teszed,ami neki jó.Ha menni akarna,akkor el is kellene tudnod engedni.Egyébként ha nem vagy ott és nem azt tapasztalja,h állandóan te kajtatsz utána,akkor lehet,h ő fogkeresni.Még ha már nem is egy kapcsolat elején van az ember,ezek a dolgok akkor is működnek.Ha kiegyensúlyozottnak lát,akkor hamarabb hiányozni fogsz neki.
Én 32éves vagyok...Ő 33 éves...
Mennyi idősek vagytok?
Ha azt kéri ne keresd, hát ne keresd. Ha szeret, majd megtalál ő.
Hű, ez erősen hasonló az én helyzetemhez... Mostmár szinte nyilvánvalóan látom - apró jelekből - hogy szeret, kötődik hozzám, de a nagy láng tényleg elmúlt. Nagyon rossz időszakot él át ő is, sokat veszekedtünk, de soha nem hagyott el. Most én teszem meg azt a lépést, hogy kilépek az életéből. Nem azért, mert betelt a pohár. Még mindig szeretem, és istenem, csak rá vágyom... De lemondok róla, mert neki most ez lenne a legjobb, ha senki se zargatná.
És hogy ezután mi lesz, nem tudom.
Ha a Te "butaságaid" miatt ment el (kétszer is!!) akkor most hagynod kéne Őt, hogy lenyugodjon és elfelejtse!!
Ha igazán szeret még, akkor úgyis visszajön!!
Mindenki életében eljön az a pillanat,amikor a szerelemi életében bekövetkezik az a bizonyos "hullámvölgy"...Az én esetemben most ez a legfájóbb krízishelyzet...Vajon van-e remény?...Kérdésemhez leírnám a kész tényeket,amelyek hűen tükrözik a valóságot.Az év elején megismertem egy számomra tökéletes férfit,ő hamarabb szerelmes lett,mint én-de aztán mindkettőnk részéről hatalmas szerelem lett a miénk.Őszinte,igaz szerelem.Mivel ő kicsit távolabb élt,hogy a közelemben legyen,szó szerint "mindent"feladott értem(munkahelyet,addigi környezetét).A távolság tehát,soha nem volt esetünkben akadály.Hozzám költözött.Nagyon szépen éltünk,míg egy-két korábbi butaságomra rá nem jött(nem megcsalás történt!!)nevezzük füllentéseknek.Próbáltuk megbeszélni,de én felfújtam-és veszekedés lett belőle.Aztán pakolt,és hazautazott.Pár napra rá-mindkettőnk örömére-kibékültünk.Visszakaptam őt!Sajnos,elkövettem az az orbitális hibát,hogy másokat is beavattam a magánéletbeli dolgainkba.(akikben-"vesztemre"megbíztam)A külvilág aztán szépen bekevert a kapcsolatunknak.Ismét veszekedés-(ez már nagyobb horderejű volt)és ő ismét elpakolt-ezúttal "végleg"...Nyomorult pár hét következett.Ő nagyon érzékeny,többször csalódott férfi,akinek én- elmondása szerint is a "mindene"voltam.Tudtam,éreztem.Aztán gondolkodás,lehiggadás után mikor újból összejöttünk volna -mindig történt valami-a külvilág jóvoltából.Amikor 2.-szor elváltunk,rövid időn belül mindig találkoztunk és tartottuk a kapcsolatot.Bevallotta,hogy szeret,de a kezdeti "fülig érő"szerelem most kissé átalakult benne-és szerinte,-a csalódás miatt óvatosabb,idő kell,hogy visszatérjen benne a maxmális szerelmi láng.Ezért kis időt kért.Közben elég sokszor találkoztunk(és nem azért,mert kihasználna-ezt tudom!)Éreztem,hogy szeret,-de vissza egyenlőre nem jött hozzám.Ez kb 2hónapja volt.Azt mondta,ő lassabban halad előre és ő is a kapcsolatunk megmentésére törekszik.Legyek hát türelmes.Többször kérte,majd ő keres,ha újra a maximumon lesz az érzelmei terén.Én szörnyen türelmetlen voltam,kérdésekkel zavartam,keresgettem...Többször elküldtük dühből egymást-majd annak ellenére mégis találkoztunk,ha alkalom nyílt rá.Végleges szakítást egyikünk sem tudott mondani-ami napig sem.Mikor pár napja legutóbb találkoztunk-elmondta szeret-de még mindig nem tért vissza benne a régi szerelmi láng! Ő alapból sokat" rágódik" dolgokon.Minden találkozás alkalmával,annak ellenére,hogy magától nem mondja ki egyenlőre a "szeretlek"szót,minden megtörtént közöttünk,aminek egy párkapcsolat során meg kell történnie.Érzem,hogy szeret,de a hőfoka valóban nem olyan nagy már,mint az elején-vagy még nem olyan nagy.Amikor beszélgettünk,azt kérte tőlem,lehet,hogy most az lenne a jó,ha addig nem keresnénk egymást(semmilyen formában),amíg ő át nem látja a dolgokat-és szólni fog.(Más nő nincs az életében-ezt 100%ig tudom.)A búcsúzás nehéz volt és fájdalmas-úgy láttam neki is!Pedig pár hete próbált felém hűvösen viselkedni,de bevallotta,azt gondolta,majd én távolodom el tőle-és akkor egyszerűbb lenne minden.Elhatároztam,nem keresem tovább,megvárom,míg lép.De megmondom őszintén nagyon vacakul érzem magam,nehezen élem meg ezt,és félek a végleges szakítás tényétől.Mégis tiszeteletben tartom a kérését.Már többször elküldhetett volna,soha nem tette meg.Mindig türelmes volt-sok buta"visszaszerzési"tettem elnézett már(türelmetlenség,állandó kérdések,a sok bizonygatás-mennyire szeretem,sürgetés,és kis erőszakosság a részemről).Sokszor figyelmeztetett,hogy ezekkel nem érek el semmit,csak rossz irányba sodrom őt is, magam is-és a kettőnk kapcsolatát.Mára beláttam ezt.Nagyon szeretem Őt,és félek az eredménytől...Nem tudom,mennyi időt fog ez részéről igénybe venni?Jó -e ez a teljes érintkezésmentes időszak?Van -e remény kettőnknek?Visszakapom-e Őt? Most még a közelemben van,mert nem messze tanulja az új szakmáját,de pár hónap múlva végez-és félek,hogy örökre elveszítem...Ez a történetem.Köszönöm,hogy megoszthattam...És köszönettel veszem a tanácsokat.